Gyorsforgalmi hegyen-völgyön
„Mi azért dolgozunk, hogy legyen jobb vidéken élni – hogy a vidéki emberek kiszámíthatóbb és élhetőbb körülmények között éljék a mindennapjaikat. Ennek érdekében a Fidesz kormány stratégiai célként határozta meg, hogy minden megyei jogú városba 2x2 sávos gyorsforgalmi úton lehessen eljutni. Mára csak három ilyen város maradt, és most Esztergomon van a sor. Az M100-as, amely az M1-es autópályát kötné össze 32,3 kilométer hosszon Esztergommal a legkomplexebb az összes hasonló projekt közül. Az útépítés nehézségét és magas költségeit mindennél jobban szemlélteti, hogy Magyarországon ritkán szükséges műszaki megoldásokra, így három alagútra és több völgyhídra is szükség lesz a kivitelezés során. A mai napon ennek a projektnek a részleteit néztük át az érintett térségek országgyűlési képviselőivel.” (Lázár János miniszter)
Azzal kezdem, hogy Esztergom becsült népessége hozzávetőleg 29 ezer fő, ami Magyarország népességének 0.3 százaléka (Komárom-Esztergom megyének 9.7 százaléka). Korábban csak az 50 ezer lakos feletti városok rendelkezhettek „megyei joggal”, de ezt a feltételt már régen eltörölték. 2022-ben kapta meg a megyei jogú címet a 30 ezer fő népesség alatti Esztergom. Ugyanekkor kapta a 32 ezres Baja is a megkülönböztetett rangot. Gyorsforgalmi út épül tehát az M1 autópályától Esztergomig, s mint olvasható, bizony nem az olcsó fajtából.
Az építési és közlekedési miniszter nagy befolyással rendelkező politikus, és nyilván jól ismeri az ország gyorsforgalmi út-, illetve autópálya hálózatát. Ennek ellenére nem tűnt fel neki, hogy a 1,5 milliós fővárost elkerülő MO gyűrű még nem épült meg teljes hosszában, amelynek befejezése nemcsak a budapestiek, hanem a vidéki polgárok életét is megkönnyítené. Az átmenő forgalom csökkentése érdekében tehát ennek a pályaszakasznak a kiteljesítése lenne a legindokoltabb, már csak azért is, mert egy évtizedek óta húzódó közlekedési problémát oldana fel a folytonos „budapesti ring” üzembe helyezése. Az MO építése 1988-ban (!) kezdődött, tehát 36 éve „bütykölik”, de csak nem akar elkészülni a komplett kör. Jelzem, hogy az említett 36 év felében (18 év) Fidesz-kormány volt/van. Szemmel láthatólag nem nagyon izgatja a párt elitjét az MO, tévesen azt gondolják, hogy a félbehagyott pálya elsősorban a budapestieknek okoz hátrányt. Lázár nem is titkolja a fővárossal kapcsolatos ellenszenvét, hiszen a baloldali elhajlással nem vádolható Tarlós István főpolgármestert is folyamatosan oktatta és vegzálta. A kisvárosból (Hódmezővásárhely) jövő jogászember nem komálja a főváros fényeit, kultúráját és lakosságát, és kajánul azt gondolja, hogy a ring hiánya kizárólag a fővárosiakat bosszantja. A Lázár idézet is ezt tükrözi: inkább az Esztergomi Bazilikához vezessen 2x2 sáv, minthogy új hidak épüljenek a fővárosban vagy felújítsák a teljesen lerohadt HÉV-infrastruktúrát.
Lázár János a legutóbbi Tranzit fesztiválon kifejtette, hogy hosszú ideje van egy vidék-urbánus ellentét, a két területen eltér az emberek értékrendje, gondolkodásmódja, ő maga úgy érzi néha, mintha két országban élne egyszerre. Székesfehérvár fideszes – de a Fidesszel néha kritikus – vezetőjét, Cser-Palkovics Andrást latte avokádó polgármesternek nevezné, a kisebb falvak vidéki polgármestereit pedig birspálinkásnak.
Három megjegyzésem/kérdésem van: 1.) az ellentétetek szításának egyik élharcosa Lázár; 2.) Székesfehérvár szerencsére rendelkezik várost elkerülő úttal; 3.) Az építésügyi és közlekedési miniszter – aki „mellékállásban” a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. főgazdája (lovagló csizmában) és aki a Magyar Tenisz Szövetség első számú embere (ha kell, talpig fehér Nike-ban) – vajon melyik táborhoz szeretne istenigazából tartozni?
Vélhetően mindkettőhöz. Szíve csücske a birspálinka, de ha a helyzet úgy hozza, „lenyomja” a latte avokádót is! Viszont a lótrágya a salakot soha nem nemesíti termőfölddé…
