Tíz százalék fölé nőtt a női akadémikusok aránya a Magyar Tudományos Akadémián

Meglehetősen nagy port vert fel májusban, hogy az MTA újonnan megválasztott 26 rendes tagja között egyetlen nő sem volt. Emiatt Kende Anna szociálpszichológus, egyetemi docens, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének igazgatója tiltakozásul le is mondott az MTA Pszichológiai Tudományos Bizottságában betöltött tagságáról – ahogy arról a Hírklikk is beszámolt.

Most azzal igyekeztek a csorbát kiküszöbölni – és helyreállítani a nemek arányát a tudós testületben –, hogy 80 kutató, köztük 26 nő vehette át MTA-doktori oklevelét a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. Az MTA doktora címet annak ítélhetik oda, aki az általa művelt tudományterületet eredeti tudományos eredményekkel gyarapította, és kiemelkedő kutatói munkásságot fejt ki.

Freund Tamás, az MTA elnöke az átadó ünnepségen köszöntőjében azt mondta, „Aki ma átveszi az MTA doktora cím megszerzését tanúsító oklevelét, szakterülete tudományos közössége előtt bizonyította, hogy az általa művelt tudományág kiválósága. Olyan szakember, akinek teljesítményét a tudomány belső, rendkívül szigorú szabályai alapján bírálták el”. Egy-egy pályázó beadott disszertációját rendkívül alaposan, másfél-két év alatt körülbelül 100 szakértő minősíti – nemzeti szinten, egységes alapelvek szerint, de az egyes tudományterületek sajátosságait szem előtt tartva, több szűrési folyamat keretében. Ez egyedülálló a magyar tudományos életben. A tudományos fokozattal rendelkező bírálók véleménye nyomán alakul ki a pályázó teljesítményének értékelése. Mindezek alapján kijelenthető, hogy az MTA doktori eljárása a magyar tudományos élet egyik legfontosabb minőségbiztosítási mechanizmusa – a kutatói kiválóság védjegye.

Az új MTA-doktorok tudományterületenkénti megoszlása szerint a legtöbben, 36-an az élettudományok művelői közül kerültek ki, 25-en a matematikai és élettelen természettudományok, 19-en pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok művelői.

Az MTA doktorai közül kerülnek majd ki az MTA új tagjai, az úgynevezett levelező tagok. A levelező tagok átlagosan hat év után válnak rendes taggá. A 2016-os akadémikusválasztáskor sokkhatásként ért mindenkit, hogy egyetlen női levelező tagot sem választottak. Az azóta megtett akadémiai erőfeszítések is szerepet játszanak abban, hogy az idén és három éve, 2019-ben is sokkal több nőt választottak levelező taggá, mint korábban (akadémikusválasztást három évente tart az MTA).

A 2022-es tagválasztással tíz százalék fölé emelkedett a női akadémikusok aránya a Magyar Tudományos Akadémián (10,4 százalék). Hat éve ez az arány hat százalék körül volt. Ezzel a jelenlegi 10,4 százalékkal az MTA lényegében elérte a brit Royal Society 2020-as teljesítményét, ahol a női akadémikusok aránya 11 százalék volt. A 10,4 százalékos hazai érték az utóbbi évek akadémiai erőfeszítéseinek köszönhető, és 2025-ben már a rendes tagok számában is megmutatkozik majd.