Újabb kötelezettségszegési eljárás elé nézhetünk

Továbbra is nagy a homály a Gruevszki-ügyben, azt sem tudni, hogyan jutott el Magyarországig, majd utána be az országba az útlevelétől megfosztott macedón politikus, aki ellen nemzetközi körözés van érvényben. Miként arról sincs hitelt érdemlő információ, hogy mit szándékozik tenni a kormány Gruevszki menekültstátusz iránti kérelmének az elbírálásával. Hivatalosan a kormány tegnap közleményben szögezte le, hogy „a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a menekültügyi eljárást a magyar jogszabályoknak megfelelően a nemzetközi joggal összhangban folytatja le”, s ezt ma megerősítette Szijjártó Péter  külügyminiszter, aki a macedón diplomácia irányítójának A kezdeményezésére folytatott telefonbeszélgetésben leszögezte, hogy ez „...nem politikai, hanem jogi kérdés. A kérelem elbírálására jogosult magyar hatóság a vonatkozó nemzetközi jogszabályok teljes körű tiszteletben tartásával jár el”.

Ugyanakkor azért van a fentieket némileg kérdőjelessé tevő utalás is: Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ügy kirobbanását követően igen gyorsan sietett a világ tudtára hozni, hogy „Magyarországnak töretlen joggyakorlata, hogy a valóban üldözötteknek menedéket ad... egy olyan politikus kért menedéket, akit egy baloldali kormány – amely mögött Soros György befolyása nyilvánvalóan kimutatható – e pillanatban üldöz és fenyeget”. (Azt persze elfelejtette hozzátenni, hogy az üldözést és a fenyegetést egy korrupcióért jogerősen kiszabott két éves büntetés jelenti.)

Érdemes megnézni, hogyan intézkedik a nemzetközi jog hasonló ügyekben – ha már a kormány erőteljesen fogadkozik, hogy azzal összehangban folytatja le az eljárást. Lattmann Tamás, nemzetközi jogász volt ebben a segítségünkre.

„A nemzetközi jogban ilyen helyzetekre konkrét, előrángatható megoldás nem létezik, s nem is mond róluk semmit” – szögezte le, s hozzátette: ha a hírek igazak, akkor Gruevszki valóban Magyarországon tartózkodik, s egy a magyar hatóságok által lefolytatandó eljárás részese – erre pedig a fő szabályokat a magyar jog határozza meg. A rendelkezésre álló információk alapján az is kimondható, hogy a menedékstátusz megadására kicsi az esély, annak kritériumai  a magyar szabályokat, a nemzetközi és az uniós jogot, a genfi menekültkonvenciót tekintve nemigen teljesülnek. Emellett nem lehet beszélni arról sem, hogy Gruevszki üldöztetésnek lenne kitéve Macedóniában. Ugyanakkor a magyar kormány egyedi eljárást folytat le – mutatott rá a nemzetközi jogász, kifejtve: adott esetben akár még meg is állapíthatja, hogy teljesülnek a menekültstátusz megadásának a kritériumai, bár – tette hozzá –, ezt nem szeretné  megelőlegezni.

Felvetésünkre, hogy a kormány biztonsági okokkal indokolta a Gruevszkinak már eddig is biztosított különleges bánásmódot, Lattmann leszögezte: a 2016-os szigorítás óta a magyar jogszabályok nem engednek ilyen kivételeket. „Általánosságban persze nem teljesen elvetendő gondolat, hogy bizonyos biztonsági okokból egy kormánynak legyen minimális mozgástere az ilyen eljárások lefolytatásának a módjában, de a 2016-os szigorítással, s a migrációs vészhelyzet folyamatos fenntartásával  a kormány saját magát fosztotta meg a kivételes eljárás alkalmazásától” – szögezte le Lattmann.

Szerinte azonban a menekültstátusz megadása az ügy kevésbé érdekes nemzetközi jogi aspektusa, lényegesebb az, hogyan juthatott át a schengeni határon „jó eséllyel útlevél nélkül” Gruevszki. Védeni kell ugyanis az Unió területét a schengeni határon, s útlevél nélkül nem lehet senkit ott átengedni. Lattman elismerte, hogy bizonyos pontokban – elméletben – enged a schengeni jog minimális eltéréseket, de ehhez különleges helyzetnek kell előállnia, s gyanítható, hogy ebben az esetben nem állja meg a helyét az, hogy az érintett ember különleges helyzetben van.

Az egész ügy ráadásul felveti a diszkrimináció kérdését is, a diszkriminációt pedig tiltja az uniós jog – hozott elő egy további szempontot a nemzetközi jogász. „Ezen a ponton nagyon hangsúlyosan jelen van egy kétely: lehet, hogy csúnya uniós jogsértésbe csúszott be az ország”. Ha Gruevszkit nem kormányzati segítséggel csempészték be, akkor nem védték megfelelően a schengeni határt, ha pedig a kormányzat segítségével jutott be, akkor azért.  Hiteles információ nincs az esetleges kormányzati szerepről, de a következő napokban a kormány magatartásából sok minden ki fog derülni Lattmann szerint. „Ha elkezdik védeni Gruevszkit, akkor simán belecsúszunk a nemzetközi és az uniós jog megsértésébe” – szögezte le.

Ha ez valóban bekövetkezik, milyen retorziókra lehetne számítani? – kérdeztük a jogászt. Lattman szerint a schengeni kódex megsértése miatt egy kötelezettszegési eljárás simán benne van a pakliban, ha nyilvánvalóvá válik, hogy bármi közünk is van hozzá, és nem is akarjuk rendezni az ügyet. Nehéz lenne persze megjósolni, hogy melyik uniós tagállam és az Európai Unió mennyire akar ebből ügyet csinálni. „De látva, hogy a magyar kormányt már most is erőteljesen kritizálják az EU-ban, kimondható, hogy minden ilyen eset további muníciót adhat a bírálatok fokozásához” – tette hozzá Lattmann Tamás.

Szerző: NVZS