Koronavírus: ne pánikolj! Védekezz!

Valentin 2020. február 2. 08:45 2020. feb. 2. 08:45

A kínai Vuhan városában kitört koronavírus-fertőzés, amely rövid idő alatt több ezer embert betegített meg, világszerte komoly pánikot okozott. A legutóbbi adatok szerint, már több mint 304 halálos áldozatot követelt, és gyorsan terjed. Annyit már biztosan állítanak a szakértők, hogy nemcsak állatról emberre, hanem cseppfertőzéssel, emberről emberre is terjed. Pánik helyett tegyük meg, amit lehet, előzzük meg a fertőzést.

Mi a koronavírus?

A koronavírusokat először az 1960-as években azonosították, de az eredetük nem ismert. Nevüket a koronaszerű formájukról kapták. Ritka esetekben, a koronavírus állatokat és embereket is megfertőzhet.

A legtöbb koronavírus ugyanúgy terjed, mint más, megfázást okozó vírus.

A fertőzött ember köhögésén, tüsszentésén keresztül, a fertőzött személy kezével, arcával való érintkezéssel vagy olyan dolgok érintésével, mint például az ajtókilincsek, kapaszkodók, lengőajtók, amikhez a fertőzött személy hozzáért. Közös étkezési eszközök, pohár stb. használatával.

Élete során legalább egyszer szinte mindenki megfertőződik koronavírussal, legnagyobb valószínűséggel fiatal gyermekként. A koronavírusok gyakoribbak ősszel és télen, de bárki, bármikor elkaphat egy koronavírus-fertőzést.

A koronavírus-fertőzés gyakori tünetei

A legtöbb koronavírus-fertőzés tünetei hasonlóak bármely más, felső légúti fertőzéséhez, az orrfolyást, köhögést, torokfájást és időnként a lázat beleértve.

A legtöbb esetben nem lehet tudni, hogy koronavírussal vagy egyéb, megfázást okozó vírussal, például rhinovírussal van-e dolgunk. Lehet kérni laborvizsgálatokat, beleértve orr- és torokváladék-tenyésztést vagy vérvizsgálatot annak érdekében, hogy kiderítsük, a megfázást koronavírus okozta-e, de igazán nincs értelme.

A teszteredmények nem változtatnak azon, hogyan kezeljük a tüneteinket, amik általában pár nap alatt elmúlnak. Ha azonban a koronavírus átterjed az alsó légutakra (a légcsőre és a tüdőre), akkor tüdőgyulladást (pneumonia) okozhat, főként az idősebb embereknél, szívbetegeknél vagy azoknál, akiknek legyengült az immunrendszerük, egyéb társbetegségük (daganat, krónikus betegség) van.

Mit tehetünk a koronavírus-fertőzés megelőzése érdekében?

A koronavírus ellen nincs még vakcina.

A koronavírus-fertőzés megelőzésére ugyanazokat a dolgokat kell tenni, amiket az egyszerű megfázás elkerülése érdekében is tennénk: Mossunk kezet alaposan szappannal és meleg vízzel vagy egy alkoholalapú kézfertőtlenítővel. Tartsuk távol a kezünket és az ujjainkat a szemünktől, az orrunktól és a szánktól. Kerüljük a fertőzött személyekkel való közvetlen érintkezést. Ne használjunk közös evőeszközöket.

Mi a teendő koronavírus-fertőzés esetén?

A súlyos koronavírus-fertőzések (például MERS, SARS) kórházi ellátást igényelnek.

A többi koronavírus-fertőzést kezeljük ugyanúgy, ahogy egy megfázást kezelnénk: Pihenjünk sokat. Igyunk sok folyadékot. Torokfájásra és lázra vegyünk be vény nélkül kapható gyógyszert (de gyerekeknek vagy 19 évesnél fiatalabbaknak ne adjunk aszpirint, helyette alkalmazzunk Ibuprofent vagy Acetaminophent), tüneti szerek, fájdalomcsillapítás.

Antibiotikum természetesen nem használ – vírusfertőzésről lévén szó.

Párásító, vagy forró gőzölgő zuhany is segíthet enyhíteni a torokfájást és a kaparó érzést a torokban.

Amit tehetünk a fertőzés megelőzésére:

A legfontosabb: gyakori kézmosás

Bár banális dolognak tűnik, de még az ilyen veszélyes vírusok ellen is az egyik legbiztosabb védekezési módszer, ha rendszeresen és alaposan kezet mosunk, szappanos vízzel. Legalább 20 másodpercig dörzsöljük a kezünket a csap alatt – étkezések előtt, miután piacon jártunk, vagy bárhol megtapogattunk olyan dolgokat, amikhez mások is hozzáérhettek.

Szerezzünk be alkoholos kézfertőtlenítőt is, amit könnyedén bárhova magunkkal vihetünk, így akkor is tiszta lehet a kezünk, ha nincs lehetőség kézmosásra.

Ne nyúljunk az arcunkhoz

Megfigyeltük már, hogy naponta hányszor érünk önkéntelenül is az arcunkhoz? Megtámasztjuk a fejünket, vakarjuk a halántékunkat, dörzsöljük a szemünket, ásítunk, tüsszentünk. Ezek mind lehetőséget adnak arra, hogy a bacilusok, vírusok a kezünkről az orrunkba, szánkba vándoroljanak, így jutva be a testünkbe.

Figyeljünk tudatosan arra, hogy minimálisra csökkentsük a kezünk és arcunk közötti kontaktust.

A maszk jó szolgálatot tesz

Bár az arcmaszk nem véd meg teljesen a fertőzéstől, ha olyan helyet is meglátogatunk, ahol általában egyszerre sok ember tartózkodik, tanácsos használni a védelem ezen formáját is. A utazásnál, vásárlásnál elkerülhetetlen, hogy összezsúfolódjanak az emberek, emiatt akaratlanul is érintkezhetünk idegenekkel, így nagyobb a fertőzéskockázata. 

Óvintézkedések ha repülőgépen utazik

Számos reptéren különleges egészségügyi intézkedéseket vezettek be. Az utasok ellenőrzésén túl, a takarításra, fertőtlenítésre is fokozottabban ügyelnek. De nemcsak a reptéri tartózkodás, maga az utazás is rizikós lehet, hiszen a repülőgépen több órára kis légtérbe zárnak be száz-kétszáz embert. Mindig vigyünk magunkkal saját takarót, párnát, szemfedőt, ne a gépen kiosztott tárgyakat használjuk. Az ülésünk műanyag elemeit és a lehajtható tálcát pedig töröljük át fertőtlenítő kendővel. 

Tömegközlekedéshez húzzunk kesztyűt

Gyakori hiba, hogy az emberek zsebkendő helyett a kezükbe tüsszentenek, köhögnek, amit aztán nem mosnak meg. Valaki például tüsszent a metrón, eltakarja száját a tenyerével, majd visszateszi a kezét a fogódzkodóra. Aki utána ugyanazon a helyen kapaszkodik, átveheti a kórokozókat, amelyek adott esetben a beteg ember tüsszentésével együtt a kezére – majd onnan a fogantyúra – kerültek.

Sokan hiúsági kérdést csinálnak a maszk és kesztyű nyilvános viseléséből. Tegyük félre most a hiúságot – egészségünk védelmében. Közlekedési eszközökön, nyilvános helyeken viseljük bátran a kesztyűt és a maszkot!