A cigaretta lassan ölő méreg
|
2017. augusztus 14. 20:25
2017. aug. 14. 20:25
A nikotin a dohány (Nicotiana tabacum) hajtásában nagyobb mennyiségben található drog, amely nagy mennyiségben erős, halálos méreg. Kis mennyiségben fokozza a szívműködést, emeli a vérnyomást, javítja a központi idegrendszer vérellátását.
Átmenetileg fokozza a szellemi teljesítményt, a koncentrálóképességet. Serkenti a központi idegrendszer "jutalmazó" központjának működését, oldja a szorongásokat, javítja a kedélyállapotot.
A dohányfüsttel beszívott nikotin a tüdőn keresztül rendkívül gyorsan bejut a keringési rendszerbe, majd a vér közvetítésével az agyba. A vizsgálatok szerint a cigaretta elszívását követően mintegy 10 másodperc múlva kialakul a központi idegrendszerre gyakorolt élénkítő hatás.
A nikotin lebomlása is nagyon gyors, a drognak kb. 20 perc a felezési ideje, ami azt jelenti, hogy ennyi idő elteltével a fele lebomlik, hatástalanná válik. A gyors lebomlás miatt gyakori ismétlésre késztet, a nikotinfüggőségben szenvedő embernek egyre gyakrabban kell rágyújtania.
A nikotinmérgezés a vegetatív idegrendszer működésének fokozódásával: szapora pulzussal, magas vérnyomással, hányással, hasmenéssel, szédüléssel jár. A felfokozott működést rövidesen sokk (schock), majd a keringés összeomlása követi. A dohányzás következtében kialakuló nikotinmérgezés rendkívül ritka. A mérgezés általában baleset vagy öngyilkossági szándék következménye.
A dohányfüst a nikotin mellett kátrányos égéstermékeket és szén-monoxidot tartalmaz nagyobb mennyiségben. A cigarettafüst összetételére vonatkozó határértékeket törvényi előírások szabályozzák.
A Magyarországon forgalmazott cigarettafélék elszívásakor szálanként legfeljebb 10 milligramm kátrány, 1 milligramm nikotin és 10 milligramm szén-monoxid kerülhet a dohányfüstbe. Mindezek ellenére egy átlagos dohányos tüdejébe a cigarettafüsttel 10 év alatt 1 kg kátrány jut be, és 70%-a lerakódik a tüdőben.
A kátrány ingerli a légcső és a hörgők nyálkahártyáját, és krónikus, nem szűnő hörghurutot okoz. A szén-monoxid a vér hemoglobinjához kötődik, és megakadályozza annak oxigénszállítását.
A dohányosoknak sokféle egészségkárosító hatással kell számolniuk.
A cigarettafüsttel a szervezetükbe került szén-monoxid megakadályozza a vörösvérsejtek oxigénszállítását, mivel jóval erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Egy átlagos dohányos vérében a vörösvérsejtek 4-7%-a - a nem dohányzó embereknél mért érték 2-3-szorosa - alkalmatlan az oxigénszállításra.
Az oxigénhiány pedig többek között rontja a fizikai és a szellemi teljesítményt, lassítja a növekedést és a fejlődést, elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.
A beszívott füst magas hőmérséklete a légutak nyálkahártyáját fokozott nyálkatermelésre serkentik. A dohányos emberekben sokkal magasabb a légúti megbetegedések aránya, könnyebben lesznek náthásak és lassabban gyógyulnak meg, mint a nemdohányzók.
A légutakban lerakódó nyálka köhögésre ingerel, krónikus hörghurutot, súlyosabb esetben tüdőtágulást okoz. A hörghurut és a tüdőtágulás légzési nehézségekkel, általános fizikai és szellemi leromlással jár.
A dohányfüsttel beszívott kátrányvegyületek nem távoznak el a kifújt füsttel, hanem lerakódnak a légutak nyálkahártyájára. A cigaretták füstszűrője csökkenti ugyan a légutakba kerülő kátrány mennyiségét, de nem küszöböli ki. A kátrányban található anyagok erősen rákkeltő hatásúak, amit az is igazol, hogy a tüdőrákban elhunyt emberek 80-90%-a volt dohányos.
A tüdőrák kialakulásának kockázata azokban az emberekben a legnagyobb, akik már fiatalon rászoktak a dohányzásra, és felnőttkorukban sem tudtak leszokni róla. Általában is igaz, hogy a dohányzás növeli a rákos daganatok kialakulásának valószínűségét.
