A gazdaság kritikus tömege kezd összpontosulni a kormány kezében – ez a Vodafone-ügylet igazi veszélye

Mint a Hírklikk is beszámolt róla, a Vodafone Group tegnap közleményben tudatta: megállapodott a 4iG Nyrt.-vel és a magyar állam nevében eljáró Corvinus Zrt.-vel a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt. (Vodafone Magyarország) 100 százalékának eladásáról. Az ár 715 milliárd forint (1,8 milliárd euró). A magyar állam 49 százalékos tulajdonrészt vásárolna magának a második legnagyobb hazai távközlési vállalat, a Vodafone magyarországi leányvállalatából, s ezzel kisebbségi tulajdonos lenne. A többségi tulajdonrészt szerző 4iG egyik fő tulajdonosa Jászai Gellért kormányközeli oligarcha, Mészáros Lőrinc felcsúti gázszerelő utóda az informatikai vállalat élén. Mindenesetre Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a tranzakció közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíthető, s a maga részéről indítványozza is, hogy a kormány döntsön így. Eltekintve attól, miért van arra szükség, hogy pont most, a gazdasági bajok és pénzszűke idején ad ki az állam több százmilliárd forintot erre a célra, de akár még attól is, hogy magyar hatóság nem fogja vizsgálni az ügyletet és hatásait, komoly nemzetbiztonsági vonatkozású kérdések merülnek fel mindenkiben az ügylet kapcsán. S valóban mindenkiben – erről könnyű meggyőződni, csak olvasgatni kell a közösségi portálon megjelenő véleményeket, amelyek a legvadabb feltételezésekig bezárólag, nagyon sok vélt, vagy valós veszélyre hívják fel a figyelmet. 

Az aggódók felvetik: milyen biztonsági kockázatokat rejt az, ha a második legnagyobb távközlési szolgáltató a jelenlegi politikai rezsim által már-már teljesen ellenőrizhetetlenné tett állam és egy NER-es cég kezébe kerül? Pesszimisták szerint már nem lesz szükség sem Pegasus kémszoftverre, sem a társaira, hogy mindent és mindenkit (de minimum, az előfizetőiket) ellenőrizhessenek, de van, aki egyenesen már attól tart, hogy a Vodafone megszerzésével akármikor lekapcsolhatják az internet- és a mobilhálózatokat, leállíthatják a televíziós sugárzásokat, ezzel – adott feszült helyzetben vagy akár egy esetleges kormányváltás után (bár ettől ma nemigen kell tartani) – kezükben tarthatják az ország irányíthatóságát a. De vajon tényleg valósak lennének ezek a veszélyek? Kell-e ilyesmitől tartani? Tarjányi Pétert kérdeztük.

„Az internet, a mobilhálózat, a tévéadások leállításának a veszélyeit vizionálóknak üzenem: határozott és kategorikus ’nem’ a válaszom erre” – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, aki a megfigyelések könnyebbé válása miatt aggódókat is megnyugtatta, emlékeztetve arra, hogy a Vodafone – miként a többi szolgáltató – rendszerein keresztül eddig is meg tudta figyelni a kormány, az állam azt, azokat, akiket akart. 

A Pegasus kémszoftvernél megtanultuk, hogy a kormány, ha akarja, el tudja intézni a papírokat ahhoz, hogy teljesen szabályszerű legyen az akciója – emelte ki, hozzáfűzve: az új ügylet pedig egyáltalán nem változtat a helyzeten. „Már csak azért sem, mert – emlékezzünk csak – az a személy, Völner Pál, aki az engedélyek aláírásával volt megbízva, alá is írt mindent, amit az orra elé dugtak, és még indokra sem volt ehhez szükség” – fogalmazott.

„Nem ez jelenti a veszélyt nemzetbiztonsági szempontból” – húzta alá Tarjányi. De akkor mi? – kérdeztük.

