Érteni kell a szóból!

Állítsunk hát össze egy kisebb házileltárt, mit is értek el korábban, összességében az elmúlt 12 év alatt?

Először is, az „Oszd meg és uralkodj” jegyében sikerült egy keresztben, hosszában, átlósan és fentről le, lentről föl megosztott országot létrehozniuk. Sikerült egymásra uszítaniuk vidéket, fővárost, kis falut, nagyobb települést. A lélekszám mindegy is, a lényeg az volt, hogy mindenki gyanakodjon a másikra, és egyedül abban bízzon, hogy majd a Fidesz egységet teremt. Nem teremtett. Azt hiszem, hogy azt a fogalmat: egységes ország, vagy esetleg az ország egysége, nem is ismerik.

Aztán 12 év alatt sikerült egy végletekig kettészakadt társadalmat létrehozniuk. Most már ott tartunk, nemcsak szegényebb lesz, aki eddig is szegény volt, hanem már esélye sem lesz arra, hogy végtelenül rossz helyzetéből valaha is kilábaljon. De még a gyerekeinek sem! Sőt, azok gyerekeinek sem! Ám mit számít ez a „csekélység” egy olyan társadalomban, ahol – hála Lázár pajtás szíves közlésének – az a jelszó, hogy mindenki annyit ér, amennyije van. Ha nem kapartál eleget, kurta, magadra vess, itt te már nem is fogsz kaparni! Mert itt a felső középosztály, meg az új elit kapar. Na jó, aki a középosztályból felfelé törekszik és hűségesküt tesz a Fidesznek, a pálya szélére még aspirálhat. Merthogy van ilyen. No meg új felső középosztály és új elit is. Igaz, hogy nem tudással, verejtékes munkával, a világpiacon eladható termékek termelésével lettek azzá – és most elnézést kérek attól a néhánytól, aki mégis –, ők az állam csöcsén híztak kövérre. Könnyű is volt nekik az állam, vagyis mindannyiunk közös pénzén meggazdagodni, hisz' egymás közt osztották azt szét, és bizony, bővizű patakként folyt és még most is folyik az a pénz. Vagy netalántán bűnözésből eredt? Ugyan ki merte volna megkérdezni az olajszőkítőket, miből is lett meg az első egymilliójuk? Na, ugye! Nem is az a lényeg. 

De leltározzunk tovább, ne álljunk meg félúton. Sikerült ezt a társadalmat egyosztatúvá tenni. Fideszes vagy, vagy nem vagy. Ellenzék, mint olyan, nem létezik, azok csak ellenségnek tekinthetők. (A külföldi libernyákokkal együtt, akikből Orbán Viktor többet is elvisz egyszerre a hátán.) És a miniszterelnök jóvoltából azt is tudjuk, ha mód van rá, az ellenséget azonnal el kell taposni. Még, hogy másképp gondolkodók? Ugyan kérem! Nem, hogy másképp, de még gondolkodókra sincs itt szükség. Ilyen úri huncutságot nem engedhetünk meg a plebsnek. Ez végül is nem Európa! Ami már amúgy is hidegrázást kap, ha meglát egy magyart közeledni, no de ezt is a Fidesznek köszönheti ez a balsorsú nép. De nálunk, idehaza, rend van. Kuss, és parancsteljesítés. A többi smafu. Jó, ifjúságunk legjava Nyugatra távozott, mert élni akart. És mivel még a továbbiakban is élni akar, egyáltalán nem kíván hazajönni. Ott gyarapszik vagyonában is, létszámában is. Itt ugyan fogy a magyar, de az nem számít. Majd megkérjük édes magyar testvéreinket, költözzenek ide. Biztos akad majd egy-kettő. (Bár, ha tovább tart a córesz, nem biztos.) Viszont ezek a nyugatimádó lelépők csak magukra vessenek, hogyha kimaradnak a buliból. Jobb is, hogy elhúztak. 

Aztán sikerült megteremteni a Fidesz-újbeszélt is. Nem volt nagy kunszt, csak épp az ellenkezőjét kell érteni annak, amit mondanak. Gulyás is azt mondta a kormányinfón: „majd akkor lesz béremelés a közszférában, ha jobb idők jönnek.” Értsd, ha rajtunk múlik, sose. Mert ugyan mi a frász az a „jobb idők”? Olyan nálunk sosincs. Krahácsot igenis mindig nyomják! Még, hogy béremelés! Értsd már meg, az bércsökkentést jelent, mert, ha többet fizetnek, még több munkát követelnek majd! Be vagy árazva, ennyi az értéked. Jössz ilyenekkel, hogy tudás! Kinek hiányzik?! Csak az ilyen libernyákoltott pedagógusoknak, meg értelmiségieknek. Fölösleges népség. Amit a Fidesz tud, az bőven elég. Nekik. Az ő bőségükre. Azt is mondta Gulyás a kormányinfón: „ha jobb idők jönnek, véget ér a háború, kedvezőbb energiaárak lesznek, akkor ugyanazt a fizetésemelés-ütemet szeretnék fenntartani, amit az elmúlt tíz évben tapasztalni lehetett, akkor jöhet majd a közszférában és más szektorokban is béremelés.” Hát ez az! Nem lehetne esetleg eltérni attól? Ha már a miniszter úgyis elfelejtett arról beszámolni, hogy a kormányinfót megelőző éjjel kicsit „molyoltak” a költségvetés tervezetében, és 30 milliárddal növelték a titkosszolgálatok, 27 milliárddal a kormányzati kommunikáció és 37 milliárddal a sporttámogatások költségvetését. Mert ezek fontos dolgok. Számukra. A titkosszolgálatoknak kell a pénz a kordában tartás végett, a kormányzati kommunikációra költött pénz magától értetődik, csak nem fogják befogni a szájukat, a sportot meg szereti a miniszterelnök. Kell még ehhez magyarázat? Érteni kell a Fidesz-újbeszélt, és kész. A „mi megvédjük a családokat”, a „mi megvédjük a nyugdíjasokat”, a „mi megvédjük a rezsicsökkentést”, a „mi megvédjük a … is”, az rendes magyar nyelven azt jelenti, hogy eszünk ágában sincs senkit és semmit megvédeni, őrülj, ha majd nem halsz éhen a „mi megvédjük” jegyében hozott intézkedések következtében. Érteni kell a szóból! 

Summa summarum, hiteltelen mindez. Azért én egy dolgot készséggel elhiszek nekik, nevezetesen azt, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben azt próbálják megvédeni, amit korábban elértek. Mert bizony fájó lenne a búcsú a több milliós fizetésektől, a felhalmozott javaktól, kúriáktól, kastélyoktól, külföldi és belföldi ingatlanoktól, yachtoktól, repülőgépektől, helikoptertől, meg úgy általában véve a gazdagságtól. Ki a fene akar itt lecsúszni?! Legfeljebb a két éves a játszótéri csúszdán. Ők pedig nem szeretik, ha nyeretlen kétévesnek nézik őket.