„Viktor, dugába dőlt a terved!”

Értetlenül áll a szerdán az Európai Néppártban történtek miatt minden oldalon megmutatkozó nagy meglepettség előtt Kéri László politológus, aki a Hírklikknek nyilatkozva levezeti, hogy egy sok éve tartó folyamat kicsúcsosodása volt a Fidesz felfüggesztése. Az sem meglepő, hogy Orbán a végsőkig megpróbál elmenni: a tavalyi tusványosi beszédében gyakorlatilag előre bejelentette a hagyományos Brüsszel elleni függetlenségi harcát – az más kérdés, hogy az most politikai kudarccal végződött a számára, nem sikerült maga mögé állítania a kelet-európaiakat. Kéri szerint a Fidesz, jól bevált receptje szerint a valósággal nem törődve csak a neki feltétel nélkül hívő, és őt fél szavakból is megértő saját szavazói felé fog kommunikálni. S hogy mit tehet az Orbánnak nem hívő magyar többség? A politológus nem optimista, az ellenzéktől nem kapnak egyértelmű, egységes üzeneteket, olyat például, hogy szavazz Európára. A V18 újraindulását – amiről a Hírklikk számolt be elsőként – viszont üdvözlendőnek tartja.

Csapdába csalta-e Ön szerint az Európai Néppártot és Manfred Webert Orbán Viktor? – kérdeztük Kéri Lászlótól egy nappal a Néppárt nagy visszhangot kiváltott döntése után, hogy meghatározatlan időre felfüggeszti a Fidesz tagságát a pártcsaládban, annak minden negatív folyományaival együtt (a Fidesz nem vehet részt a Néppárt ülésein, nem szavazhat és jelölteket sem állíthat a pozíciókra, stb.). A politológus szerint nem jó a kérdésfelvetés, már csak azért sem, mert nem egyetlen lépésről beszélünk. „Egy sokkal hosszabb folyamat logikus eleme az, ami most szerdán történt, az én olvasatomban ez annyiban érdekes, amennyiben szervesen beleilleszkedik a 2011 óta tartó folyamatba” – szögezte le előljáróban, kifejtve:  Az Európai Unió legfontosabb szervei, a Néppárt és a többi párt is folyamatosan figyelmeztették ez alatt az idő alatt Orbánt arra, hogy nem jó úton halad.

Az első komolyabb jele ennek az elégedetlenségnek a Tavares-jelentés volt, s az azt követő, egye szaporodó figyelmeztetések végül a kétharmaddal – azaz Orbán meglepetésére sok-sok néppártos szavazattal – elfogadott Sargentini-jelentésben csúcsosodtak ki. Az azóta eltelt 4-5 hónapban pedig már egyértelműen látszott, hogy a korábban Orbán mögött álló, őt megvédő Néppárt is elfordult tőle. „Ma mindenki úgy tesz, mintha nagy meglepetés következett volna be azzal, hogy felfüggesztették a Néppártban a Fideszt, pedig nyomon követhető volt, ahogy az Orbánnal szembeni rossz érzést felváltotta a bírálat, majd a folyamatos támadás, s végül a nyílt elítélés a pártcsaládban is” – mutatott rá Kéri, aki szerint: „tavaly novemberben állt mindez össze egy olyan blokká, amelyben Orbán régi haverjai megmakacsolták magukat vele szemben”.

Szerinte Orbán további tévedése az volt, hogy nem vette észre: nem csak ő, hanem a néppártosok is kampányolnak a májusi Európai Parlamenti választásokra, s ebbe a kampányba már nem fér bele Orbán támogatása.

Kérinek meggyőződése, hogy Orbán eltökélte: a végsőkig el fog menni, bár az nem biztos, de lehet, hogy számított a kizárására is. „Elég elolvasni a tavaly júliusi tusványosi beszédét, amelyben előre jelezte: az idei kampányát a Brüsszellel szemben folytatott függetlenségi harcára fogja felfűzni. Pontosan, pontokba szedve elmondta, hogy a célja az európai politika megváltoztatása, amelynek ő az élharcosa lesz, s amelyben maga mögé állítja Kelet-Európát”.

