Pártok, sértettség, számháború – a közvélemény-kutatások hátterében
Magyarországon évtizedek óta jellemző, hogy az intézetek adatai jobban szórnak egymáshoz képest, mint sok nyugati országban. Ezt mondta a Hírklikknek Ranschburg Zoltán politikai elemző, akivel a közvélemény-kutatások szakmai hitelességéről beszélgettünk. Arról is kérdeztük, mennyire tudják – vagy akarják – a pártok és a nyilvánosság különválasztani a politikai érdekeket a társadalomkutatás valódi logikájától? Mindez azért merült fel, mert az utóbbi napokban látványosan kiéleződött a közvélemény-kutatók „pártosságáról” szóló vita, miután több intézet is tartós és jelentős Tisza-előnyt mért a Fidesz előtt, miközben egyes szereplők politikai torzítást sejtenek a háttérben. A feszültséget új szintre emelte a Demokratikus Koalíció és a Medián nyílt összecsapása, miután a cég legfrissebb felmérése mindössze 1 százalékra mérte a DK támogatottságát. A párt vezetői szerint a kutatás hiteltelen és politikailag motivált, sőt, azt sugallták, hogy a Medián „jó eredményű” kutatást kínált számukra, amit ők visszautasítottak. Hann Endre, a cég vezetője ezzel szemben azt mondta, hogy maga a DK érdeklődött a „számukra kedvezőbb fókuszú” vizsgálat iránt, és egy „kétségbeesett párt” igyekszik most a kutatóra kenni saját mélyrepülését.
