Vakcinaútlevél: ütközőpont az emberi jogok és járványkorlátozások között

Kökény Mihály úgy látja, az országok és a hatóságok nagyon megosztottak vakcinaútlevél kérdésben, hiszen emberi jogi, adatvédelmi megfontolások ütköznek kétségtelenül jelenlevő járványkorlátozási megfontolásokkal.  A vakcinaútlevél kérdésében arra lenne szükség, hogy az Európai Unió tagállamai együtt döntsék el, mennyire indokolt a megléte, vagy nem. Nyomós érvek szólnak egy igazolás megléte mellett, de, hogy az mennyi ideig alkalmazható, ki mit követelhet meg, arról komoly, és nem csak járványügyi, hanem gazdasági, adatvédelmi, emberi jogi védelmi vitákat kell majd lefolytatni. Ha egy védőoltás önkéntes, és nem kötelező, akkor nagyon nehéz azt mondani, ha nem oltatod be magad, akkor ilyen és ilyen hátrányokkal kell szembe nézned.

A volt egészségügyi miniszter azt mondja, az igaz, hogy a nemzetközi közegészségügy ismer olyat, hogy vakcinaútlevél, hiszen az egészségügyi világszervezetnek van nemzetközi oltási igazolványa. Bizonyos országokban ugyanis, ahol előfordul például a sárgaláz, a kolera, az az elleni oltás meglétét még mindig megkövetelik.

Azonban itt most az a kérdés, hogy mennyire lehet kötelezővé tenni a koronavírus elleni oltásokat, ha bizonyos tevékenységeket, például az utazást annak függvényévé teszik, hogy valaki beoltatja-e magát, vagy sem. Kökény Mihály már hallott róla, hogy bizonyos cégek – nem Magyarországon – azt fontolgatják, hogy a munkába álláshoz is megkövetelik a vakcinaútlevelet.  Nagyon megosztott a világ atekintetben, hogy ez indokolt-e, lévén az oltások mindenhol önkéntesek. Ráadásul még az sem mondható meg – a vélemények pedig nagyon is megoszlanak róla –, hogy ezeknek a beadott, és 90 százalék fölötti védelmet garantáló oltásoknak meddig tart a hatásuk. Ha lejártak, újra kell oltani, és akkor frissíteni kellene a vakcinaútlevelet is.

Izrael – amelyik nagyon elől jár az oltásban, hisz a lakosság tíz százalékát már beoltották –, például hat hónapra szóló zöld útlevelet akar kibocsátani azoknak, akik beoltatták magukat, ami lehetőséget biztosítana a kulturális és tömegrendezvényeken való részvételre. A negatív teszttel rendelkezőknek ideiglenes zöld útlevelet adnának, ami csak 72 óráig lenne érvényes. Ezzel akarják ösztönözni, hogy minél többen oltassák be magukat. Okostelefonra applikációval töltenék fel az oltás tényét, és arra törekszenek – ahogy mások is, akik ezzel foglalkoznak –, hogy garancia legyen arra, hogy ha feltöltik az oltás beadását igazoló QR-kódot, akkor abból azon túlmenően, hogy ki az illető, és mikor történt meg az oltás, más személyes adatot ne lehessen kiolvasni. Azt kell megoldani, hogy ezen adatok mentén ne lehessen eljutni az illető bármely más, személyes adatához, mert az nem lenne kívánatos. Ez ügyben még folynak a vizsgálódások.

Kökény Mihály már azt is hallotta, hogy amikor korábban Orbán Viktor kijelentette, hogy digitálisan listáznák azokat, akik már beoltatták magukat, a Belügyminisztérium már elkezdett kifejleszteni valami hasonló applikációt, és állítólag jó úton haladnak. A volt egészségügyi miniszter hozzátette: „a miniszterelnök már sok mindent mondott – például, hogy egyetlen hétvége alatt beoltjuk az országot – amiről tudtuk, hogy butaság, és amiről tudtuk, hogy nincs.”

Természetesen világszerte komoly gondolkodás folyik a vakcinaútlevélről, és nem példa nélküli az sem, hogy bizonyos igazolásokat kiadnak. Azt is tudható, hogy egyes légitársaságok már most ragaszkodnának a meglétéhez. Kérdés, hogy az utazást lehetne-e a meglétéhez kötni. Egyelőre nagy megosztottság van a kérdésben.

