Nem kell félni a Szuverenitásvédelmi Hivataltól: nem esz meg, csak megkóstol
Az M1 televízió után a Hír TV-t is letudta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal élére jelölt, hamarosan munkába álló vezetője. Médiabeli vándorlásának egyik célja az volt, hogy megnyugtassa a hivatal megalakulása miatt aggódókat. Ebből kifolyólag azt közölte a nagyközönséggel, hogy csak azoknak kell tartaniuk tőlük, akiknek van félni valójuk, mert idegen érdekeket képviselnek. A hivatal nem nyomoz és nem szankcionál, csupán vizsgálódik, az aggodalmaskodókat pedig arra kérte, hogy bízzanak benne. Hogy ennek a bizalomnak mi lenne az alapja, nem fejtette ki bővebben.
Akár örülhetnénk is, hogy egy újonnan alakult hivatal első embere a televízió nyilvánossága előtt ismerteti tevékenységének fő elemeit. Ennél jobb csak az volna, ha nemcsak a kormányhoz közeli tévék nézőiben oszlatná el az aggodalmakat, hanem a kormánytól független televíziókban is. (Ez utóbbi ugyanis azt feltételezné, hogy vannak ilyenek.).
Lánczi Tamás, aki leendő funkciója előtt a közmédia elemzőjeként havonta 2 168 500 forintot keresett, most a fizetési ranglétrán is előre lép: havi apanázsa 5 millió forint lesz, kinevezése hat évre szól, mindemellett feltehetőleg személyes juttatások – hivatali autó, költségkeret stb. – is megilletik.
Nem mintha bárki irigyelné őt ezért. Munkája ugyan felelősségteljes, de távolról sem ígérkezik könnyűnek. Lánczi a Hír TV-ben elmondta, hogy a hivatala nem nyomoz és nem szankcionál, tevékenysége a vizsgálódásra fókuszál. Vagyis, nem kell attól tartani, hogy bárkit bíróság elé állítanak, elítélnek, netán – vármegyék és főispánok világában minden megtörténhet – máglyára küldenek. Mindössze arról van szó, hogy rámutatnak a bűnösre: tessék, ő az, vigyétek! Innentől kezdve már nem ők, hanem az illetékes martalócok teszik a dolgukat.
De még ettől is csak azoknak kell tartaniuk, akik rosszban sántikálnak. A külképviseleteket, diplomáciai szerveket például nem vizsgálja a hivatal, ezzel Lánczi az amerikai nagykövet, David Pressman kritikáira reagált.
Marad tehát az, hogy bízzunk Lánczi Tamás szakértelmében, kikezdhetetlen moráljában, valamint hivatalának pártatlanságában. Még akkor is, ha erre a bizalomra eddigi pályafutása nemigen szolgált rá. Lánczi Tamás pályáját édesapja, Lánczi András mellett eddig elsősorban Habony Árpád egyengette. Ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő vezetője valamely korábbi beosztásában csődöt mondott – például a korábban Navracsics Tibor vezette kancellárián – és idő előtt távoznia kellett a posztjáról, Habony Árpád mindig segédkezet nyújtott az elesettnek. Hogy kicsoda Habony Árpád, azt már csak azért sem kell az olvasóknak elmagyarázni, mert valójában mi sem tudhatjuk. Róla leginkább annyit lehet tudni, hogy Orbán Viktor bizalmasaként minden titkok tudója és – Orbán egykori megfogalmazása szerint – nem szerepel a kormány fizetési listáján. Feltehetőleg az is Habony közbenjárásának köszönhető, hogy Lánczi megúszta a 2018-as Figyelő-botrányt. Lánczi Tamás 2017-től 2019-ig volt az egykor szebb napokat látott, szakmailag színvonalasnak számító, ám idővel Schmidt Mária tulajdonába került Figyelő című hetilap főszerkesztője. Nevéhez fűződik a listázós botrány, amikoris 2018-ban az egykor szebb napokat látott gazdasági lap listát közölt a Soros György zsoldjában álló, tehát általuk megbízhatatlannak, mi több, hazaárulónak minősülő személyekről. Az ügyből nemzetközi botrány lett, a zsidó szervezetek mellett az ELTE alkotmányjogi tanszéke és az amerikai nagykövetség is elítélte a lap listázását. Lánczi pályáját ez az affér sem törte derékba, mentorainak köszönhetően, innen is felfelé bukott, legutóbb például az MTVA online igazgatójaként és a 48 perc című elemző műsor házigazdájaként kamatoztatta képességeit.
Aggodalomra tehát nincs ok, kéretik bízni Lánczi Tamásban és a működését hamarosan megkezdő Szuverenitásvédelmi Hivatalban. Tessék betartani a törvényeket, és akkor senkinek sem lesz semmi baja!
