Márki-Zay Péter magánya
Az ellenzék vereségének oka MZP vasárnap esti magányában keresendő. Egyedül állt a mikrofon előtt, háta mögött csak a családja. Csupán ők maradtak vele. Okosan és becsületesen, de magányosan beszélt. Ez a magány mindent elárult az ellenzék erkölcsi tartásáról. MZP egyedül maradt a tisztességével és az igazságával. Nem akarok az általánosítás hibájába esni és mind a hat pártot felelőssé tenni. De két párt előre jelezte, hogy nem fog a közös eseményen részt venni. A másik négy már csak ennek a bejelentésnek az elszenvedője. A magány is jobb, mint egy árulkodó kép a csonka ellenzéki összefogásról. A vereség okainak értelmes elemzése helyett, megindult a bűnbakkeresés, és vezető pozíció iránti gusztustalan harc.
Mert vasárnap Magyarországon a hazugság szerzett kétharmadot az igazság és a becsület felett. Nem kárhoztatom a választókat, de a Fidesz médiafölényének, a mi pénzünkön folytatott plakát és hirdetéskampányának csak ez az össznemzeti félrevezetés lehetett az eredménye. Tegnap este az igazságot – magára maradva – MZP egyedül képviselte. Nem csak ő maradt egyedül, de a távollévő pártvezérek az igazságot is magára hagyták. A távolmaradás súlyos erkölcsi, vagy inkább erkölcstelen értékválasztás volt.
MZP magánya nem tegnap kezdődött. Az ellenzéki összefogás a tegnapi eredmények alapján tartalmatlan és jövőkép nélküli politikai érdekházasság volt. Az érdekházasság oka, visszakerülni a parlamentbe azoknak, akik eddigi jelenlétükkel a világ felé legitimálták Orbán hatalmát. Erről szólt az előválasztás, ahonnan a hat párt tagjain kívül szinte mindenkit kizártak. Civil, vagy más párt jelöltje, véletlenül sem indulhatott, ha nem kapott helyet valamelyik pártlistán. És döntően nem kapott. MZP volt az egyetlen, aki kívülről jött, és aki Karácsony Gergely bölcsességének köszönhetően, a lista élére került. MZP listavezetése nagy pofon volt az összes pártnak, tegnap este látszott, máig nem tudták kiheverni. Az előválasztáson kiderült, a pártoknak nem volt saját, később összegyúrható programjuk. Nem volt reményt és biztonságot ígérő jövőkép. Ezt hiányolták leginkább a választók, ezért a gyászos eredmény.
Ha néhány kiváló, nem pártpolitikus ember nem állítja össze a 70 oldalas programot, akkor semmi sincs. Az, hogy váltsuk le a Fideszt, amit a pártok szajkóztak, az nem választási- és nem kormányprogram. Természetesen a Fidesznek sincs semmiféle értelmezhető programja, Orbán a rögtönzések embere. De Orbán egyben tudta tartani a csapatát, az ellenzék szétesett. Ennek számos jele közül kiemelkedik, amikor MZP és öt párt köztársasági elnökjelöltjét a hatodik megtorpedózta. Róna Péter kitűnő szakember, de Iványi Gábor erkölcsi szimbólum, az ország lelkiismerete. Ebben a hazug világban ma ilyen szimbólumokra lett volna szükség. Őt és rajta keresztül MZP-t kiütni, csak azért, hogy valaki így pozicionálja magát, az ellenzék erkölcsi összeomlásának csúcsa. A pártvezérek tegnap esti, azonnali támadása MZP ellen nem más, mint a káron szerzett haszon erkölcstelen kísérlete. Aki önvizsgálat helyett azonnal másban keresi a hibát, súlyos bizonyítványt állít ki önmagáról.
A kérdés már csak az, mit tesz most az ellenzék? Újabb vizsga következik. A tegnap este folytatása, ha bevonul a parlamentbe, átveszi a mandátumot és az eddigiekhez hasonlóan, hagyja, hogy a demokrácia díszleteként használja őket Orbán. A másik lehetőség, a megújulás kezdetének a lehetősége, ha Hadházi Ákos indítványa alapján, a fékek és ellensúlyok rendszerének legalább részleges helyreállításáért, tárgyal és feltételekhez köti a mandátumok átvételét. Ha szó nélkül átveszik a mandátumot, nem csak MZP, de az ellenzéki szavazótábor is újabb négy évre magára marad.
Azért ma is feljött a nap, az élet folyik tovább. Nem úgy, ahogy elterveztük, de folyik. Nem vigasz, de Orbán is magányos. Nagy barátja, Putyin, háborús bűnös, erkölcsi és politikai halott. A V4 széthullóban. Az oroszok a gáz- és olaj-, Brüsszel a pénzcsapokat zárja el. Orbán győzött, de ő hozta ilyen kiszolgáltatott helyzetbe szeretett hazáját. Most neki kéne az általa bajba hozott népét kivezetni a slamasztikából. Előbb-utóbb eljön az idő, minden magyar rádöbben, Orbán rendszerét nem lehet megúszni. Akkor majd közösen sírunk, vagy egységesen a sarkunkra állunk? Ugyanis ezen az apróságon fog múlni hazánk jövője!
Herényi Károly
