Kiskereskedelmi látlelet
A Központi Statisztikai Hivatal 2024. október 7-én tette közzé a kiskereskedelemi forgalmi adatokat. A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához viszonyítva 4,1, az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal emelkedett. Az augusztusi számok kaptak tehát most nyilvánosságot, így aztán láthatjuk, hogy az év kétharmadánál (nyolc hónapot követően) hol is tartunk a bolti forgalmazás területén. Úgy gondolom, hogy érdemes rátekinteni a teljes nyári évszak kiskereskedelmi adataira, úgy, hogy visszapillantunk a tavaly nyári teljesítményekre is.
2023. június/2022. június mínusz 8,3 %
2023. július/2022. július mínusz 7,6 %
2023. augusztus/2022.augusztus mínusz 7,1 %
Drámai visszaesés volt tapasztalható tavaly, szinte soha nem tapasztalt zuhanást regisztrálhattunk. És akkor most nézzük az idei, hosszú forró nyár teljesítményét.
2024. június/2023. június plusz 2,6 %
2024. július/2023. július plusz 2,5 %
2024. augusztus/2023.augusztus plusz 4,1 %
Gondolom, sokak számára szembeötlő, hogy a tavaly nyári zuhanás mértéke sokkal meredekebb, mint az idei felemelkedés íve. Tavaly júniusban 20,1 %, júliusban 17,6 %, augusztusban 16,4 % százalékos volt az éves pénzromlás sebessége, a munkavállalók reálpozíciója is hónapról-hónapra negatív irányba mozdult (2023. június: mínusz 3,4 %, 2023. július mínusz 2,0 %, augusztus mínusz 1,0%). Vágtatott az infláció, csökkent a bérek vásárlóereje, és e két negatív tényező hatása jól látszott az üzletek forgalmán. A gazdasági recesszióban vergődő ország nyugdíjasai voltak a válság legnagyobb vesztesei, ők szintén azonnal visszafogták – a korábban is szerény – fogyasztásukat. Haldokló ipar, mérsékelt fogyasztás, vágtató infláció, csökkenő reálkereset jellemezte az országot. A végeredmény pedig közismert: 2023-ban a GDP (bruttó hazai termék) volumene 0,9 százalékkal visszaesett.
A 2024. év eddig eltelt időszakát érdekes ellentmondások tarkítják. Éves viszonylatban az ipar továbbra is döglődik (június: mínusz 8,2 %, mínusz 1,3 %, mínusz 9,5), viszont az infláció valamelyest mérséklődött (június 3,7 %, július 4,1 %, augusztus 3,4 %). A KSH adatai szerint a reálkereset folyamatosan és dinamikusan emelkedik: júniusban és júliusban több, mint 9 százalékos (!) reálpozíció-javulást mért a hivatal a dolgozóknál (augusztusi adat még nem áll rendelkezésre). Ez a többletjövedelem, ez a relatív „gazdagodás” viszont nem jelenik meg a kiskereskedelmi forgalomban. A ravasz magyarok bizonyára elrejtik a pénzt. Szerintem pedig nem, ezért aztán keresem a magyarázatot:
-
egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a KSH bérszínvonal mérése minden tekintetben a valóságot tükrözi;
-
a legszegényebb munkavállalói állománynál és a nyugdíjas rétegnél (ez milliós lakossági nagyságrend) nincs érzékelhető javulás. Ha egyáltalán marad valamennyi plusz forrásuk, akkor azt vélhetően korábban felhalmozott adósságaik rendezésére fordítják;
-
a pénzüket jól beosztó – az államhatárhoz közel lakó – magyar polgárok a napi cikkek beszerzésének céljából a szomszédos országok valamelyikét választják. Vásárlásaik nem jelennek meg a magyar statisztikákban, a fogyasztással kapcsolatos adók pedig az osztrák, a szlovák, a horvát stb. központi költségvetést gazdagítják;
-
a dinamikusan növekvő online vásárlások egy jelentős része sem magyar viszonylatban történik, így aztán ez a forgalom sem kerül itthon regisztrálásra;
-
és utoljára: a tehetős magyarok – ne tagadjuk, vannak ilyenek is szép számmal – magas jövedelmük egy részét befektetik (itthon és külföldön). Ők azok, akik sokat utaznak és sokat költenek, sajnos elsősorban a határokon túl.
A fent felsorolt tényezők érvényesülése jelentősen befolyásolhatja a bolti kiskereskedelmi forgalom alakulását, de az általam megfogalmazott indokok sora bizonyára hiányos, ezért nem is kielégítő. A minisztériumi szakemberek, a kutatók és részben a KSH feladata, hogy teljes körű magyarázatot adjanak a most tapasztalt jelenségre, azaz a visszafogott fogyasztói magatartásra.