Már több területen – a bankszektorban, az energetikai ágazatban, az építőiparban és most már a távközlési-infokommunikációs ágazatban is – olyan kormányhoz közeli gazdasági kritikus tömeg kezd megjelenni, ami már veszélyt jelent nemzetbiztonsági szempontból. „Van ugyanis egy bizonyos méret, ami felett, kormányváltás után nem lehet komolyabb ellenőrzéseket, elszámoltatásokat, adott esetben gazdasági-politikai-társadalmi irányváltásokat végrehajtani.” Ha csak egy példát veszünk: ma már a Magyar Posta után Mészáros Lőrinc Magyarország második legnagyobb munkáltatója, s ha egy kormányváltás után – a Momentum és Hadházy Ákos választás előtti ígéretét követve – 72 órán belül megpróbálkoznának az elszámoltatással, akkor az, az emberek százezreit negatívan érintő azonnali következményekkel járna. Tudomásul kell venni, hogy van olyan gazdasági méret, ami felett a kormánynak óvatosan kell lépnie, mert, ha nem így tesz, akkor ellehetetleníti az összes ott dolgozót is. Példaként említette, hogy ha zárolnák egy ilyen vállalatcsoport számláit, azzal lehetetlenné válna a bérek, juttatások kifizetése a munkavállalók számára. 

„Most már azt látom, hogy egyre több területen formálódik olyan fajta monopol helyzet, politikai szempontból abszolút a Fideszhez köthető klientúra, illetve mechanizmus, aminek köszönhetően Orbánék valójában hátradőlhetnek, mert ha számukra bármilyen baj következik is be – például, hogy elmozdítják őket a hatalomból  – nem kell tartaniuk retorzióktól vagy attól, hogy gyors kormányzati döntéssel kiszorítják őket a piac bizonyos részeiről” – összegezte a Vodafone megvásárlásának egyik következményét Tarjányi Péter.

Az pedig nem véletlen – mutatott rá –, hogy a világ minden táján trösztellenes törvényeket tartanak hatályban, s rendszeresek a monopolhelyzeteket elhárító vizsgálatok. Példa erre az, hogy a Microsoftot az Egyesült Államok illetékes hatóságai arra kötelezték, hogy a cégből bizonyos részt osszon szét a piacon, ugyanis már akkora gazdasági hatalom összpontosult egy kézben, ami automatikusan politikai hatalmat is jelent – magyarázta.

„Itthon ráadásul nem fejlődésen, tudományos felfedezésen, sikeres projekteken keresztül jutnak egyesek/egyes körök gazdasági hatalomhoz, hanem úgy, hogy a politikai rendszer ad nekik lehetőséget arra, hogy létrejöhessen a kockázatos kritikus tömeg” – mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő.

Tarjányinak azonban nem csak nemzetbiztonsági szakértői szemmel nézve vannak kérdései, komoly aggályai a Vodafone-ügylettel kapcsolatban. Magánemberként is vannak kifogásai. Mint kifejtette: beszélünk arról, hogy baj van a rezsivel, hogy mindenki sokat fog fizetni, hogy gazdasági háborúban állunk Oroszországgal, hogy megszorítások kellenek, hogy a hihetetlen szárazság nyomán a gazdák komoly része – segítség híján – tönkremegy, és akkor 715 milliárd forintot elköltünk egy ilyen célra. „Magánvéleményem szerint ennek a pénznek temérdek más helye lenne” – szögezte le a Hírklikknek.

A Vodafone-ügylettel kapcsolatos versenyjogi aggályokról korábban Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programok vezetője beszélt portálunknak. Megtudtuk tőle, hogy hiába minősíti a kormány nemzetstratégiai jelentőségű projekteknek a Vodafone részbeni állami megvételét, azaz hiába mentesül az a hazai versenyhatósági vizsgálat alól, az Európai Bizottság Versenyjogi Főigazgatósága hivatalból is indíthat vizsgálatot a tranzakció kapcsán. Azt is mondta, hogy amúgy is mindegy lenne, hogy a kézi irányítással működő Gazdasági Versenyhivatal vizsgálódik-e vagy nem ebben az aggályosnak minősíthető ügyben. A cikket itt olvashatják el.