Infláció a múltban

Dr. Dávid Ferenc       2021. január 14. 14:57 2021. jan. 14. 14:57

2020. decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben a szeszes italok, dohányáruk és az élelmiszerek ára emelkedett jelentős mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,3, 2020-ban pedig a 2019. évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek. Tehát: 2020 december/2019 december: 2,7, 2020 december/2020 november 0,3, 2020 teljes év/2019 teljes év 3,3 százalék. (KSH)

Úgy gondolom, hogy így, év elején, csak ez utóbbi számmal érdemes foglalkozni.

– A 2020-ra a hivatalos előrejelzés 2,8 százalékos pénzromlást prognosztizált, ami a KSH mostani adatai szerint nem teljesült, hiszen 3,3 százalékos érték ezt jelentősen meghaladja. Mindenki tudta már tavaly január-februárban (még a válság kitörése előtt), hogy nem lesz tartható a 2,8 százalékos mérték, mégsem került sor semmilyen korrekcióra.

– Fontos megemlíteni, hogy az átlagos 3,3 százalék mögött milyen részösszetevők rejtőzködnek. A KSH szerint a 2020-ban a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak, 7,2 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,9, a szolgáltatásoké 2,9, a tartós fogyasztási cikkeké 1,4, a háztartási energiáé 0,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan nem változott, az egyéb cikkeké 0,9 százalékkal mérséklődött. Az élelmi termékek ára tehát hozzávetőlegesen kétszer (pontosan: 7,2/3,3 =2,18) olyan gyorsan nőtt, mint az átlagos érték. Ezen belül is kiemelkedik az idényáras élelmiszerek (friss zöldség és gyümölcs), a cukor és a felvágottak áremelkedése.

– A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek, ami egyben azt is jelenti, hogy esetükben a tervezettnél (2,8 százalék) és a tényleges átlagnál (3,3) is magasabb volt a pénzromlás üteme. Az utólagos – novemberben kifizetett visszamenőleges kiegészítés és az 1,2 százalékos emelés –, nem sokat segített a kisnyugdíjasokon, mert egyrészt utólagosan történt, másrészt nem követte (nem fedte le) a meglódult élelmiszer-árnövekedést. Az lenne az ideális állapot, ha a nyugdíjasok fogyasztói árindexe hosszabb távon alacsonyabb értéket mutatna, mint az átlagos érték.

Ebből következően a tavalyi év legnagyobb vesztesei – elsősorban az élelmiszerárak rohamos növekedése miatt –, az alacsony jövedelemmel rendelkező nagycsaládok, a munkájukat elvesztő alkalmazottak és a – elsősorban egyedülálló – kisnyugdíjasok. Rajtuk kellett volna segíteni tavaly, rajtuk kellene segíteni az idén.