Hogy egészségügyi szempontból mennyire alátámasztható a vakcinaútlevél kötelező megléte? Az mindenképpen fontos, hogy minél több embert meg lehessen győzni arról, hogy oltassa be magát, hiszen így lehet egy járványnak véget vetni. Fontos az is, hogy legyen egy igazolás arról, mikor, milyen típusú vakcinát kapott valaki, de azt, hogy ez a továbbiakban bizonyos előnyökhöz juttassa-e az illetőt, nagyon nehéz megmondani. Németországban nem tartják azt helyénvalónak, hogy bárki bármilyen előnyhöz jusson ilyen címen. Már csak azért sem, mert a teljes lakosság beoltása hosszabb időt vesz igénybe, és nem az illetőn múlik, hogy mikor kerül sorra.

A vakcinaútlevélről szóló vita még csak most kezdődött el, és egyelőre eldöntetlen, hogy mi legyen. Az Egészségügyi Világszervezet is elég szkeptikus e tekintetben. Mindazonáltal nem zárható ki, hogy egy magáncég – légitársaság vagy utazási iroda – úgy dönt, hogy a vakcinaútlevél meglétéhez köti az utazáson való részvételt. Persze, egyáltalán nem zárható ki, hogy a későbbiekben ebből bírósági perek is lehetnek.

Kökény Mihály szerint meg kell tudni győzni az embereket arról, hogy az igazi kockázat nem az, hogy esetleg néhány kellemetlen mellékhatással találkozik valaki, hanem az, hogy megbetegszik, megbetegít másokat, sőt, meg is halhat. Ez az igazi kockázat. Ezért fogja magát beoltatni a volt egészségügyi miniszter is. Persze ahhoz, hogy az igazi kockázatot az emberekkel meg tudják értetni, nagyon színvonalas kampány kellene, ami tisztességes lakossági tájékoztatással párosul.  Nem olyan, amilyen Magyarországon zajlik. Az egész járványra, annak kezelésére visszamenőleg is jellemző, hogy a kommunikáció ellentmondásos, bizonytalan, nem kiszámítható. Olyan, mint az oltási terv, ami túl azon, hogy szakmailag is vitatható, rendkívül bizonytalan lábakon áll. Nem csoda, ha az emberek is bizalmatlanok a védőoltások iránt.

Magyarország ma egy nagy közösséghez tartozik, amit úgy hívnak Európai Unió. Magyarországnak mindenképpen az EU-n belül kialakuló gyakorlatot kell követnie. A magyar lakosságban is egyre nagyobb az igény arra, több, mint kétharmada szeretné  – erről közvélemény-kutatás készült a közelmúltban – hogy részesei legyünk a megvalósuló Európai Egészségügyi Uniónak. Ebben benne van az is, hogy a járványkezelésben sokkal több uniós kompetenciának kellene lennie, mert az egyes országok egymásnak ellentmondó intézkedései nem vezetnek jóra. Ezt a magyar államnak sem kellene figyelmen kívül hagyni, hiába volt eddig az az elv, hogy az egészségügy a nemzetállamok kompetenciájába tartozik. Nemcsak a járvány miatt – amiatt is –, de a növekvő egyenlőtlenségek miatt ugyancsak szükség lenne arra, hogy az egészségügyben is egységesüljön sok minden, mint például az ellátás minimum feltétele. Sok mindent sokkal jobban harmonizálni kellene. Így az olyanféle szabályozásokat is, mint a vakcinaútlevél, alapos egyeztetés után, közösen kellene kitalálni.  Nagyon nem lenne jó, ha Magyarország ebben megint valamilyen külön úton járna, ahogy tette vakcina ügyben is. Mostanra kiderült, hogy annyira nem járható út, az orosz vakcináról is – ami ha megkapja az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét, akkor természetesen ugyanúgy alkalmazható kell, hogy legyen, mint minden más – elhalkult a kormányzati kommunikáció.

A héten valószínűleg a Moderna vakcináját is jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség, és ha megtörténik, akkor Magyarország is kap majd ebből. Néhány héten belül jön a többi is, amelyekről már előzetes megállapodás történt az unió és a gyártók között, és ezekből Magyarországnak is a rendelkezésére fognak állni bizonyos mennyiségek. Mert nem csak vakcinaútlevél, de vakcina ügyben is  egyre inkább arra van szükség, hogy Magyarország és az unió együtt mozogjon.

