Mennyire extrém az extrém UV-sugárzás?

Foglár Noémi 2019. július 1. 14:05 2019. júl. 1. 14:05

A nyári forróságban a híradások esetenként közlik, hogy az UV-sugárzás mértéke átlépte a veszélyes határértéket. Az viszont nem derül ki, hogy ez mivel jár...

A híradók figyelmeztetnek a veszélyekre, bőrrákkal és látáskárosodással fenyegetnek. Felhívják a figyelmünket arra, hogy 11 és 15 óra között nem célszerű a napra a mennünk, mert az UV-sugárzás extrém fokozatú. Sokkal többet azonban nem mondanak, így sokunkban tévhitek élnek a napsugárzással kapcsolatban. Tisztázzuk őket!

Az UV-A és az UV-B sugárzás nem ugyanaz

Az ultraviola sugárzásnak két olyan típusa különíthető el, amelyik közvetlenül hatással van az életünkre: az egyik az UV-A, a másik pedig az UV-B. Ezek az ultrarövid hullámhosszú sugarak egymástól teljesen eltérő pozitív és negatív hatással rendelkeznek. Az alapvető különbség a két típus között, hogy az UV-A a szemünkre jelent veszélyt, míg az UV-B a bőrünket károsíthatja.

Nem fogunk megvakulni a sugárzástól

Az UV-A sugarak valóban károsak lehetnek a szemre. Előfordulhat, hogy a szemlencsében nyelődnek el, az azonban önmagában nem igaz, hogy közvetlenül vakságot okozhatnak. Tény viszont, hogy szerepük lehet a szürkehályog kialakulásában, amely komoly betegség, és kizárólag műtéti úton gyógyítható, a szemlencse cseréjével.

 

Védekezhetünk a káros sugarak ellen, ha megfelelő napszemüveget vásárolunk. Keressük az UV 400 feliratot az egyes modelleken, ez ugyanis azt jelenti, hogy a lencse 400 nanométer sugárzás alatt mindent kiszűr. Az olcsó, kevésbé jó minőségű szemüvegekkel többet árthatunk, mint használunk: ezek mögött ugyanis jobban kitágul a pupillánk, és jóval több sugárzás éri el szemlencsénket, mint ha nem is lenne rajtunk napszemüveg.

Ruhán keresztül nem égetnek

Mostanában gyakran hallani, hogy a ruhánk sem véd meg az UV-B sugaraktól. Ez is tévhit, hiszen a ruha megakadályozza, hogy bőrünk közvetlenül érintkezzen a káros sugarakkal. Bár az ózonréteg elvékonyodása egyre fokozza a sugárzás erősségét, a ruhán így sem képesek áthatolni a sugarak.

Az UV-B sugárzás azzal árt, hogy megváltoztatja bőrünk sejtjeinek genetikai állományát. Egyrészt a bőrünkbe hatolva a kötőszövet kollagénrostjaiban okoz károsodást, másrészt a DNS-spirálban, ami kedvező feltételeket teremt a daganatos betegségeknek.

A naptej sem nyújt maximális védelmet

Nem szabad azt hinnünk, hogy ha nagyon magas faktorszámú krémmel kenjük be a bőrünket, akkor biztosan semmilyen káros hatás nem érhet minket. A krém valójában csak enyhíti azokat a károkat, amelyeket a sugarak okozhatnak. Ugyanis nincs maximális védelem. Extrém riasztáskor az a leghelyesebb, ha megfogadjuk a figyelmeztetést, és a megjelölt időszakban kerüljük a napozást.

Nem minden esetben káros

Valójában mind az UV-A, mind az UV-B sugárzásnak vannak pozitív hatásai is, méghozzá a bőrre. Az UV-A sugarak mélyre hatolnak, olykor egészen a csontig, és serkentik a csontképződést. Az UV-B első sorban a D-vitamin képződését segíti a bőrünkben, nélküle gyakorlatilag hiányt szenvednénk ebből a vitaminból.

 

Forrás: Hírklikk