A jó alvás kiemelkedő jelentőségű
|
2017. július 10. 18:51
2017. júl. 10. 18:51
Megfelelő mennyiségű és minőségű alvás hiányában fáradtak, álmosak leszünk. Az alvás nem monoton folyamat, több elkülönülő stádiumból áll. Ezek során megváltozik az agy működése, amit elektroenkefalográffal (EEG) mérni és regisztrálni lehet. A különböző agyhullámok megjelenése pontosan jelzi az alvás szakaszainak változását.
Az elalvással megváltozik az agy aktivitása, és ez az állapota az EEG segítségével remekül megkülönböztethető az éber állapottól. Alvás közben lassabb, de intenzívebb az agysejtek működése.
Ennek megfelelően az agyhullámok frekvenciája kisebb, ám amplitúdójuk nagyobb. E változásokat egyéb fizikai jelenségek is kísérik. Ilyenek a jellegzetes szemmozgások és a megváltozott izomtónus.
A kutatók a szemmozgások követésével az alvásnak két fázisát különítették el, a non-REM, illetve a gyors szemmozgásokkal járó REM-fázist.
Elalvási szakasz:
A légzés és a pulzus egyenletessé válik, az izmok ellazulnak, a testhőmérséklet süllyedni kezel. Egyre kevésbé észleljük a környezetünkből érkező ingereket, tudatunk kapcsolata a valósággal fokozatosan megszakad. Ekkor azonban még a legkisebb zajra is felriadunk, és úgy véljük, talán el se aludtunk. Ebben a szakaszban lehet olyan érzésünk, mintha valahonnan hirtelen lezuhannánk.
Ez a stádium tölti ki az éjszakai pihenő 10 százalékát.
Felszines alvás:
Az alvás mélyebbé válik és az izmok még jobban ellazulnak. Az érzékelés eltompul, a szemek nem mutatnak mozgást. Az agyhullámok frekvenciája alacsonyabb, mint ébrenlétben. Az éjszaka mintegy fele telik el így.
Mélyalvás:
A mélyalvást az alvó kb. 20-30 percnyi felszines alvás után éri el. Ilyenkor a test teljesen ellazul. A valósággal való kapcsolat szinte teljesen megszakad. Ebből a stádiumból már nehezebb felébredni, erősebb külső ingerre van szükség hozzá.
Ez az alvás legpihentetőbb része. Az izomtevékenység tovább csökken, nincs szemmozgás. Az alvásidő kb. 20 százalékát teszi ki, a kor előrehaladtával azonban ez az arány csökken.
Elalvás után 80-100 perccel a mélyalvás hirtelen megszakad, gyakran a testhelyzet megváltoztatásával kapcsolatosan. Beáll az úgynevezett REM-fázis: a szív működés és a légzés felgyorsul. Az izmok teljesen ellazulnak, csak a szem végez gyors mozgásokat a lehunyt szemhéjak mögött. Innen ered a fázis elnevezése: a REM angol rövidítés, a "Rapid Eye Movement", azaz "gyors szemmozgás" kifejezésből.
Ebben a fázisban álmodunk. Felnőttek esetében az éjszaka mintegy 20 százalékát teszik ki REM-fázisok, míg csecsemők és kisgyermekek esetében ennél jóval többet.
A REM-fázisban a mozgatóizmok átmenetileg lebénulnak (teljesen elernyednek), ami szükségszerű, hiszen különben az álmunkban átélt valamennyi mozgást végrehajtanánk.
Agyunk szerencsére gondoskodik arról, hogy izmaink ilyenkor működésképtelenek legyenek.
Az alvás során az előzőekben ismertetett stádiumok egymást követve váltakoznak. Nagyjából minden 80-110 percben új alvási ciklus veszi kezdetét.
A változó hosszúságú felszínes alvási periódus után mélyalvás következik, majd egy rövid REM-fázis.
Az éjszaka második felében csökken a mélyalvási stádiumok aránya és nő a REM-fázisok hossza. Az éjszaka utolsó REM-fázisa gyakran 30 percig vagy még tovább tart. Ezután következik az ébredés.
Az alvás fázisai a szervezet működése szempontjából különféle célokat szolgálnak. A felszínes és a mélyalvás elsősorban a fizikai regenerációtsegíti elő.
A REM-fázis - amelynek során az agy csaknem olyan aktív, mint éber állapotban - a napközben bennünket ért benyomások, gondolataink, pozitív és negatív élményeink feldolgozása szempontjából fontos.
