Használt-e a magyar állam kémszoftvert a saját polgárai ellen?

HírKlikk 2021. július 29. 18:40 2021. júl. 29. 18:40

Az EU erőtlen reagálását a Pegasus kémszoftverre az magyarázza, hogy nincs egységes biztonsági koncepció Európában, ugyanakkor nagy különbségek vannak e területen a tagállamok között. A Magyarországot is érintő súlyos beavatkozásra az első válasz az, hogy az EU nem katonai hatalom, ezért nem tartják sokra az olyan szereplők, amelyek igazi „tűzerővel” rendelkeznek a digitális hadviseléshez.

A tagok között – amint azt a Le Monde cikkírója megállapítja – az együttműködés gyenge. Sophie In’t Veld, az EP liberális frakciójának tagja úgy érzékeli a helyzetet, hogy a tagok egyrészt védekeznek az ilyesfajta kémkedés ellen, másrészt viszont vásárolnak olyan eszközöket, amelyekkel tömeges megfigyeléseket végezhetnek. És attól kezdve már csak idő kérdése, hogy mikor vetik be a közemberek ellen. A Bizottság pedig igazodik a tagállamok érdekeihez.

Hogy mit lehetne tenni az adott ügyben? Nos, az unió szankciókat hozhatna a gyártó NSO vezetői, illetve az olyan, harmadik államok kormányai ellen, amelyek visszaéltek a programmal. De ehhez meg kellene találni a megfelelő jogi indoklást és politikai akarat is kellene ehhez. Azután ellenőrizni kellene a kivitelt. Az sem érne sokat, de legalább jobban át lehetne tekinteni a piacot. És nagyon lényeges, amit az Access Now civil szervezet egyik képviselője sürget: tisztázni kell, hogy Magyarország, vagy bármelyik más európai állam használta-e az eszközt saját polgárai ellen.

 

Forrás: Hírklikk