Pofátlanul sokat keresnek a NER haszonélvezői
Egyre többen lopnak a boltokból, derült ki az ATV néhány nappal ezelőtti híradójából. Nem a magyarok erkölcse romlott meg ennyire, mert bár vannak, akik brahiból, vagy haszonszerzésből akarnak fizetés nélkül távozni az üzletekből, sokan azért lopnak kiflit, zsömlét, mert éhesek. Vannak azonban jó hírek is: Orbán Ráhel a békemeneten egy 16 milliós táskával várta édesapját a Nagyréten felállított színpad mögött, Rogán Antal pedig feleségével egy éjszakénként 3 és félmillió forintba kerülő elnöki lakosztályban pihente ki a londoni BL-döntő fáradalmait. Még Szijjártó Péter nejének is jutott a jóból: ő az elmúlt években mintegy 1,6 milliárd forintot vett ki a jószerével ismeretlen, honlappal és elérhetőséggel nem rendelkező cégéből.
Az élelmiszerek inflációja a bolti lopások számára is hatással volt, sokan nem vásárolni mennek be a boltba, hanem azért, hogy elrágcsáljanak egy kiflit, vagy fizetés nélkül vigyenek haza egy darab sajtot, májkrémet. Akad olyan boltos Magyarországon, aki a szegényeknek ingyen ad szendvicset, mert még így is jobban jár, mintha azok lopni kényszerülnének.
Öröm az ürömben, hogy nem mindenkinek olyan sanyarú a sorsa, hogy boltban kelljen lopnia. Orbán Viktor legidősebb lánya, Orbán Ráhel, aki a színpad mögött lepte meg jelenlétével az ott beszédet mondó édesapját, Orbán Viktort, szavahihető szemtanúk szerint egy mintegy 16 millió forintos táskát lóbált a karján. Ez a magyar fizetésből csak hosszú évek alatt összespórolható darab egyébként egy Hermès Kelly márkájú műtárgy volt, amely annyira különleges, hogy nem is lehet csak úgy „az utcáról” megvásárolni, a cég a terméket csak hűséges törzsvásárlóinak ajánlja fel.
A turizmusban és divatiparban utazó Orbán Ráhel nemrégiben az Adam & Eve közel-keleti luxusmagazinnak nyilatkozott, ahol arról győzködte a lap olvasóit, hogy Budapest szép és biztonságos, olyan város, amelyet mindenképpen érdemes felkeresni. A miniszterelnök lánya szerint „a tömegközlekedés nagyszerű, az emberek imádják használni, és biztonságos”, egyedül azt nehezményezte, hogy a luxusvásárlás még hiányzik a főváros kínálatából.
Rogán Antalnak sem kell a szomszédba mennie egy kis rongyrázásért: a miniszter és felesége a szombati BL-döntőt tekintették meg Londonban, aznap már botorság lett volna hazaindulni, ezért az angol főváros egyik legelőkelőbb hoteljében foglaltak szobát. A 444, amelynek fotósa lefényképezte a szálloda előtt a házaspárt, úgy értesült, hogy egy olyan hotelben vették ki az elnöki lakosztályt, ahol ilyen elszállásolásért magyar pénzre átszámítva mintegy 3,5 millió forintot kérnek éjszakánként.
Hozzájuk képest Szijjártó Péter külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia kispályásnak mondható, bár sajnálni azért őt sem kell, mert neki is van mit a tejbe aprítania. Interior Design nevű kft-je tavaly például 1,7 milliárdos árbevételt termelt, minek folytán Szijjártóné 525 millió forintot vehetett ki osztalékként. (A vállalkozás 2019-es indulása óta mindösszesen mintegy 1,6 milliárd forint ütötte a külügyminiszterné markát.) Mindez főként annak a fényében érdekes, hogy az Interior Design Kft-nek sem elérhetősége, sem honlapja nincs, ám valamiért mégis az ő szolgáltatásaikat találják meg a megrendelők.
Gyakorlatilag vég nélkül sorolhatnánk a magyarországi újgazdagokkal kapcsolatos történeteket, amelyekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy hőseink különös anyagból vannak gyúrva. Miközben mások, akik legalább annyira tehetségesek, mint ők, nem jutnak egyről a kettőre, a NER kedvezményezettjei vonzzák magukhoz a pénzt és élnek, mint Marci Hevesen. Nem vethetjük a szemükre, hogy nem ugranak félre a lehetőségek elől, de jobb lenne, ha másoknak is elárulnák a titkot: hogyan lehet már viszonylag fiatalon – ahogy Szijjártó Péter fogalmazta a NER hajnalán – pofátlanul sok pénzt keresni.
Akkor talán arra is választ kapnánk, miként fordulhat elő, hogy az Európai Központi Bank által koordinált háztartási vagyon felmérésének adatai szerint a magyar lakosság egy százaléka rendelkezik a nemzeti vagyon 33,5 százalékával. Miként lehet, hogy Magyarországon a lakosság egy százaléka birtokolja a lakossági összvagyon 33,5 százalékát, ami világviszonylatban is kiemelkedő vagyonkoncentrációt jelent. Európában nincs ehhez hasonló vagyoni koncentráció, az OECD-tagországok között is csak három latin-amerikai ország (Chile, Mexikó, Costa Rica), valamint az Egyesült Államok és Törökország előzi meg. (Ugyanezen felmérés szerint a háztartások vagyonának mintegy fele van a leggazdagabb tíz százalék tulajdonában.)
Hogy miért alakult így? Nemcsak a kifli- és májkrémtolvajokat, hanem a tisztességesen dolgozó, ám megélni csak nehezen tudó magyarországi milliókat is érdekelné a válasz.