„Viktor, dugába dőlt a terved, hogy májusba győzelmet arattok a hagyományos Európa felett!” – szögezte le Kéri, rámutatva: „az orbáni függetlenségi harc politikai kudarccal végződött, hiszen nem sikerült maga mögé állítania sem a szlovákokat, sem a cseheket, de még a lengyeleket sem”. A néppártban is mindösszesen hárman szavaztak a Fidesz felfüggesztése ellen, ebből az egyik Tőkés László, Orbán erdélyi, egy másik pedig a szlovéniai barátja volt.

S hogy a kialakult helyzetben mit fognak Orbánék csinálni? „Úgy fognak tenni, mintha mi sem történt volna: maradnak a tavalyi április választásokon jól bevált módszer mellett: kizárólag a saját bázisukon politizálnak, maximum nem emlegetik majd Junckert és nem kapcsolják össze Brüsszelt Sorossal; Orbán március 15-i beszéde ennek a főpróbája volt, ott sem hangzottak el nevek, viszont a sajátjai pontosan értették, miről beszél”. Orbán nem törődik azzal, hogy az ország többsége átlát rajta, tisztában van azzal, hogy hazudik és azzal is, hogy olyan „hihetetlen politikai kudarc érte, amilyenre nem volt példa a rendszerváltás óta” – szögezte le Kéri. Teheti ezt, mert tudja, az ő két millió szavazója el fog menni voksolni májusban, szemben a politikáját ellenzőkkel.

Kérdés, mit tehetnek azok, akik ellenzik Orbánt és a politikáját? Kéri ezt tartja a legfontosabb kérdésnek. „Az ellenzéktől nem kapnak túl nagy segítséget ezek a milliók, nincs egységesen megformált üzenet, amiért elmennének választani; nincs egy olyan egységfront, amely arra építene, hogy a Fidesszel szemben lépjen mindenki, aki  Európát támogatja”. Felvetésünkre, hogy információink szerint a jövő héten bejelenti re-aktivizálódását a tavalyi április országgyűlési választások előtt mozgósító és egységesítő szerepet felvállalt, majd utána hibernálódott V18, V21 néven, Kéri úgy reagált: „ugyan alig van két hónap a választásokig, de azért rövid idő – akár két-három hét – alatt is láttam már nagy fordulatot elérni”.

Logikusan adódik a kérdés: mi következik az érintettekre vonatkozóan és számukra a történtekből és várható hatásaiból. A politológus szerint nem lehet egységes választ adni erre, érdemes egyenként megvizsgálni az európai közvélemény, a Néppárt, a Fidesz, a Fidesz tábora és az ettől független magyar nép szintjét. „Öt különböző nézőpontról van ugyanis szó” – szögezte le.

Az összeurópai közvélemény – beleértve a médiát is – leírta Orbánt és a Fidesz politikáját. Nem számolnak már vele, úgy tarják számon, mint aki/ami hátráltató és kárt okozó erő.

A Néppárt – amely „vérforraló módon falazott Orbánnak és megértő volt a Fidesszel szemben” – most egy lélektani fordulaton ment át, elmozdult abba az irányba, hogy már inkább osztja az Orbánt/Fideszt elítélő közvélemény álláspontját. Ez Kéri szerint fontos, hiszen a legnagyobb európai pártcsaládról van szó, amelyben a német politika álláspontja meghatározó, ami rendkívül fontos Magyarország, a magyar gazdaság számára. 

A Fideszt ugyanakkor nincs erő, amely rákényszerítené politikájának a korrekciójára. „Vérforralóan hazudnak” – mondja Kéri, példaként hozva fel, hogy Orbán maga is felállította a saját „bölcsek tanácsát”, ez pedig olyan, mintha egy alternatív bíróságot hoznának létre egy tolvaj banda felmentésére.

Ami pedig a Fidesz szavazókat illeti, „senkinek ne legyenek illúziói, 2015 óta folyamatosan lenyelték a sorosozást és a migránsozást, s nem tudom, hol van az a határ, amikor már észhez térnek ezek az emberek”.

S végül a hazai közvélemény szempontja: most egy durva pofonnak köszönhetően megtanulhattuk, amit eddig is kínosan sejthettünk, nevezetesen, hogy egyre inkább le vagyunk írva a világban, szorulunk szépen ki a perfiréiára. „Sajnos egyre nyilvánvalóbb, hogy Magyarország megítélése Európában olyannyira negatív, amennyire a tízmillió magyar nem, legfeljebb az Orbánra szavazó kétmillió szolgált rá” – szögezte le Kéri.