Az agy ilyenkor rendszerezi az újonnan szerzett információkat. Ami fontos, azt elraktározza a hosszú távú memóriában, ami fölösleges, azt kitörli.
Mentális teljesítőképességünk szempontjából tehát a jó alvás kiemelkedő jelentőségű.
Ennek megfelelően az agyhullámok frekvenciája kisebb, ám amplitúdójuk nagyobb. E változásokat egyéb fizikai jelenségek is kísérik. Ilyenek a jellegzetes szemmozgások és a megváltozott izomtónus.
A kutatók a szemmozgások követésével az alvásnak két fázisát különítették el, a non-REM, illetve a gyors szemmozgásokkal járó REM-fázist.
Elalvási szakasz:
A légzés és a pulzus egyenletessé válik, az izmok ellazulnak, a testhőmérséklet süllyedni kezel. Egyre kevésbé észleljük a környezetünkből érkező ingereket, tudatunk kapcsolata a valósággal fokozatosan megszakad. Ekkor azonban még a legkisebb zajra is felriadunk, és úgy véljük, talán el se aludtunk. Ebben a szakaszban lehet olyan érzésünk, mintha valahonnan hirtelen lezuhannánk.
Ez a stádium tölti ki az éjszakai pihenő 10 százalékát.
Felszines alvás:
Az alvás mélyebbé válik és az izmok még jobban ellazulnak. Az érzékelés eltompul, a szemek nem mutatnak mozgást. Az agyhullámok frekvenciája alacsonyabb, mint ébrenlétben. Az éjszaka mintegy fele telik el így.
Mélyalvás:
A mélyalvást az alvó kb. 20-30 percnyi felszines alvás után éri el. Ilyenkor a test teljesen ellazul. A valósággal való kapcsolat szinte teljesen megszakad. Ebből a stádiumból már nehezebb felébredni, erősebb külső ingerre van szükség hozzá.
Ez az alvás legpihentetőbb része. Az izomtevékenység tovább csökken, nincs szemmozgás. Az alvásidő kb. 20 százalékát teszi ki, a kor előrehaladtával azonban ez az arány csökken.
Elalvás után 80-100 perccel a mélyalvás hirtelen megszakad, gyakran a testhelyzet megváltoztatásával kapcsolatosan. Beáll az úgynevezett REM-fázis: a szív működés és a légzés felgyorsul. Az izmok teljesen ellazulnak, csak a szem végez gyors mozgásokat a lehunyt szemhéjak mögött. Innen ered a fázis elnevezése: a REM angol rövidítés, a "Rapid Eye Movement", azaz "gyors szemmozgás" kifejezésből.
Ebben a fázisban álmodunk. Felnőttek esetében az éjszaka mintegy 20 százalékát teszik ki REM-fázisok, míg csecsemők és kisgyermekek esetében ennél jóval többet.
A REM-fázisban a mozgatóizmok átmenetileg lebénulnak (teljesen elernyednek), ami szükségszerű, hiszen különben az álmunkban átélt valamennyi mozgást végrehajtanánk.
Agyunk szerencsére gondoskodik arról, hogy izmaink ilyenkor működésképtelenek legyenek.
Az alvás során az előzőekben ismertetett stádiumok egymást követve váltakoznak. Nagyjából minden 80-110 percben új alvási ciklus veszi kezdetét.
A változó hosszúságú felszínes alvási periódus után mélyalvás következik, majd egy rövid REM-fázis.
Az éjszaka második felében csökken a mélyalvási stádiumok aránya és nő a REM-fázisok hossza. Az éjszaka utolsó REM-fázisa gyakran 30 percig vagy még tovább tart. Ezután következik az ébredés.
Az alvás fázisai a szervezet működése szempontjából különféle célokat szolgálnak. A felszínes és a mélyalvás elsősorban a fizikai regenerációtsegíti elő.
A REM-fázis - amelynek során az agy csaknem olyan aktív, mint éber állapotban - a napközben bennünket ért benyomások, gondolataink, pozitív és negatív élményeink feldolgozása szempontjából fontos.
Az agy ilyenkor rendszerezi az újonnan szerzett információkat. Ami fontos, azt elraktározza a hosszú távú memóriában, ami fölösleges, azt kitörli.
Mentális teljesítőképességünk szempontjából tehát a jó alvás kiemelkedő jelentőségű.