A dohányosok körében jóval gyakoribb a szájüregi, a gége-, a légcső-, a nyelőcsőrák, mint a nemdohányzókban. De kimutathatóan magasabb a vese és a húgyhólyag daganatos megbetegedése is.
A dohányzás elősegíti a keringési rendszer betegségeinek kialakulását is. A dohányosok körében gyakoribb az agyvérzés, a szívkoszorúér-elmeszesedés, az infarktus, az érszűkület. Különösen igaz ez a súlyfelesleggel küzdő, helytelenül táplálkozó emberekre.
A vizsgálatok szerint a dohányzók körében 45%-kal gyakoribb a végzetes kimenetelű szívinfarktus, mint a nemdohányzóknál.
Az erős dohányosok emésztőrendszere is károsodik, mivel a nikotin fokozza a gyomor savelválasztását. A fokozott gyomornedvtermelés pedig fekélybetegség kialakulásához, súlyosabb esetben gyomorvérzéshez vezethet. Ez utóbbi betegség kialakulásának valószínűségét a rendszeres alkoholfogyasztás megsokszorozza.
Igen jelentős a dohányzás károsító hatása a szaporító szervek működésére is. A férfiaknál korai impotenciát, rendellenes ivarsejtképzést okozhat. Nőkben megnehezíti a fogamzást, a terhesség alatt pedig károsítja a magzatot.
A nikotinnak, a szén-monoxidnak egyaránt kifejezett a magzatkárosító hatása. A dohányzó nők esetében magasabb a magzati halálozás, a spontán vetélés és a koraszülés aránya.
A dohányzás káros hatásai nemcsak az aktív dohányosokat sújtják, hanem a környezetükben élő embereket is, akik akarva akaratlanul beszívják a dohányfüstöt, vagyis passzív dohányosokká válnak.
Azoknak a nemdohányzóknak, akiknek erős dohányos él a közvetlen környezetükben számolniuk kell a dohányfüsttel beszívott káros anyagok - nikotin, kátrányos égéstermékek, szén-monoxid - egészségkárosító hatásaival.
Különösen veszélyes a gyermekek passzív dohányzása, hiszen fokozza a hirtelen csecsemőhalál, az asztma, a légúti gyulladások kockázatát. Statisztikai adatok szerint a nemdohányzó tüdőrákos betegek 30%-a volt passzív dohányos.
A nemdohányzók védelmében hozott 1999. évi törvény jelentős változást hozott ezen a téren. A törvény szerint a közforgalmú intézményekben, a tömegközlekedési eszközökön, az oktatási és egészségügyi intézményekben stb. csak a kijelölt helyeken szabad dohányozni.
A dohányfüsttel beszívott nikotin a tüdőn keresztül rendkívül gyorsan bejut a keringési rendszerbe, majd a vér közvetítésével az agyba. A vizsgálatok szerint a cigaretta elszívását követően mintegy 10 másodperc múlva kialakul a központi idegrendszerre gyakorolt élénkítő hatás.
A nikotin lebomlása is nagyon gyors, a drognak kb. 20 perc a felezési ideje, ami azt jelenti, hogy ennyi idő elteltével a fele lebomlik, hatástalanná válik. A gyors lebomlás miatt gyakori ismétlésre késztet, a nikotinfüggőségben szenvedő embernek egyre gyakrabban kell rágyújtania.
A nikotinmérgezés a vegetatív idegrendszer működésének fokozódásával: szapora pulzussal, magas vérnyomással, hányással, hasmenéssel, szédüléssel jár. A felfokozott működést rövidesen sokk (schock), majd a keringés összeomlása követi. A dohányzás következtében kialakuló nikotinmérgezés rendkívül ritka. A mérgezés általában baleset vagy öngyilkossági szándék következménye.
A dohányfüst a nikotin mellett kátrányos égéstermékeket és szén-monoxidot tartalmaz nagyobb mennyiségben. A cigarettafüst összetételére vonatkozó határértékeket törvényi előírások szabályozzák.
A Magyarországon forgalmazott cigarettafélék elszívásakor szálanként legfeljebb 10 milligramm kátrány, 1 milligramm nikotin és 10 milligramm szén-monoxid kerülhet a dohányfüstbe. Mindezek ellenére egy átlagos dohányos tüdejébe a cigarettafüsttel 10 év alatt 1 kg kátrány jut be, és 70%-a lerakódik a tüdőben.
A kátrány ingerli a légcső és a hörgők nyálkahártyáját, és krónikus, nem szűnő hörghurutot okoz. A szén-monoxid a vér hemoglobinjához kötődik, és megakadályozza annak oxigénszállítását.
