A kormány szerint az árvíz miatt fogyasztunk kevesebbet, de ez nem igaz

A Nemzetgazdasági Minisztérium vezetőjében, Nagy Mártonban az a jó, hogy mindenre van magyarázata. Amikor uniós csúcson volt a magyarországi infláció – egy időben a hazai pénzromlás az uniós átlag duplája volt – akkor Nagy Márton azzal igyekezett nyugtatni a keveset fogyasztó magyarokat, hogy nálunk azért drága minden, mert korábban olcsó volt. Orbán Viktor emellett az orosz-ukrán háborút, valamint az oroszok elleni szankciókat említette, amiért nálunk kiemelkedően magas az infláció. 

Magyarázatért tehát nem kell a szomszédba menni, legföljebb az lehet furcsa, hogy ezúttal nem Brüsszelt, hanem a Dunát, jelesül az árvizet jelölte meg bűnbaknak a kormány. A Nemzetgazdasági Minisztérium még egy tetszetősnek tűnő összevetéssel is előállt, miszerint a 2013-as árvíz idején is hasonló volt a helyzet – akkor a kiskereskedelmi forgalom az árvíz hónapjaiban 0,9 százalékkal esett vissza. 

Hiszünk a kormánynak, másfelől viszont vannak tények is, amelyek nem támasztják a minisztérium vélekedését. Például, hogy a magyarok által szeptemberben elvásárolt 1567,7 milliárd forintnak – ez hozzávetőleg 100 milliárddal kevesebb, mint az augusztusi költés – a 19,6 százalékát, 308,7 milliárd forintot az árvíz által leginkább sújtott főváros boltjaiban költötték el. Ehhez még hozzá kell tennünk, hogy Budapest volt Magyarországon az egyetlen területi egység, ahol az augusztusihoz képest nőtt a kiskereskedelem forgalma. Ez az összes vármegyében csökkent, értelemszerűen olyan régiókban is, ahol nem volt árvíz. A budapestiek, jó szokásuk szerint e tekintetben is kilógtak a sorból, hiába volt az árvíz, ők azért sem voltak hajlandók kevesebbet vásárolni, sőt, a magyar emberek között egyedüliként, több pénzt hagytak a boltokban, mint az ország más tájain élők. Csak néhány adat: Észak-Magyarországon 148,5-ről 135,2 milliárdra (több mint 9 százalékkal), Észak-Alföldön 194,1-ről 179,5 milliárdra (több mint 7 százalékkal), míg Dél-Alföldön 177,2-ról 162,7 milliárdra (több mint 8 százalékkal) csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Ezek a területek, elég egy pillantást vetni a térképre, vagy felidézni az általános iskolában megtanult földrajzi ismereteket, meglehetősen távol esnek a Dunától, így aztán az árvizet okolni a fogyasztás csökkenéséért szánalmas és nevetséges.

Három olyan vármegye van, ahol több mint tízmilliárd forint volt a fogyasztás visszaesése: Somogyban mintegy 18 milliárd, Pest megyében körülbelül 14,5 milliárd, míg Veszprém megyében 13,4 milliárd forinttal költöttek kevesebbet az emberek a szeptemberi árvíz idején, mint egy hónappal korábban. Ezek sem tipikusan Duna menti területek, muszáj tehát arra gondolnunk, hogy itt is arról van szó, amivel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a magas infláció idején magyarázta a bajt. Az általa vezetett minisztérium akkor úgy érvelt, hogy a szomszédban zajló háború következtében a magyar családok óvatossági motívuma – teljesen természetes módon – megerősödött. A magyar családok – szemben más országok polgáraival – nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják, legyen szó akár Covidról, háborúról, vagy éppen árvízről. A miniszter szerint tehát téves az az állítás, hogy az embereknek nincs elég pénzük és sokaknak választaniuk kell az orvosi kezelés, a fűtés és az étkezés között. Épp ellenkezőleg: a magyar emberek tudatosak, minek következtében a szomszédban zajló háború miatt megerősödött az óvatossági motívumuk. 

Ebből is látszik, hogy Budapest – mint mindig – most is kilóg a sorból. A fővárosiak – nem törődve az árvízzel –, szeptemberben is felelőtlenül, nyakló nélkül fogyasztottak, míg az ország többi részén élő rendes magyar emberek szerények és mértékletesek maradtak: nem kérkedtek a vásárlóerejükkel és visszafogták a fogyasztásukat.