Bőrvizsgálat

Na, akkor tartsunk „bőrszemlét”!

• Az Erste Bank elemzői szerint nyolc kelet-közép-európai gazdaság (cseh, horvát, lengyel, magyar, román, szerb, szlovák és szlovén) közül a magyar fog éves szinten a leggyengébben teljesíteni. Első helyen Lengyelország (3,2 százalék), a két sereghajtó Szlovákia (0,7 százalék) és Magyarország (0,5 százalék). A nyolcak átlaga: 2,2 százalék. 2025-ben a magyar gazdaság gyakorlatilag egy helyben topog, régiós összehasonlításban pedig csak az utolsó helyre számíthatunk. (Sokak szerint az idei fél százalékos gyarapodásra vonatkozó irányszám is túl optimista prognózis). Az is egyértelművé vált, hogy EU-források hiányában növekedés-képtelenek vagyunk.
• A GDP 25 százalékát biztosító ipar – 2023. és 2024. után – az idén is padlót fogott: A KSH szerint 2025. augusztusában az ipari termelés volumene 7,3, munkanaphatástól megtisztítva 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (2024. augusztus). A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az augusztusi ipari kibocsátás 2,3ó százalékkal kisebb volt a 2025. júliusinál (első becslés).
• A GDP (bruttó hazai termék) arányában megállapított államadósság szintje továbbra is igen magas: 2025. második negyedévének végére a GDP 76 százalékára növekedett hazánk bruttó államadóssága. Ezzel egyre távolabb kerülünk a 2024. év végén rögzített 73,5 százalékos adósságrátától, aminél idén illene alacsonyabbat produkálni.
• Nem tudjuk tartani a tavaly decemberben meghatározott éves inflációs célkitűzést (3,2 százalék) sem, mivel az éves átlagos pénzromlási ütem 4,7-4,8 százalék körül várható. 2025. júniusában az átlagos éves infláció 2,3 százalék volt az Európai Unióban az Eurostat jelentése szerint, tehát a magyar áremelkedés szintje több, mint a kétszerese az EU-átlagának.
• Az eredetileg 3,7 százalékosra tervezett – GDP-arányos – költségvetési hiány sem tartható, a teljesítés egészen biztosan meg fogja haladni a 4 százalékot, de nem kizárt, hogy – a kampány miatti kormányzati „pénzeső” következtében – elérheti a 4,5 százalékot is.

Nem érdemes folytatni a felsorolást, hiszen az általam közölt adatok világosan igazolják, hogy a – miniszterelnök állításával szemben – a magyar gazdaság nagyon rossz bőrben van, és egyáltalán nem látszanak a javulás jelei. A 3 százalékos otthonteremtési és a szintén 3 százalékos kis- és középvállalkozói hitel nem a gazdaság erősségét mutatja, ellenkezőleg: kizárólag a zuhanórepülést előidéző kormányzati kapkodást bizonyítja, arról nem is szólva, hogy a kedvezményes hitelek támogatása újabb – hosszútávú – költségvetési terhet jelent majd. Röviden: a magyar gazdaság súlyos „bőrbetegségben” szenved, a sebek mélyek és lassan fognak gyógyulni.