Újabb vízzabáló gyártól félti a komáromi térséget Gurmai Zita
Gurmai Zita szocialista frakcióvezető-helyettes Komárom-Esztergom megyei elnökként – a Komárom térségében lakók aggodalmát tolmácsolva –, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterhez fordult írásbeli kérdésével, amelyben azt tudakolja, milyen – a jelenlegihez képest többszörös nagyságrendű vízkiemelést lehetővé tevő - beruházást tervez ott a kormány.
Hihetetlen mértékű, ötszörös ugrást jelent a vízkitermelésben az a fejlesztés, ami Tatabánya, Tata és Komárom térségét érinti. A víziközműveket érintő beruházások nem csak a sajtó, de Gurmai Zita, az MSZP Komárom-Esztergom megyei elnökének figyelmét is felkeltették.
Az MSZP-s politikus pénteki sajtótájékoztatóján idézett egy korábban megjelent cikket, amely egy titokban tervezett új akkugyár létesítésével hozta összefüggésbe a kérdést, hiszen a hivatalos jelentésekből nem derül ki, miért van szükség ekkora léptékű fejlesztésekre. Komárom polgármestere szerint az új vezeték kiépítésére a város és a térség ellátásbiztonságának fokozása érdekében került sor, ugyanakkor a cikkben Ballabás Gábor geográfus elmondta: a fejlesztés napi 22 ezer köbméter víz kiemelésére alkalmas rendszert hoz létre, ami a korábbiakhoz képest hihetetlen mértékű, ötszörös ugrást jelent. Az új rendszerek kapacitása megmagyarázhatatlannak tűnik, mivel a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Komárom és Ács együttes vízigénye átlagosan 3000–3500 köbméter/nap és a dél-koreai SK Innovation térségben működő két akkumulátorgyára is legfeljebb 4100 köbméternyi vizet használ naponta.
Gurmai Zita felevenítette azt is, hogy a kínai CATL bejelentette: az épülő debreceni akkumulátorgyár vízigényének 70–80 százalékát szürkevízből ki tudja majd elégíteni. „Okkal merül fel a kérdés, hogy akkor ez vajon a komáromi akkumulátorgyárak esetében is lehetséges lenne?” – tette fel a kérdést az országgyűlési képviselő. Hozzátette: szakértők szerint az előzetes vizsgálati dokumentációkból nem látható, hogy víztisztításhoz szükséges berendezések, technológiák belépését elő kívánják-e segíteni, sőt, a tervekben a víztakarékosság és a víz hatékony felhasználása sem jelenik meg szempontként. A szocialista politikus megmagyarázhatatlannak nevezete, hogy az ilyen mennyiségű vizet és energiát felhasználó beruházásoknál miért nem végeztek részletes környezeti hatásvizsgálatot.
„A tervezett mennyiség tehát akár a 120 ezres lakosú Győr teljes lakossági és ipari vízfelhasználását is ki tudná elégíteni. Mindez arra enged következtetni, hogy Komárom térségében újabb nagy vízigényű gyár létesítését tervezik, mivel egyes értesülések szerint a városban megélénkült a munkaerő-kölcsönző cégek aktivitása és a lakóingatlanok iránti kereslet” – mondta Gurmai Zita sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy emiatt írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek „Mi a célja a jelenlegihez képest többszörös nagyságrendű vízkiemelést lehetővé tevő beruházásnak Komárom térségében?” címmel.
Gurmai Zita az alábbi kérdéseket tette fel Nagy Mártonnak:
1. Mi a célja a jelenlegihez képest többszörös nagyságrendű vízkiemelést lehetővé tevő beruházásnak Komárom környékén?
2. Van-e tervben az SK Innovation két üzemén kívül harmadik nagy vízigényű gyár létesítése?
3. Megoldható-e, hogy szürkevíz felhasználásával elégítik ki a Komárom térségében működő akkumulátorgyárak vízigényét? Milyen víztakarékosságot szem előtt tartó szabályozás van érvényben a nagy vízigényű üzemek létesítése kapcsán?
4. Valóban nem készült részletes környezeti hatásvizsgálat a beruházás kapcsán? Milyen feltételek fennállása esetén kötelező ezt elvégezni?
