Mong Attila: a közmédiában a büntetőjogi felelősséget is vizsgálni kell

Vagyonvisszaszerzési hivatal: jogállami eszköz vagy politikai csodafegyver?

Orbánék kirámolták az országot a választás előtt

Kiemelt hírek

Raskó György: az Alföld közel felét elveszíthetjük, ha nem változik a vízgazdálkodás

Soha ennyi ember nem figyelt még a politikára – ezt hozta Magyar Péter

Az orosz kapcsolatok vizsgálata Szijjártó egyik legsúlyosabb politikai ügye lehet

A Fidesz vezérkarának is elege van Orbánból – csak nem tudnak mit tenni

„A politika egy hányinger” – Balogh Levente a nehézségekről és a Cápák között kulisszáiról

Mit ígért Szijjártó a kínaiaknak? Havi 50 milliós fizetés cserébe

KlikkTV ajánló

A vidéki prókátor: Bilincsben viszik el a bűnösöket?

Juhász Péter: Aki erről beszél, az életével játszik

Kémkedési botrány: Szijjártó Péternél felmerülhet a hazaárulás?

Vélemény

Orbán a magyarok gazdasági bajaira építi a visszatérését

A magyar gazdaság sorsát meghatározó fordulópont nem a mostani GDP-adat vagy a pótköltségvetés lesz, hanem a 2027-es költségvetés elfogadása. Erre hívta fel a figyelmet Veres János volt pénzügyminiszter, aki szerint ekkor derül ki először, hogy a Tisza-kormány valóban képes-e olyan gazdaságpolitikát felmutatni, amely teljesítheti az euró bevezetésének feltételeit, helyreállíthatja a költségvetési egyensúlyt és hosszú távon is fenntartható növekedési pályára állíthatja Magyarországot.

Egymillió forintos kávézás Moszkvában – Szijjártóék VIP-luxusa

Újabb részletek láttak napvilágot a korábbi kormányzati időszak külügyi kiadásairól, amelyek ismét a közpénzek felhasználásának átláthatóságát helyezik a középpontba. A Klikk TV - Fordulópont című műsor vendégei ezúttal a Külügyminisztérium költéseit elemezték, különös tekintettel a reptéri VIP-várókban felmerült fogyasztásokra. A nyilvánosságra került adatok szerint a tárca összesen mintegy 50 millió forintot költött ilyen célokra, miközben egy moszkvai átszállás során – alig egy óra alatt – közel egymillió forintos számla keletkezett.

Bűnlajstrom készül a NER "nagykutyáiról"!

Orbán Viktor tusványosi beszéde újabb jogi és politikai vitát robbantott ki, miután a miniszterelnök hősként méltatta a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatóját, Hajdú Jánost, aki időközben egy büntetőeljárás gyanúsítottja lett. A kijelentés nemcsak politikai hullámokat vetett, hanem jogi kérdéseket is felvetett: befolyásolhatja-e egy miniszterelnök nyilatkozata egy folyamatban lévő büntetőeljárást? Erről beszélt a KlikkTV Mélyvíz című műsorában Magyar György ügyvéd.

Egy félmondaton múlt a Tisza kétharmada?

A kétharmados parlamenti többség korlátozása, a választási rendszer átalakítása és a politikai verseny újraszabása állhat a következő időszak egyik legfontosabb közjogi vitájának középpontjában. A Klikk TV elemzőműsorában Holoda Attila és Lattmann Tamás arról beszéltek, milyen eszközökkel lehetne megakadályozni, hogy egyetlen politikai erő ismét korlátlan alkotmányozó hatalomhoz jusson, és milyen tanulságokat hagyott maga után az elmúlt másfél évtized.

Nem lehet bosszúhadjárat a felelősségre vonásból – a jogállam próbája következik

A korábbi kormányzat esetleges felelősségre vonásáról, az igazságszolgáltatás szerepéről, valamint Szijjártó Péter új pozíciójáról beszélgetett az Egyenleg című műsorban Lattmann Tamás nemzetközi jogász és Horn Gábor politikai elemző. A vendégek egyetértettek abban, hogy a jogállami működés megőrzése fontosabb, mint a gyors politikai elégtétel, miközben szerintük az új kormány előtt komoly feladat áll a korábbi ügyek kivizsgálásában.

Majtényi László: a Fidesz kártyavárként omlott össze, de a jogállam újjáépítése még döcög

Bár a politikai átmenet szerinte megfelelő ütemben halad, a jogállam helyreállítása már korántsem ilyen meggyőző. Majtényi László a KlikkTV Mélyvíz Új című műsorában arról beszélt, hogy az Orbán-rendszer váratlan gyorsasággal omlott össze, a Tisza-kormány összetételét alapvetően pozitívan értékeli, ugyanakkor súlyos hibákat lát a médiatörvényben és az Alaptörvény módosításában. A volt adatvédelmi biztos szerint a demokratikus intézmények újjáépítéséhez nem elég a személycserék sora, új szabályokra és valóban független intézményekre is szükség lenne.