Vajon mi (lehet) az a fekete négyzet a konzultációs kérdőíveken?

A minden háztartásba eljuttatott-eljuttatandó nemzeti konzultációs kérdőívet is tartalmazó boríték három papírt rejt. Az egyik maga a kérdőív, a másik Orbán Viktor kísérő levele, a harmadik pedig egy kitölthető nyomtatvány, az a bizonyos „maradjunk kapcsolatban”, amely az e-mail címünket kéri. A három papír közül csak ez utóbbi alkalmas – legalábbis ránézésre – beazonosításra, azon ugyanis szerepel a címzett neve és címe, ami – tegyük hozzá – teljesen rendben lévő dolog, hiszen arra kéri a címzett hozzájárulását, hogy a kormány postai és elektronikus úton a jövőben is megkereshesse őt.

A másik két dokumentum közül az egyiken lelhető fel oda nem illőnek tűnő jel. És ez nem Orbán Viktor levele, hanem a véleményünket kikérő konzultációs kérdőív, amelynek visszaküldését kéri tőlünk a kormány, az anonimitás biztosításának az ígéretével. Ennek a papírnak minkét oldalán két-két fekete négyzet található (egy-egy jobbra fent, illetve balra lent), látszólag mindenfajta funkció nélkül. 

Lévén a Fidesz nem riadt vissza már eddig sem furfangos és nem feltétlenül (sőt!) legális adatgyűjtéstől (ld. még Kubatov-lista), nem is tűnik a valóságtól annyira elrugaszkodott gondolatnak, hogy esetleg valami turpisságot rejtenek ezek a fekete négyzetek.

A kereskedelem ismeri a trükköt

Nem lehet-e, hogy ezek a négyzetek valójában valamifajta, az ívet kitöltő és azt visszaküldő személy beazonosítására alkalmas adatokat tartalmaznak? Vagy esetleg ez már az összeesküvés kategóriájába tartozó gondolat? – kérdeztük Tarjányi Pétertől.

„Nem mondanám annak” – kezdte a válaszát a biztonságpolitikai szakértő, hozzátéve: „de beszéljünk inkább a kereskedelemről, ahol ez a fogás egyáltalán nem ismeretlen jelenség”. Multinacionális cégek kérték arra a vásárlókat, hogy – például kuponok fejében – töltsék ki az adott kérdőívet, a számukra. Sokan meg is tették azt gondolván, hogy biztosítva van az anonimitásuk. Nagy kommunikációs ügynökségek is szoktak élni ezzel, az ívet kitöltő személyt visszakövetni képes módszerrel adatbázis-építés céljával.

”Persze politikai célokra is lehet ezt használni” – mondta Tarjányi, aki azonban felhívta a figyelmet arra, hogy még ha így is van, nem feltétlenül illegálisan teszi azt, aki teszi. Amióta az általános adatvédelmi rendelet védi a személyes adatainkat (GDPR-szabályozás), a hozzájárulásunk kell ehhez (pl. apróbetűs rész), illetve még egy esetben. Akkor, ha az adott ügynökség, amely erre készül, jelzi a tervét az adatvédelmi hatóságnak, s kéri annak engedélyét arra, hogy végezhessen ilyen adatgyűjtést és tárolhassa a begyűjtött adatokat. „Azaz az ebben a furcsaság, hogy nem feltétlenül törvénytelen egy ilyen akció, nem törvényszerű, hogy megsérti az adatvédelmi szabályozást” – mondta a biztonságpolitikai szakértő, aki még egy dologra kitért. Mégpedig a politikai kommunikáció kapcsán: „ne gondoljuk, hogy csak a Fidesz végez(ne) ilyen adatgyűjtést” Megteszik /megtennék ezt más pártok is, már ha van/volna elegendő pénzük rá, ugyanis az ilyen adatbázisok létrehozása nagyon pénzigényes dolog – fejtegette .

„Nem QR-kód”

„Megnéztem, nem QR-kód” – ez volt Szél Bernadett első reakciója a kérdés hallatán. A független országgyűlési képviselő – Hadházy Ákossal együtt – indította el a nemzeti konzultációs ívek gyűjtését azoktól, akik valódi nemzeti konzultációra vágynak. Kormányzati szinten többször meg is fenyegették őket azzal, hogy tiltott adatgyűjtést végeznek, holott – s ezt Szél ismét hangsúlyozta – az első perctől kezdve kizárólag az íveket gyűjtik, s folyamatosan felhívják arra  figyelmet, hogy a borítékokat ne adják oda. „Ha van az íveken adat, azt a kormányzatnak kell tisztáznia” – szögezte le, hozzátéve: ők azért konzultáltak szakemberekkel, akik arra jutottak, hogy azokon nincs ilyen. 

A szakemberek is arra hívták fel a figyelmüket, hogy a borítékok kezelése vethet fel problémát, s amúgy a kormány is ezt kommunikálta, emlékeztetett. S valóban, Gulyás Gergely miniszter azt mondta a minap, hogy „ha anonim kérdőíveket gyűjtenek, illetve a kérdőív címzettjeinek belegyezésével történik a gyűjtés, akkor nem történik bűncselekmény”.

Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy hány ív jött eddig össze, mindenesetre több mint 250 ponton zajlik az országban a gyűjtés, folyamatosan érkeznek a postán nekik elküldött ívek, miként az ívek kiküldése is megyénként történik, szintén folyamatosan. Egy biztos, augusztus 10-ig lehet eljuttatni hozzájuk az üres kérdőíveket. 

Arra még nem tudott válaszolni, hogyan kívánják lezárni a gyűjtőakciót. „Érkeznek a gyűjtésben résztvevőktől, pártoktól, civilektől a kezdeményezések, ötletek; egy biztos, ez egy alulról indult közösségi eseménnyé nőtte ki magát, s úgy kell majd lezárni, hogy megmutassuk: az első lépés volt a kormánypropaganda elleni harcban”. Szerinte nem szabad megállni utána sem, hiszen „amíg itt propaganda van, addig az ellenzéki térfélen nehéz labdába rúgni, miközben a túloldalról jön a karaktergyilkosság, az egész pályás letámadás, stb. – mi ennek szeretnénk az útjába állni”.

Kérdések – egyelőre válasz nélkül

Szerettünk volna az illetékesektől is megnyugtató választ kapni a felvetésünkre, ám a miniszterelnök kabinetiroda e cikk megírásáig nem küldte el a válaszait. A Következő kérdéseket tettük fel e-mailben:

A kérdőív mindkét oldalán, jobbra felül és balra alul van egy-egy kis fekete négyzet. A miniszterelnöki kísérőlevélen, illetve a „maradjunk kapcsolatban” c. levélen ilyen nem található.

• 1. Szeretném tudni, hogy milyen célt szolgál ez a - kérdőívenként négy darab - négyzet?
• 2. Felmerült, hogy esetleg – ahogy a kereskedelemben nem szokatlan – olyan adatokat tartalmaz, amelyek alapján adatbázis lehet gyűjteni. Ebben az esetben erről van-e szó? Ha igen, kérném szépen, kommentálják.
• 3. Szakértők szerint ilyen esetekben  az adatvédelmi hatóságtól kért engedély birtokában teljesen törvényesen járhatnak el. Történt-e ilyen engedélykérés?

Amint kapunk válaszokat, tudatjuk Önökkel.

S hogy mit tehetünk, amikor a kormány vissza akar élni az adatainkkal? A tudnivalókról Magyar György jogász írt a Hírklikk által is szemlézett blogbejegyzésében.