A dohányosoknak sokféle egészségkárosító hatással kell számolniuk.
A cigarettafüsttel a szervezetükbe került szén-monoxid megakadályozza a vörösvérsejtek oxigénszállítását, mivel jóval erősebben kötődik a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Egy átlagos dohányos vérében a vörösvérsejtek 4-7%-a - a nem dohányzó embereknél mért érték 2-3-szorosa - alkalmatlan az oxigénszállításra.
Az oxigénhiány pedig többek között rontja a fizikai és a szellemi teljesítményt, lassítja a növekedést és a fejlődést, elősegíti az érelmeszesedés kialakulását.
A beszívott füst magas hőmérséklete a légutak nyálkahártyáját fokozott nyálkatermelésre serkentik. A dohányos emberekben sokkal magasabb a légúti megbetegedések aránya, könnyebben lesznek náthásak és lassabban gyógyulnak meg, mint a nemdohányzók.
A légutakban lerakódó nyálka köhögésre ingerel, krónikus hörghurutot, súlyosabb esetben tüdőtágulást okoz. A hörghurut és a tüdőtágulás légzési nehézségekkel, általános fizikai és szellemi leromlással jár.
A dohányfüsttel beszívott kátrányvegyületek nem távoznak el a kifújt füsttel, hanem lerakódnak a légutak nyálkahártyájára. A cigaretták füstszűrője csökkenti ugyan a légutakba kerülő kátrány mennyiségét, de nem küszöböli ki. A kátrányban található anyagok erősen rákkeltő hatásúak, amit az is igazol, hogy a tüdőrákban elhunyt emberek 80-90%-a volt dohányos.
A tüdőrák kialakulásának kockázata azokban az emberekben a legnagyobb, akik már fiatalon rászoktak a dohányzásra, és felnőttkorukban sem tudtak leszokni róla. Általában is igaz, hogy a dohányzás növeli a rákos daganatok kialakulásának valószínűségét.
A dohányosok körében jóval gyakoribb a szájüregi, a gége-, a légcső-, a nyelőcsőrák, mint a nemdohányzókban. De kimutathatóan magasabb a vese és a húgyhólyag daganatos megbetegedése is.
A dohányzás elősegíti a keringési rendszer betegségeinek kialakulását is. A dohányosok körében gyakoribb az agyvérzés, a szívkoszorúér-elmeszesedés, az infarktus, az érszűkület. Különösen igaz ez a súlyfelesleggel küzdő, helytelenül táplálkozó emberekre.
A vizsgálatok szerint a dohányzók körében 45%-kal gyakoribb a végzetes kimenetelű szívinfarktus, mint a nemdohányzóknál.
Az erős dohányosok emésztőrendszere is károsodik, mivel a nikotin fokozza a gyomor savelválasztását. A fokozott gyomornedvtermelés pedig fekélybetegség kialakulásához, súlyosabb esetben gyomorvérzéshez vezethet. Ez utóbbi betegség kialakulásának valószínűségét a rendszeres alkoholfogyasztás megsokszorozza.
Igen jelentős a dohányzás károsító hatása a szaporító szervek működésére is. A férfiaknál korai impotenciát, rendellenes ivarsejtképzést okozhat. Nőkben megnehezíti a fogamzást, a terhesség alatt pedig károsítja a magzatot.
A nikotinnak, a szén-monoxidnak egyaránt kifejezett a magzatkárosító hatása. A dohányzó nők esetében magasabb a magzati halálozás, a spontán vetélés és a koraszülés aránya.
A dohányzás káros hatásai nemcsak az aktív dohányosokat sújtják, hanem a környezetükben élő embereket is, akik akarva akaratlanul beszívják a dohányfüstöt, vagyis passzív dohányosokká válnak.
Azoknak a nemdohányzóknak, akiknek erős dohányos él a közvetlen környezetükben számolniuk kell a dohányfüsttel beszívott káros anyagok - nikotin, kátrányos égéstermékek, szén-monoxid - egészségkárosító hatásaival.
Különösen veszélyes a gyermekek passzív dohányzása, hiszen fokozza a hirtelen csecsemőhalál, az asztma, a légúti gyulladások kockázatát. Statisztikai adatok szerint a nemdohányzó tüdőrákos betegek 30%-a volt passzív dohányos.
A nemdohányzók védelmében hozott 1999. évi törvény jelentős változást hozott ezen a téren. A törvény szerint a közforgalmú intézményekben, a tömegközlekedési eszközökön, az oktatási és egészségügyi intézményekben stb. csak a kijelölt helyeken szabad dohányozni.
