Miért szédülök?

A vertigó a szédülés leggyakoribb formája

Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira súlyos lehet, hogy hányingert és hányást is okoz. Általában a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. 

Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Akkor jelentkezik ez a betegség, ha a belső fülben található kalcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös ívjárataiba (csatornáiba) bejut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során, ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves, forgó jellegű szédülést hoznak létre.

A belső fül gyulladása

A belső fül gyulladása hirtelen intenzív szédülést hozhat létre, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra ágyba kényszerül. Szerencsére általában néhány nap alatt magától meggyógyul. Bár a betegség oka nem ismeretes, vírusos fertőzés merülhet fel a háttérben.

Meniére-betegség

Meniére-betegség során, a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó szédüléses epizódokat idézhet elő. Emellett a fül teltségérzése, fülzúgás vagy fülcsengés és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A betegség oka ismeretlen.

Vestibularis migrén

A vestibularis migréntől szenvedő betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. Az általa okozott egyensúly-bizonytalanságot és szédülést a fej gyors mozgatása, zsúfolt helyen való tartózkodás, gépjármű vezetése vagy akár a tv-ben látott mozgás is kiválthatja. Egyensúly-bizonytalanságot, halláscsökkenést, fülzúgást eredményezhet. A betegek legtöbbjénél a szédülés nem a fejfájással egyidejűleg jelentkezik. Ehelyett a jellegzetes migrént kiváltó okok szédüléshez vezethetnek fejfájás kialakulása nélkül. A migrénes vertigó roham néhány perctől, néhány napon keresztül át tarthat.

Akusztikus neurinóma

Az akusztikus neurinóma a hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat. A hallóideg köti össze a belső fület az aggyal. A tünetek közé tartozhat az egyensúly-bizonytalanság, a szédülés, a halláscsökkenés és a fülzúgás is. Gyors irányváltoztatás a mozgás során. A hullámvasút, a hajózás, a gépjárműn vagy a repülőn való utazás időnként szédülést okozhat, amely a fülben lévő receptorokat érő ingerek miatt alakul ki, természetes módon.

Egyéb okok

Ritkán a vertigó súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke, agyvérzés vagy sclerosis multiplex állhat a háttérben.

Gyengeségérzés (presyncope)

A presyncope ájulás előtti állapotot jelent, amely során gyengeség érzet alakul ki, de nem kíséri az állapotot eszméletvesztés. Néha hányinger, elsápadás és szédülésérzés társulhat ehhez a gyengeség érzethez.

A presyncope okai közé tartozik a vérnyomás leesése. A szisztolés vérnyomás, azaz a vérnyomás magasabb értékének drámai csökkenése gyengeségérzethez, illetve ájulás-közeli érzéshez vezethet. Ez kialakulhat túl gyors felüléskor, illetve a túl gyors felálláskor.

Elégtelen szívműködés

Bizonyos betegségek, például az érelmeszesedés, a szívizom megbetegedései, szívritmuszavar vagy a vértérfogat csökkenése miatt, elégtelen mennyiségű vér áramolhat ki a szívből.

Gyógyszerek

Az egyensúlyvesztés bizonyos gyógyszerek szedésének mellékhatása lehet, így például az epilepszia elleni gyógyszerek, a nyugtatók és az altatók rendelkeznek ilyen mellékhatással.

Bizonytalanság érzés és más szédülékenység

A bizonytalanság érzés olyan furcsa érzés, mintha valami „forogna" az ember fejében. Úgy érezheti az ember, hogy azonnal elájulna, ha ez a bizonytalanság érzés fokozódik. Az ok lehet a belső fül betegsége. A belső fül rendellenességei különböző mozgásillúziókat, illetve lebegésérzést hozhatnak létre.

Szorongásos betegség

Bizonytalanságérzést okozhatnak egyes szorongásos rendellenességek, például a pánikrohamok és a lakás elhagyásának félelme, vagy tág, nyitott terektől való rettegés (agorafóbia).

Hiperventilláció: a szorongásos betegségeket gyakran kísérő rendellenes gyors lélegzés (azaz hiperventilláció), ami a bizonytalanságérzés kialakulásához vezethet.

A szédülés bármely korban okozhat gondot. Idősekben a krónikus szédülésérzés az elesés és csonttörés megnövekedett kockázatával jár, és korlátozza a napi tevékenységek végzését. Forduljon orvosához, ha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszullétei vannak!