Majtényi László: oltás igen, vakcinaútlevél nem

Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke, egykori adatvédelmi biztos szerint lehet, hogy lesz vakcinaútlevél, de a jogalapja erősen kétes, de az is, hogy szükség van-e rá. Állítása szerint, már maga az ötlet súlyos adatvédelmi kétségeket ébreszt és az emberi méltóság problémáját is felveti.

Nem véletlen, hogy a német belügyminiszter, Horst Seehofer élesen elutasította már magát, a javaslatot is. Németország alkotmányos rendjében ugyanis az emberi méltóság és a személyes adatok védelme kitüntetett helyet foglal el.

De így gondolkodik az Eötvös Károly Intézet elnöke is. Majtényi László úgy véli, embereket aszerint megkülönböztetni, hogy államilag elismerten önkéntesen(!) beoltatták-e magukat koronavírus ellen, vagy sem, a személyes szabadságukban korlátozni nem szabad. Első a polgári jogegyenlőség, de azt se felejtsük el, hogy vannak olyanok, akiknek esetében az oltás nem indokolt. Sőt, hozzáértőktől azt is hallhattuk, hogy a fertőzésen átesett és oltott emberek is lehetnek vírushordozók, azaz a vakcinaútlevél bevezetése ellen praktikus szempontok is szólnak.

Ugyanakkor a volt ombudsman leszögezi, ő kifejezetten oltáspárti, az első lehetséges alkalommal be fogja magának adatni és családtagjainak is ugyanezt ajánlja, ahogy az összes védőoltással is tette eddig. Sőt, annyira oltáspárti, hogy ha megkérnék, szólaljon meg egy oltásra rábeszélő kampányban, szívesen vállalná. A védőoltás helyeslését együtt kellene képviselni az emberek megkülönböztetésének, a vakcinaútlevél elutasításával. Emberi jogi szempontból elfogadhatatlan, hogy alapvető jogai tekintetében jogi korlátozások érjék azt, aki nem oltatta be magát. Azt ugyanakkor nem zárja ki, hogy lehetnek például speciális munkahelyek, ahol viszont a védőoltás kötelezővé tehető.

Majtényi szerint a társadalmi bizalmat Magyarországon az is rombolja, hogy a védőoltásra jelentkezők adatait a hatályos törvényeket és az adatvédelem alapelveit megsértve a propagandaminisztérium kezeli, és ráadásul az illetékesek a létrejött adatbázis felhasználásáról kifejezetten ellentétes információkat adnak. Ha valaki igazolást kér arról, hogy beoltották, azt kapja meg, de jogi sérelem senkit ne érhessen!

Miután Orbán Viktor és Gulyás Gergely is utalt már arra, hogy digitálisan listáznák azokat, akik beoltatták magukat, azt is megkérdeztük Majtényi Lászlótól, Magyarországon be fogják-e vezetni a vakcinaútlevelet. Az Eötvös Károly Intézet elnöke azt felelte, bár ő nem jós, de ettől a rezsimtől, a jelenlegi magyar állam gondolkodásától a szabadságkorlátozó intézkedések meghozása egyáltalán nem áll távol. Hozzáteszi, ha még Sólyom László lenne a köztársasági elnök vagy akár az Alkotmánybíróság elnöke, szerinte ez nagyon nehezen menne.

Majtényi László személyes, szakmai és morális álláspontja az, hogy a vakcinaútlevél bevezetése  helytelen, de, ha lesznek rá európai példák, akkor Magyarország biztos bevezeti. Arra a kérdésre, hogy Kínában már létezik, azt felelte, hogy a mai kínai államkultúrának az állampolgárok megkülönböztetése a legelemibb része. A jó pontokat gyűjtő engedelmes, jó állampolgár előnyben van az autonóm emberekkel szemben, miközben a durva etnikai megkülönböztetéstől sem riad vissza a kínai állam. 

Majtényi is erősen furcsállja Áder János újévi beszédét, amelyben a köztársasági elnök azt kérte a magyaroktól, hogy kevesebb kétely legyen, és kevesebb kérdés. Az Eötvös Károly Intézet elnöke azt gondolja, az európai civilizációnak az alapja az, hogy tessék kételkedni, és tessék kérdéseket föltenni mindenről! Enélkül nincs individuum, és nincs autonómia.