Legyőzött infláció?
„Az inflációs számok tekintetében én azt gondolom, hogy nincs nagyon látnivaló, az infláció lényegében 3 százalék körülire csökken. Most, a mai számadatok 3,7-et mutatnak. Lehet látni, hogy az őszi bázishatások miatti kismértékű inflációs visszapattanás a várakozásokhoz képest sokkal alacsonyabb, sokkal-sokkal alacsonyabb, és azt is lehet látni, hogy a maginfláció csökken, ami egyértelműen mutatja, hogy az inflációs kérdés az a múlt, és az inflációt, ahogy szokták mondani, legyőztük, és lent is marad.” (Nagy Márton - 2024. december 10.)
Ezek a mondatok az Országgyűlés gazdasági bizottságának 2024. december 10-i ülésén hangzottak el a nemzetgazdasági miniszter szájából. Éves meghallgatáson volt a csúcsminiszter, akinek téves jóslatait már több mint két éve hallgatjuk. Éves szinten 2024-ben valóban 3,7 százalék volt az infláció, de érdemes rápillantani az elmúlt öt hónap számaira is.
2024. szeptember/ 2023. szeptember 3,0 %
2024. október/2023. október 3,2 %
2024. november/2023. november 3,7 %
2024. december/2023. december 4,6 %
2025. január/2024. január 5,5 %
Ugyanezek az inflációs mutatók (2024. szeptembertől – 2025. januárig) az élelmiszerárak vonatkozásában: 3,7 százalék, 4,5 százalék, 4,9 százalék, 5,4 százalék és 6,0 százalék. Ezek hivatalos KSH-adatok, amelyekért felelősséget természetesen nem vállalok. A tendencia viszont egyértelmű.
Nagy Márton 2024. december 10-i szövege szerint „nincs nagyon látnivaló”, az infláció kérdése a múlt. Nos, annyira nem az, hogy a tárcavezető 2025. február 10-én (hétfőn) már azzal villantott, hogy „Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk”. A Központi Statisztikai Hivatal tehát hétfőn „leadta a drótot” a túlzott szerénységgel nem vádolható miniszternek, hogy kedden (február 11-én) kínos adatok kerülnek nyilvános közlésre. Megtörtént.
Nagy Márton ismét akcióra kész, most az a vágya, hogy segíthessen a családokon. A miniszter esetünkben nem „félrelép” (mint a filmen Kern András Dobó Katával), hanem majd közbelép. Arra azért vigyázzon, hogy a nagy lendületben nehogy több kárt okozzon, mint amennyi hasznot remél! Gondoljon elsősorban azokra az időskorú polgárokra, akiknek – az ő beleegyezésével – idén csak 3,2 százalékkal változtatták meg a nyugdíját. Szándékosan kerülöm a „nyugdíjemelés” kifejezést, hiszen ebben az inflációs környezetben a 3,2 százalék – abszolút értékre fordítva – nyomorúságos baksist jelent. A nyugdíjas társadalom „repülőrajttal” elbukta a 2025. évet, pedig sokan abban reménykedtek, hogy a parlamenti választást megelőző évben az idősebb generáció talán többet kaphat egy maroknyi morzsánál. Nem így történt: a politikai hatalmasok más társadalmi csoportokat preferálnak, vélhetően azért, mert úgy gondolják, hogy a 13. havi juttatással egyszer és mindenkorra megvették az időskorúakat, pontosabban a szavazatukat.
És az írás végén rögzítsük a KSH hivatalos összefoglaló mondatát: „2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ezen belül a járműüzemanyagok 2,7ó százalékkal drágultak. 12 hónap alatt, 2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 43,2, a tejé 25,0, a tojásé 23,8, az étolajé 21,5, a gyümölcs- és zöldségléé 16,0, a vaj, vajkrémé 15,5, a csokoládé és kakaóé 12,9, a tejtermékeké 9,1, a kávéé 8,1 százalékkal.”
Nagy miniszter két hónapja azt mondta, hogy a múlt árnyékaként kell kezelnünk a magas inflációt. Az árnyék sajnos nagyon megnyúlt, de az arcunk is.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2024. november 16.-i adása itt nézhető meg:
