A Bige-Závecz felmérés 5.: a magyarok kétharmada megkérdőjelezi Orbánék igazságosságát
Pár napja derült ki, hogy egy vezető magyar üzletember saját pénzéből rendelt ritka alapos (egy hónapig tartó munkát feltételező) politikai jellegű reprezentatív közvéleménykutatást. A Bige László felkérésére, a Závecz Research által készített felmérés olyan témákban is kikérte az emberek véleményét, amelyek nem gyakran szerepelnek a nyilvános kutatások témái között. Ilyen – a teljesség igénye nélkül – Orbán Viktor jellemzői, a kormány és az ellenzék hitelessége, illetve állásfoglalás ügyek mellett. Más érintett témák – mint a korrupció, a kivándorlás vagy az EU megítélése – pedig azért izgalmasak, mert aktuálisan megmutatják, befolyásolja-e, s ha igen, mennyire a járvány egy éve a magyarok véleményét. A hozzánk eljutott felmérésből elsőként ezek közül szemezgetünk. Ezúttal azt nézzük meg, hogyan ítélik meg a demokrácia helyzetét az emberek.
Szembetűnő módon, nagyon kis szeletke jutott csak a Bige-Závecz felmérés „tortájából” egy olyan kérdéskörre, ami pedig alapvető az ország jelene és jövője szempontjából: ez pedig a demokrácia helyzete. Ez nem csak annak a küzdelemnek az alfája és ómegája, amit az ellenzék folytat a Fidesz-rezsim megbuktatása érdekében, hanem annak is, hogyan ítélik meg az országot, és miként viszonyulnak a kormányhoz külföldön – legyen az nyugat vagy kelet. Olyan kérdéskörök tartoznak ide, mint az információhoz való hozzáférés, a vélemény-nyilvántás szabadsága, a szabad és tisztességes választások.
Megosztottság – miként számtalan más kérdést, mi, magyarok táborokba tömörülve látjuk a saját és az országunk helyzetét, s persze a kormány szerepét mindebben. A kétezres évek eleje óta folytatott orbáni politika eredményességét ma már a saját tapasztalataink alapján is érzékelhetjük: az ország két, pontosabban immár három táborra oszlott. Van a feltétlen Fidesz-hívők és az Orbán mellett ilyen vagy olyan érdekből kitartók tábora; van a párton kívülieké, más szóval az ingadozóké; és van az ellenzékieké, akiknek fő célja a rezsim megbuktatása. Ezt pedig, ahogy a felmérés, egésze, úgy annak a demokrácia állapotára vonatkozó alfejezetének a kérdérsire adott válaszok is hűen tükrözik.
Ami látható: a magyarok – oldalak mentén – megosztottak a demokratikus keretek értékelésében, ugyanakkor látnak esélyt a kormányváltásra.
Elcsalt választások
Majdnem pariban vannak azok, akik szerint a választások szabadok és tisztességesek (45 százalék), mint ahányan tagadják ennek a megállapításnak a helytálló voltát (46 százalék). Érdekes módon, viszonylag alacsony azoknak a száma (a válaszadók mindössze nyolc százaléka), akik nem tudják vagy nem akarják megválaszolni ezt a kérdést.
Sok-sok tény és elemzés igazolja, hogy a választásokat nemigen lehet szabadnak és tisztességesnek mondani ma Magyarországon. Példa erre – ahogy annak idején mi is beszámoltunk róla – a nonprofit szervezet, az Unhack Democracy és az Open Democracy független oknyomozással foglalkozó nemzetközi portál közös, tanúvallomásokra és interjúkra, továbbá a mások által korábban felvonultatott bizonyítékokra támaszkodó jelentése, amely a többi között kitér a szavazatvásárlásokra, a szavazók megfélemlítésére, a választási pártok létrehozására, a szavazók buszoztatására. Mindezek alapján, az autoriter társadalmakat és a magyar politikát és jogot kiválóan ismerő Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem tanára megállapította, hogy ahogy eddig is tudtuk, a Fidesz az ellenzéket hátrányba hozó választási rendszert alkotott. „A választókerületekkel való manipulációtól kezdve az ellenzéket – szétforgácsolódása esetén – büntető választási rendszerig a kialakított szisztéma már azelőtt garantálta Orbán győzelmét, hogy maga a választás elkezdődött volna” – írta, hozzátéve: „az Unhack Democracy Europe kutatása azt mutatja, hogy ha a választásokat rendesen bonyolították volna le, akkor Orbán még ezen szabályok szerint sem tudott volna ismét kétharmadot szerezni".
Bizalmi választási deficit
Mindezek ellenére, a magyarok relatív többsége (47 százaléka) 2021 elején úgy véli, hogy a Fideszt le lehet váltani demokratikus úton. Ugyanakkor egyharmadnál is nagyobb azoknak a tábora (40 százalékos), akik szerint ez már nem lehetséges. Mellettük pedig viszonylag magas (14 százalékos) azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni erre a kérdésre.
A válaszok megoszlása azonban keveseknek okozhat nagy meglepetést, bár trendjében mintha látható lenne valami elmozdulás. A Policy Solution és a Friedrich Ebert Stiftung (Orbán 10, Az elmúlt évtized a magyar társadalom szemével) tavaly tavaszi kutatásának az eredménye szerint ugyanis még egy hajszállal voltak többen azok, akik szerint már nem váltható le demokratikus választásokon az Orbán-kormány (43 százalék mondta ezt), mint azok, akik szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét egyszer demokratikus úton fogja megbuktatni a magyar nép (40 százalék).
2018-ban is mérte a Policy Solution ugyanezt, s akkor még a magyaroknak majdnem a fele (49 százaléka) úgy vélekedett, hogy Orbánt nem lehet demokratikusan elmozdítani a hatalomból, csak 36 százalék látta reálisnak ennek a feltételeit.
A jelentés – és a mostani Big-Závecz-kutatás – azonban egyértelműen mutatja azt a súlyos bizalmi deficitet, ami jellemzi a magyarok attitűdjét a választás intézménye felé.
Igazságtalan a kormány
A mostani felmérés számos más, a demokrácia állapotát jelző területtel kapcsolatban is kikérte az emberek véleményét. Íme néhány további érdekes eredmény:
▪ szűk többségben vannak azok, akik szerint ma Magyarországon nem biztosított a hiteles információkhoz való hozzáférés: 49 százalék vs. 42 százalék;
▪ hasonló az arány a véleménynyilvánítás szabadságának a kérdésében: 48 százalék vs. 46 százalék;
▪ relatív többségben vannak azok, akik szerint ma nem léteznek független ellenőrző szervek (47 százalék vs. 38 százalék);
▪ a válaszadók kétharmada alapjaiban kérdőjelezi meg a Fidesz kormányzásának igazságosságát: 64 százalék szerint a kormány csak a gazdagoknak kedvez, 68 százaléka szerint pedig főként fideszes kapcsolatokkal lehet előrejutni az országban.
Bige-Závecz felmérés 5._A DEMOKRÁCIA MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON:
Forrás: Közhangulat, problémák, értékek
Megj.: az összes – kormánypárti, párt nélküli és ellenzéki pártra szavazók – összefésült véleménye alapján.
A Bige-Závecz felmérésről szóló sorozatunkban eddig megjelent írásunk:
