Reformcsomag EU-módra: jó szándék, kevés lendület
Az Európai Bizottság kedden bemutatott versenyképességi reformcsomagja vegyes fogadtatásban részesült. Míg a brüsszeli döntéshozók mérföldkőként tekintenek rá, sok vállalkozó és gazdasági elemző úgy látja, hogy a javaslat inkább technikai korrekciókat tartalmaz, mintsem valódi paradigmaváltást.
A jelentésről szóló részletes elemzésében Egle Markeviciute, a Consumer Choice Center Europe elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy a reformcsomag inkább apró, fokozatos módosításokat céloz, semmint merész, versenyképességet érdemben növelő intézkedéseket. Szerinte ez különösen csalódást kelthet azokban az európai vállalkozókban, akik évek óta reménykednek egy valódi szemléletváltásban, kevesebb adminisztrációban, modernebb jogi környezetben, és abban, hogy az EU végre képes lesz rugalmasan reagálni a globális technológiai és gazdasági kihívásokra.
Markeviciute szerint „az első benyomás némiképp kiábrándító. Az európai versenyképességi szakadékot nem lehet apró lépésekkel áthidalni. Ami még rosszabb, az európai vállalkozók, akik lelkesedéssel osztanak meg minden optimista címet arról, hogy az EU „végre csökkenti a bürokráciát”, „újragondolja az AI-törvényt” vagy „felülvizsgálja a GDPR-t”, végül csalódottak lehetnek.
A javasolt reformok egyik központi eleme az uniós megfelelőségi nyilatkozat és a hatóságok közötti kommunikáció digitalizációja. A tervezet célja, hogy csökkentse a papíralapú ügyintézést, és ezzel gyorsítsa az adminisztratív folyamatokat. A dokumentum szerint:
„A javaslat előirányozza az EU megfelelőségi nyilatkozatának, valamint az illetékes nemzeti hatóságok és gazdasági szereplők közötti kommunikációnak a digitalizálását. A javaslat továbbá lehetőséget biztosít a gyártóknak arra, hogy a használati útmutatókat a végfelhasználók számára digitális formátumban, papír helyett elérhetővé tegyék.”
A kritikusabb hangok szerint azonban ezek az intézkedések inkább adminisztratív optimalizálásnak tekinthetők, mintsem érdemi versenyképességi újításoknak. A dokumentum nem nyúl az EU szabályozási kultúrájának mélyebb rétegeihez, és nem igazán ösztönöz radikális innovációt, márpedig egyes szakértők szerint éppen erre lenne most szükség.
Markeviciute elemzése egyértelműen azt sugallja: az európai gazdaság számára nem elég néhány jó szándékú, technokrata intézkedés. A kontinens vállalkozóinak, különösen a feltörekvő technológiai cégeknek olyan keretrendszerre van szükségük, amely nemcsak kiszámítható, de versenyképes is a globális piacon.
