A szuverenitásvédelmi helyzet fokozódik
Egy a Facebookra feltöltött videóban Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője azzal vádolta meg az Átlátszó oknyomozó portált, hogy az nem civil és nem független, mert külföldi államoktól kap pénzt, külföldi szerverekre tölti fel az információkat, s a külföldi pénzeket felhasználva hírszerzést végez. Ezt megelőzően az Átlátszó bejelentette, hogy az alaptalan és jelentős részükben hazug vádak miatt személyiségi jogi pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen.
Az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás „Az Átlátszó tevékenységének hatása a magyar szuverenitásra” című 28 oldalas vizsgálati jelentést a Telexnek úgy minősítette, hogy az egy lejárató kampány része, s mint ilyen, „visszatérés az imperialista ügynökökkel riogató pártállami állambiztonsági propagandához, csak ezúttal nem a dolgozó nép hatalmát, hanem a magyar szuverenitást veszélyezteti az előre megírt verdikt szerint a belső ellenség”.
A mostani történet közvetlen előzménye, hogy június közepén a februárban megalakult Szuverenitásvédelmi Hivatal egyedi, átfogó vizsgálatot indított a Transparency International Magyarország és az Átlátszó oknyomozó portál ellen. Az Átlátszó azonnal jelezte, hogy nem érintett a vizsgálat tárgyában, ezért nincs válaszadási kötelezettsége. Azzal érveltek, hogy a hivatalos vizsgálat indokaként megjelölt „választói akarat befolyásolására irányuló tevékenység” a választási eljárásról szóló törvény értelmében pártpolitikai vagy önkormányzati politikai ügyekben kifejtett politikai kampánytevékenységet jelent, az Átlátszó pedig nem folytat ilyen tevékenységet”. Közölték továbbá, hogy csak olyan információkat tudnak megosztani a hivatallal, amelyeket bárki más megkeresésére is megadnának
Mint emlékezetes, tavaly decemberben fogadta el az Országgyűlés a Szuverenitásvédelmi Hivatal létesítéséről szóló törvényt. Az uniós szinten is sok ellenkezést kiváltó jogszabályt az akkor még államfő, Novák Katalin különösebb hezitálást nélkül aláírta, így azt december 21-én ki is hirdethették. Az intézmény élére Orbán Viktor Lánczi Tamást jelölte. A főszuverén kinevezése 6 évre szól, a fizetése havonta ötmillió forint, és őt is megilleti a képviselőkre érvényes mentelmi jog.
Az általa vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal nevéből következően, a szuverenitásvédelmi törvény betartását vizsgálja. Ez az a jogszabály, amely nemcsak a pártoknak, hanem a választáson induló, civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük. A hivatal bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, de a figyelme cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is kiterjedhet. Minden irathoz és adathoz hozzáférhet, bár a lehetőségei végesek: semmit nem foglalhat le, csupán másolatot kérhet, és adatszolgáltatásra szólíthatja fel az érdekelteket.
Lánczi még mindig fiatal ember, de távolról sem nyeretlen kétéves. Pályáját édesapja, Lánczi András mellett eddig elsősorban Habony Árpád egyengette. Ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő vezetője valamely korábbi beosztásában csődöt mondott – például a korábban Navracsics Tibor vezette kancellárián – és idő előtt távoznia kellett a posztjáról, Habony mindig segédkezet nyújtott az elesettnek. Volt ő már szinte minden: 2017-től 2019-ig például a Schmidt Mária tulajdonában lévő Figyelő című hetilap főszerkesztője. Nevéhez fűződik a listázós botrány, amikoris 2018-ban az egykor szebb napokat látott gazdasági lap listát közölt azokról a személyekről, akiket Soros György zsoldjában állónak, tehát megbízhatatlannak, mi több, hazaárulónak minősítettek.
Az ügyből nemzetközi botrány lett, az ELTE alkotmányjogi tanszéke mellett az amerikai nagykövetség is elítélte a lap listázását. Lánczi Tamás karrierjét azonban mindez nem törte derékba, s az idén januárban az is kiderült, hogy úgy is, mint legfőbb szuverént, minden korábbinál fontosabb feladattal bízta meg őt Orbán Viktor.
Lánczi Tamás tehát annyi hányattatás, kitérő és vakvágány után most végre révbe ért. Magas hivatalt visel, kiemelkedő fizetésért, a pénzért azonban meg kell dolgozni. Ennek tudható be az a buzgalom, amellyel az általa vezetett intézmény létjogosultságát minden áron igazolni igyekszik. Ezért kell imperialista ügynöknek nyilvánítani az egyik legsikeresebb oknyomozó portált, melynek fő „bűne”, hogy rendre leleplezi a korrupciót és feltárja az Orbán-kormány prominenseinek visszaéléseit.
