Ipari lejtmenet
2024 júniusában az ipari termelés volumene 8,2, munkanaphatástól megtisztítva 3,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban kettővel kevesebb munkanap volt, mint 2023 júniusában. A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 0,5%-kal nagyobb volt a 2024. májusinál. (KSH – augusztus 14.)
A mostani adatszolgáltatás sajnos egyértelműen tükrözi, hogy válságos helyzetben van a magyar ipar. A KSH gyorsjelentésének grafikonján jól látható, hogy – kisebb hullámzásokkal, de – csaknem két éve (2022. szeptembere óta) lejtmenetben van a hazai ipar, és még mindig nem látszik a fény az alagút végén.
Először vessünk pillantást az elmúlt évre. A tavalyi év 12 havi ipari volumenének alakulása, az előző év azonos időszakához (hónapjához) viszonyítva: 2023. január mínusz 0,2 %, 2023. február mínusz 4,6 %, 2023. március mínusz 4,1 %, 2023. április mínusz 8,3 %, 2023. május mínusz 6,9 %, 2023. június mínusz 3,8 %, 2023. július mínusz 2,6 %, 2023. augusztus mínusz 5,3 %, 2023. szeptember mínusz 7,3 %, 2023. október mínusz 3,2 %, 2023. november mínusz 5,8 % és 2023. december mínusz 13,7 %. Éves szinten (2023./2022.) a visszaesés: 5,5 %. Ez a folyamatosan negatív előjelű számsor sajnos hitelesen igazolja, hogy a 2023. év a magyar gazdaság – ezen belül a magyar ipar – szempontjából a leépülés időszaka volt.
Erre a szomorú bázisra „rakódott” az idei első félév gyalázatos ipari produktuma: január mínusz 3,6 %, február plusz 1,8 %, március mínusz 10,4 %, április plusz 6,4 %, május mínusz 5,2 %, június mínusz 8,2 %. 2024 I. félév/2023. I. félév viszonylatában az ipari termelés 3,3%-kal mérséklődött. Hangsúlyozom, hogy a fenti adatokat az állami irányítás alatt működő Központi Statisztikai Hivatal szolgáltatta, tehát nem lehet kétségünk, hogy tényleg nagy a baj.
Magyarország minden régiójában visszaesett az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 13,8%-kal Pest régióban, a legkevésbé, 2,3%-kal Dél-Dunántúlon. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene stagnált (100,0%) 2023 júniusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,2%-kal csökkentek, az új exportrendelések 0,7%-kal nőttek. Az összes rendelésállomány június végén 28%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Nem gondolom, hogy indokolt további számsorokkal fárasztanom a kedves olvasót, hiszen már a fentiekből is kiolvasható, hogy a bruttó hazai termék (GDP) vonatkozásában az egyik meghatározó tényező – nevezetesen az ipar – gyengélkedik. Ezért aztán nagy meglepetéssel értesültem arról, hogy Nemzeti Kereskedelmi Hivatal néven formálódik egy új csúcsszervezet, amely a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt működhet a jövőben. A kereskedelem sem szárnyal, de az iparnál azért lényegesen jobban teljesít. A magyar ipar agóniában van, de a felelős miniszter mégis egy újabb minisztériumi intézmény létrehozásában gondolkodik, amely a kereskedőket fogja móresre tanítani. Ha tényleg ez a megoldás (nem hiszem), akkor azt javaslom Nagy Márton tárcavezetőnek, hogy a Nemzeti Kereskedelmi Hivatal alapítását megelőzve már holnap gründoljon egy Nemzeti Iparügyi Hivatalt. Ha már az ipar döglődik, legalább minisztériumon látszódjon a hízókúra!
