Visszafelé is elsülhet a most hatályba lépett ukrán nyelvtörvény
Ukrajnában élete lép a három évvel ezelőtt elfogadott új nyelvtörvény, amelynek az a célja, hogy visszaszorítsa az orosz nyelvet, s problémákat teremt a kiadók, valamint a Putyinnal szembeni orosz nyelvű bírálat számára. A témával a Frankfurter Allgemeine Zeitung foglalkozik.
Az ukrán törvény a nemzeti konszolidáció jegyében az állami nyelvet szándékozik védeni, és vissza akarja szorítani az oroszt. Az országos lapoknak és folyóiratoknak mostantól ukrán nyelven kell megjelenni. Megjelenhetnek orosz nyelven is, de csak úgy, hogy az orosszal azonos példányszámban, ukránul is ki kell nyomtatni – ez persze nem kifizetődő a kiadóknak, olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkében. Az utolsó orosz nyelvű országos napilap átállt az ukrán nyelvre, sok lap pedig már csak a neten jelenik meg.
A törvény főként az ország keleti és déli részén előnyben részesített orosz nyelv ellen irányul. Nem sokkal Petro Porosenko elnök leváltása előtt, 2019-ben fogadták el, s most ért véget a hatályba léptetésére biztosított átmeneti idő.
Az ukrán nyelven való kötelező megjelentetés alól kivételt képeznek az „őshonos kisebbségek”, köztük a krími tatárok, a románok, magyarok, görögök, bolgárok. Emellett az ezeken és az EU nyelvein megjelenő könyvek vonatkozásában tesznek kivételeket a könyvesboltok számára az alól a rendelkezés alól, hogy a kínált könyvek legalább ötven százalékának ukrán nyelvűnek kell lennie.
Az állami alkalmazottak, a közlekedési rendőrök, a bírósági segédszemélyzet, a klinikai orvosok kötelesek ukrán nyelven beszélni a polgárokkal, „ha azok nem kérnek más nyelvet”. Ugyanez vonatkozik a szolgáltatásokban dolgozókra, vagyis a kiskereskedelemben, a gyógyszertárakban és a bankokban dolgozókra is. Az ukrán nyelven való kiszolgáláshoz biztosított jog megsértését lehet jelenteni az állami nyelv védelmével foglalkozó különleges megbízottnak, és ismétlődés esetén pénzbírság szabható ki érte. Túl ezen, a külföldi filmeket mostantól ukránra kell szinkronizálni – ez az orosz médiahatalom ellen irányul, ugyanis a tévésorozatok kétharmada oroszul szólal meg. Mindezt erősen megszenvedik az orosz nyelven alkotó ukrán írók és a kutatók, akiknek ezzel jelentősen szűkül a tevékenységi területük.
A törvénnyel egyben az ország nyugati része kulturális értelemben asszimilálja a hagyományosan orosz nyelvű városokat is, mint Harkov vagy Odessza.
A jogszabály elfogadásának egyik fő oka nyilvánvalóan az volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz nyelvű ukránok védelmezőjének szerepében lépett fel. Oleg Kashin Londonban élő orosz újságíró azonban bírálja, hogy most „Ukrajna az első ország, amely gyakorlatilag betiltja az egy adott nyelven megjelenő sajtópublikációkat”. Kashin szerint a törvény nem utolsó sorban csapás az ukrán médiára, amely orosz nyelven bírálta Putyint és annak Ukrajna-politikáját, és afféle orosz ellen-nyilvánosságként védelmet érdemelne.
