A Fidesz telefonos tagozata bemutatja: hajtóvadászat öregekre
Hollik István nem elégszik meg azzal, hogy időnként a televízió kamerái előtt mélyen a magyar lakosság szemébe néz, és közli vele, hogy Soros. Ez is fontos elfoglaltsága a Fidesz kommunikációs igazgatójának, de nem állíthatjuk, hogy ennyiben ki is merülne a tevékenysége. Hollik úr legutóbb a Facebookon jelezte, hogy pártja képviselői, valamint önkéntesei telefonon hívják majd fel azokat az idős embereket, akiknek szükségük lehet a segítségre, vagy egy jó szóra.
Vagyis, a Fidesz odafigyel az idősekre. Egyelőre még nem úgy, hogy érdemben segít nekik, de első lépésként a gesztus is értékelhető. Vagyis az, hogy szóba áll velük. Felhívja őket telefonon és elmondja, hogy már eddig is mennyi mindent tett értük, és ha lehetősége lesz rá, akkor a jövőben még ennél is többet tesz majd értük.
Nektek, idős honfitársaink, nincs más dolgotok, minthogy szavazzatok a Fideszre!
Az már régen volt, amikor a még ifjú Orbán Viktor azt fájlalta, hogy az idősek felélik a fiatalok jövőjét. Változott a világ, néhány évvel ezelőtt Orbán személyesen vizitelt egy idős embernél, jelesül a nagygéci Bözsi néninél, akinek ott helyben, a portáján, röfögő malacok szeme láttára megígérte, hogy ha a számok olyanok lesznek, akkor majd emel. Mármint nyugdíjat, a Bözsi néninek. Aki nagyon örült ennek, és csak azt sajnálta, hogy nem évente van választás, mert akkor Orbán Viktor minden évben emelné az idős emberek nyugdíját.
Most azonban nincs választás, és Orbán különben sem ér rá emelni. A háttérhatalom ellen küzd, a brüsszeli bürokratákat akarja megállítani, hogy Magyarország elkerülhesse a legrosszabbat. Azt, hogy az Európai Unió a jogállamisághoz kösse a milliárdok kifizetését. Orbán vétóval fenyegetőzik, és ez leköti majdnem az összes energiáját. Ami még marad neki ezen felül, azt a vírus elleni védekezésre fordítja. De természetesen még ebben az elfoglalt állapotában is számít az idősek véleményére, meghallgatja panaszaikat. Lám, az általa vezetett Idősek Tanácsa szinte még ki sem mondta, hogy jó volna visszaállítani az idősek vásárlási idősávját, néhány órával később Orbán már alá is írta az erről szóló rendeletet.
Magyarországon számít az idősek szava, s ha az Orbán Viktor vezette Idősek Tanácsa legközelebb azt kéri Orbán Viktortól, hogy kevesebb legyen a lopás és a korrupció, a rendelkezésre álló forrásoknak csak kisebb hányadát nyúlják le, vagy játsszák át a barátok és üzletfelek magánkezébe, akkor a miniszterelnök azonnal cselekszik, mert az idősek szava számára szent. Az Idősek Tanácsa azonban nem kér ilyet a miniszterelnöktől, mert tudja, hogy Orbán nem kedveli, ha a lopást emlegetik. Jobban szereti, ha Soros Györgyöt és a migránsokat ekézik, sokkal jobb a közérzete, ha ilyet hall. Márpedig Orbán közérzete fontos, ha a miniszterelnököt jó kedvében találjuk, de legalábbis nem nagyon jön ki a béketűrésből, akkor kenyérre lehet kenni, és elengedi a házi pálinkafőzés adóját. De jaj annak, aki felbosszantja az igazságost, és arról kérdezi, hogy mitől gazdagodik arcátlan módon Mészáros Lőrinc, valamint a Nemzet Veje, Tiborcz István. Ilyenkor a miniszterelnök kénytelen azt válaszolni, hogy üzleti ügyekkel nem foglalkozik, ami valóban nem áll messze az igazságtól – a valódi üzlet ugyanis gazdasági, és nem büntetőjogi kategória.
Úgyhogy, megnyugodhatnak az idősek, mert fel lesznek híva telefonon. Talán még maga Hollik képviselő is tiszteletét teszi a vonal túlsó végén, de ha ő nem, a számos képviselő és önkéntes valamelyike biztosan. És tőlük mindenki megtudhatja, hogy most még nehéz, és a háttérhatalom miatt egy kicsit össze kell húznunk a nadrágszíjat, de ha nem jön közbe semmi, akkor szinte majdnem biztos, hogy jövőre, de legkésőbb valamikor, még annál is jobb lesz, mint amit el sem tudunk képzelni.
S mire az idős ember visszakérdezne, hogy ezt már sokszor hallottuk, és tessék mondani, mikor lesz már egyszer most is jobb, a másik oldalon bontják a vonalat. Mert sok a dolog, rengeteg a segítségre szoruló, jó szóra váró idős ember, és bármennyire is soknak tűnnek a fideszes önkéntesek és képviselők, az elszegényedő, egyre reménytelenebb és kilátástalanabb helyzetben lévő idősekhez képest kevesen vannak.
