Színház az egész – mondja a jogász az Alkotmánybíróság tevékenységéről
Egy teljesen fideszes intézménytől várjuk, hogy jogállami keretek között hozzon döntést, miközben maga a keret is politikailag motiváltan hamis, hiszen nincs jogállam. Így reagált a Hírklikknek Lázár Domokos jogász-szociológus az Alkotmánybíróság legutóbbi döntésére, amellyel érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az önkormányzati szolidaritási hozzájárulást előíró törvények alaptörvény-ellenességét állító bírói indítványt. A 2024. novemberében született AB-határozat kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás intézménye önmagában nem alkotmányellenes, bár túlzott elvonás esetén sérülhet az önkormányzati autonómia és az Európai Önkormányzati Charta elve. Ugyanez a döntés elvi támpontot adott Budapestnek a rá kirótt hozzájárulás mértékének vitatásra: ha az állam több hozzájárulást von el, mint amennyi támogatást ad, az ellentétes lehet az Alaptörvénnyel. A szolidaritási hozzájárulás ügye politikailag élesen polarizált: a kormány „szolidaritásként”, az ellenzéki vezetésű nagyvárosok „büntető sarcként” írják le, miközben Budapest ténylegesen nettó befizetővé vált. 2023-ban még csak körülbelül 58 milliárd, 2024-ben már 75 milliárd, 2025-ben pedig 89–89,1 milliárd forint volt Budapest szolidaritási hozzájárulása, ehhez képest 2026-ban már 98 milliárdra emelték az elvonás összegét.