Upor László értetlenül áll a döntés előtt, amivel az SZFE falait is likvidálják

Harkai Péter 2021. január 11. 06:55 2021. jan. 11. 06:55

Vidnyánszkyék eladják az SZFE épületeit, rettegnek az ellenállás emlékét hordozó helyszínektől is. Az egyetem volt rektorhelyettese a Hírklikknek nyilatkozva többek között elmondta: nem kizárt, hogy az Ódry színpad az egyházhoz kerül, de egyelőre képtelen értelmezni a történteket.

Vasárnap délután vált ismert a sajtó nyilvánossága és a közvélemény előtt, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületeit, kollégiumi ingatlanát eladja a Vidnyánszky vezette kuratórium, az Ódry színpadot megszüntetik, az ellenállás helyszíneinek még az emlékét is beszántják. Sikerült elérnünk vasárnap este Upor Lászlót, az egyetem volt, rektor nélküli rektorhelyettesét, hogy a történtek kommentálására kérjük.

– Önök is szimplán a sajtóból értesültek vasárnap az intézmény ingatlanjainak eladásáról? Bármilyen jelzés, kommunikáció érkezett-e az Önök részére a jelenlegi vezetéstől?

– Egyelőre csak a sajtóhírekre tudunk támaszkodni. Hivatalos jelzés, üzenet, értesítés nem érkezett az egyetemhez tartozó ingatlan(ok) eladásáról vagy ilyen szándékról. Épp ezért – bár a „modellváltás” lassan egy éves története azt mutatja, hogy nincs olyan képtelenség, ami meg ne történhetne – a magam részéről egyelőre fenntartással fogadom a hírt. Mondjuk úgy: szeretném, ha vaklárma volna. Így minden válaszom csakis feltételes módban értendő. „Ha tényleg eladják az épületeket, akkor…”

– Kinek tervezik, tervezhetik eladni az ingatlanokat?

– Nem tudom. Hallani olyat, hogy a Vas utcai (egyik) épületet visszakapja az egyház – ez nem volna példátlan az utóbbi évek hasonló akciói után. Ráadásul ez formálisan akár indokolt is lehet: itt „csak” 1959. óta működik saját színházunk, az Ódry színpad, a ház eredetileg a Keresztyén Ifjúsági Szövetségnek épült. Persze az sem kizárt, hogy jó  szemű befektetők látnak fantáziát a remek elhelyezkedésű ingatlanokban. Akárhogy is, amennyiben az Ódry tényleg megszűnik – vagy máshová költözik –, hatvan éves tradíció süllyed el. Ha nem is ugyanaz a nagyságrend, de az egykori Nemzeti közeli épületének felrobbantásához hasonló, súlyos hiba volna.

– Egyértelmű, hogy a Karthagó-t játssza el a kuratórium, de bármi magyarázat – ha csak látszatként is 0 felmerült-e, hogy ezt mi indokolja?

– Bármilyen közhelyesen és pátoszosan hangzik, az épületeknek bizony nemcsak fala, de lelke is van. Némelyek egyenesen szimbolikus hellyé válnak – régóta ilyen ez a színház is sok-sok legendás előadással, számtalan színész és rendező itt hagyott mondataival, lábnyomával, tanárok és tanítványok szellemi hagyatékával. Ugyanez igaz a másik két épületre is – filmesek, tévések nemzedékei leheltek tele minden zugot. És persze az utóbbi hónapokban minden korábbinál erősebb szimbólummá vált a Szentkirályi utca-Rákóczi út-Vas utca háromszöge. Bízom benne, hogy nem a tudatos hagyományrombolás irracionális vágya áll a háttérben.

– Jogszerűen rendelkezik-e a kuratórium az ingatlanokkal?

– Ezt meg kellene vizsgálni. De ha jogszerűen is, akkor sem az egyetem szelleméhez méltóan. Hiszen egy közösség bevonása nélkül, a közösség feje fölött dönteni ekkora jelentőségű ügyben enyhén szólva nem illendő. Ez nem adminisztratív vagy jogi – még csak nem is tulajdonjogi – kérdés.

– Hol kezdik meg az új tanévet...?

– Egyelőre az első félév lezárásáról folyó áldatlan – és tulajdonképpen nevetséges – vita sem dőlt el, noha minden törvényes fórumon világossá vált, hogy a valóban elvégzett munkát nem indokolt és nem is lehet semmisnek tekinteni vagy későbbre datálni. De valóban, nemsokára indul a második félév, és mi már arra koncentrálunk – a hírek szerint egyébként a vitatott státuszú vezetés is. A filmes-tévés oktatást tudhatóan a Duna TV volt székházába tervezik költöztetni, a többiről csak kósza híreink vannak.

– Hová mennek például a kollégisták, akik lassan visszatérnek a félévkezdetre?

– Ígéretet kaptak, hogy megoldódik az elhelyezésük, de konkrétumot nem hallottunk. „Nem biztos, hogy a belvárosban” lesz fedelük – ezt hallottam. De miután éjjel-nappal együtt dolgoznak, nagyon nem mindegy, milyen távolról kell elérniük az oktatási és gyakorlóhelyekre.

– Mint volt rektor miként értékeli, mi lenne egy ilyen váratlan ingatlaneladásnak a hivatalos módja?

– A „hivatalos” elintézés egy dolog – arról biztosan hosszan lehetne vitázni. De a szakszerű, kulturált és humánus lebonyolítás biztosan nem ez volna – nem ilyen hirtelen és biztosan nem az érintettek bevonása nélkül. Hagyományosan ennél jóval kisebb horderejű döntéseket is demokratikusan szoktunk előkészíteni. Persze az régóta világosan látszik, hogy az „újak” inkább az autokráciában hisznek.

– Mennyi időt vesz igénybe egy új helyszín infrastruktúrájának kialakítása? Az egyetemi oktatás speciális kialakítására gondolok – a stúdiókra, próbatermekre, színpadra, színpadi infrastruktúrára –, ami adott volt az eddigi helyszíneken.

– Gondosan megtervezni és kialakítani – az rengeteg idő. Gyors áthidaló vagy átmeneti megoldást, kényszermegoldást hamar össze lehet ütni. A kérdés most is az, mi olyan sürgős.

– Miként fogadták Ön, s kollégái ezt az újabb drasztikus statáriumot?

– Mélységes szomorúság tölt el, és nem tudom véka alá rejteni a felháborodásomat. Csakis azt remélem, hogy ez nem történik meg, nem így történik meg, valaki valamit félreértett, rémhír az egész.



Hírklikk

Támogasd a munkánkat, hogy egyre több tényfeltáró anyaggal, izgalmas riportokkal tartsunk ellent a kormányzati propagandának.

Támogatom
Támogatom