Az utcai harcos békét akar
„„Ha lesz béke, nem lesz háborús infláció, és mi a béke pártján állunk” – közölte nem sokkal a NATO-csúcs után a Facebookon közzétett videóban Orbán Viktor. Szerinte az egyre romló ukrán háborús helyzet nyomában élelmiszerválság, háborús infláció és fenyegető gazdasági válság is van, és ennek csak a béke vethet véget, amit a magyarok támogatnak.
Orbán nem először beszél erről, és azok füleinek, akik szeretik hinni, amit mond, édes dallam minden tőle hallott szó. Mert hát ki nem szeretne békét? Nemcsak Ukrajnában, de mindenütt a világon. Nincs olyan politikus, aki azzal kampányolt (és jutott hatalomra), hogy utálja a békét és inkább háborút szeretne. Mindenki békében szeretne élni. És boldogságban. Valamint jólétben. Hosszan lehetne sorolni a szépen hangzó, ám semmitmondó közhelyeket.
Mindezt tetézi, hogy a miniszterelnök azt igyekszik sokadszor is elhitetni az emberekkel, hogy az infláció, a gyenge forint, a magyar gazdaság mélyrepülése kizárólag a háború következménye. Utóbbi kétségkívül nem könnyíti meg a kormányok dolgát – nemcsak Magyarországon, de a világ más országaiban sem.
Orbán, aki szereti nagy küzdőként, sőt, alkalmanként utcai harcosnak beállítani magát, most látszólag a béke pártjára állt. Egyedül azt felejtette el kifejteni – nemcsak most, a NATO-csúcs után közzétett videóban –, hogy miként képzeli el a békét. Másképpen: hogyan érjen véget a háború. Sok helyen hallani olyan hangokat, és a kormánypárti média rá is erősít erre, hogy a háború már rég befejeződött volna, ha az amerikaiak nem segítik fegyverrel az ukránokat. „Bizonyos üzleti körök a háború folytatásában érdekeltek”, mondta nemrégiben Orbán, és ha nem lett volna mindenki számára egyértelmű, Soros György nevét is megemlítette.
Lehetetlen nem észrevenni, hogy miközben Orbán a háború kezdete óta a békéről papol, egyetlen egyszer nem ejtette ki a száján a békétlenség okozójának, Putyinnak a nevét. Ezt a feladatot időnként kiszignálta alsóbb szintekre, még Novák Katalin államfőnek is jutott szerep ebben a szomorújátékban. Ám mindezek a megszólalások súlytalanok voltak, mert mindenki azt várta és várja, hogy az ország tényleges vezetője mondjon valami konkrétumot arról, hogyan kellene befejezni a háborút.
Pedig van erre válasz. Például úgy lehetne véget vetni az öldöklésnek, hogy az oroszok azonnal abbahagyják az ukrán városok és falvak bombázását, a polgári lakosság, köztük nők és gyerekek elpusztítását. Így lehetne és kellene befejezni a háborút, amihez még az is hozzátartozik, hogy az orosz csapatok azonnal távozzanak Ukrajna területéről. Ruszkik haza! – mondhatná Orbán 33 év után megint, és ennek most volna is értelme.
Így kellene és lehetne befejezni ezt a gyalázatos háborút, de erről Orbán még egyetlen egyszer sem beszélt a „különleges hadművelet” kezdete óta eltelt négy hónapban. Pedig erről is kellett volna mondani valamit, mert az nagyon kevés, sőt, kifejezetten álságos és cinikus, hogy mi a béke pártján állunk. Ha Orbán nemcsak azt mondta volna el a NATO-csúcs után közzétett videóban, hogy mi a béke pártján állunk, hanem hozzáteszi, hogy Putyinnak azonnal abba kellene hagyni ezt a gyalázatos háborút, az világos üzenet lenne mindenkinek. Persze, azzal, hogy mindezt elmulasztja, sokak számára nyilvánvalóvá teszi, hogy kinek a pártján áll a Vlagyimir Putyin nevű barátja által kirobbantott háborúban.
