Veszélyes hulladék is kerülhet a szennyvíziszapba!

Kardos Ernő 2019. augusztus 24. 11:27 2019. aug. 24. 11:27

Ömlik a szennyvíziszap külföldről Magyarországra. A Hírklikk értesülései szerint tudniillik már az is felmerült, hogy osztrák szennyvíziszap is érkezzen az országba az olasz, a szlovén, és a horvát szállítmányok mellett. Pedig a miniszterelnökséget vezető miniszter néhány hete még azt ígérte, hogy a kormány azonnal leállíttatja a behozatalát. Ehelyett újabb ország szállíthatja majd a szennyvíziszapot hazánkba.

Az Ausztriából érkező szállítmányok hírét egyelőre hivatalosan nem erősítették meg, de egy neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a tárgyalások már megkezdődtek. Magyar vállalkozók ugyanis – ahogy Horvátországból, Olaszországban, illetve Szlovéniából is – igen magas haszon reményében végzik el ezt a feladatot. Amennyiben az osztrák szállítmányra is megszerezték már az engedélyeket, akkor a kormányzat aligha képes leállítani a folyamatot.

A szennyvíziszapot ugyanis magánjogi szerződés alapján hozzák az országba, amelyet elég nehéz felmondani. Ezt bizonyítja az is, hogy a kancelláriaminiszter Gulyás Gergely ugyan megígérte, de egyelőre nem tudta leállíttatni a szennyvíziszap importját.

Az nyílt titok, hogy az európai országok jó része szabadulni akar a szennyező anyagoktól. Az érvényben lévő európai uniós szabályok ugyanis lehetőséget adnak a szennyvíziszappal történő kereskedésre. Köztük talán legundorítóbb a szennyvíziszap, amely az emberi ürülék, illetve a háztartási szennyvíz feldolgozása során keletkezik.  Egyik forrásunk szerint „saját szarától” minden ország meg akar szabadulni. Sok szegény ország rá is kényszerül, hogy a földjeiket hatalmas összegekért a gazdag országokból érkező feldolgozott fekáliával árasszák el. Még ezzel sem lenne probléma, hiszen ma már létezik olyan modern technológia, amely a szennyvíziszapot a természetvédelem érdekében is felhasználhatja.

A jelek szerint azonban nálunk nem ezt a módszert alkalmazzák. Az eljárás lényege az lenne, hogy az iszapot náddal és egyéb természetesen anyagokkal keverik, mintegy komposztálják. Mindez egy úgynevezett mátrixot képez, ami hosszú távon javítja a talaj minőségét. Ha erre a területre erdőt telepítenek, akkor az hasznos, természetépítésnek számít.

A modern iszapkezelési eljárások közé tartozhatna még a víztelenítés, az így keletkező anyagot el is égethetik, s közben kivonhatják belőle a foszfátot, ami a vegyipar számára kifejezetten kurrens terméknek számít. A szennyvíziszap ilyen módon történő kezelése profitot hozó üzleti tevékenység lehetne, ehelyett azonban – forrásaink szerint – Magyarországon középkori módszerekkel dolgoznak.

A legtöbb esetben ugyanis a külföldről beérkező szennyvíziszapot a már említett megfelelő előkészítések nélkül tároló gödrökbe engedik. Informátorunk szerint az anyag összetételét előzőleg nem is vizsgálják. Az ellenőrzés elmaradása miatt az iszapban akár fertőzésveszélyes anyag is lehet. Ezért jogos az aggodalom Székesfehérvár, Ajka, Várpalota, Kesztölc és Lőrinci határában, ahol hatalmas tárolókat töltöttek fel ezzel a veszélyes folyadékkal.

A szétterített szennyvíziszap összetételének vizsgálata ma már azért is nehéz, mert a feladatot korábban ellátó környezetvédelmi laboratóriumokat bezárták, a műszereket, és berendezéseket eladták, a szakember gárdát szétzavarták. Mindez történt azután, hogy a kormány megszüntette a Környezetvédelmi Minisztériumot.

Az ellenőrzés hiánya – forrásunk szerint – ébren tarthatja az a gyanút, hogy külföldről nem csak a büdös szennyvíziszap érkezhet az országba. Miután a horvát, szlovén, olasz kamionok tartalmát érkezéskor úgy tűnik, hogy senki nem ellenőrzi, ezért informátorunk szerint a szállítók könnyen vérszemet kaphatnak, s veszélyes hulladékot is kevernek a szennyvíziszapba. Ennek viszont nagyon csúnya következménye lehet.