A GFM szerint az egy számjegyű inflációhoz az online árfigyelő is hozzájárult

A GFM rámutat: az eredmények egyértelműek, hiszen a kormány korábban teljesítette vállalását, és már októberre egy számjegyűre csökkentette az inflációt. A célzott intézkedéseknek köszönhetően, az éves élelmiszerinfláció mértéke már kevesebb mint a negyedére esett vissza csúcspontjához képest.

Az infláció az év végére – köszönhetően egyebek között az online árfigyelőnek és a kötelező akciózásnak – 6-7 százalékra csökkenhet, míg jövőre 5-6 százalékot érhet el. 2023-ban tehát a kormány letörte az inflációt, 2024-ben pedig helyre fogja állítani a gazdasági növekedést – szögezik le.

A közlemény ismereti: az online árfigyelő rendszer indulása óta a megfigyelt 62 termékkategóriából 50 termékkategóriában, átlagosan 5,5 százalékkal csökkentek az átlagárak. A megfigyelt élelmiszerek árainak július elejéhez képest mért mérséklődése mintegy 0,4 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve több mint 1,3 százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatással járhatott a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.

Az árfigyelő indulása óta a tojás és a lisztek ára több mint 20 százalékkal csökkent, illetve a spagetti ára is közel 20 százalékkal lett kevesebb. A tejtermékek ára mintegy 9 százalékkal mérséklődött, a leginkább a natúr joghurt ára csökkent, 12 százalékkal, viszont a kefír, a vaj és a trappista tömbsajt is közel 10 százalékkal lett olcsóbb. A zöldségek és konzervek szintén 9 százalékkal lettek olcsóbbak az árverseny fokozásának köszönhetően.

A hústermékek kategóriájában a pulykamellfilé ára változott a legnagyobb mértékben, közel 15 százalékkal lett kedvezőbb az oldal indulása óta, a csirkeszárny ára csaknem 10 százalékkal mérséklődött, továbbá a sertéskaraj és a csirkecomb is megközelítőleg 5 százalékkal kerül kevesebbe.

Az elmúlt két hét alatt 28 termékkategóriában mérséklődtek tovább az átlagárak. Ebben az időszakban leginkább a citrom, a sárgarépa, a kelkáposzta és a csemegeuborka ára csökkent, 6-9 százalék közötti mértékben. A vaj és a csemegekukorica-konzerv is több mint 4 százalékkal lett olcsóbb, továbbá a csirkemellfilé, a fejes káposzta, az almalé, a párizsi, a pasztőrözött 1,5 százalékos zsírtartartalmú tej, illetve a sertészsír ára is 3 százalékot meghaladóan mérséklődött.

Az online platform népszerűségét jelzi, hogy az elindulása óta már közel 1,35 millió látogatója volt. A szabadszavas keresések száma meghaladta a 840 ezret, amelyek során az elmúlt két hét során legtöbbször a tej, sajt, csirkemell, cukor és tojás szavakra kerestek az árfigyelőt felkeresők – ismerteti közleményében a minisztérium.

A szakértők azért emögött komolyabb problémákra is felhívják a figyelmet az inflációval kapcsolatban

Míg a KSH mérése bizonyos értelemben alulbecsüli a tényleges inflációt, a lakosság sokkal nagyobb pénzromlást érzékel. Az igazság tehát valahol a kettő között van – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója. A közgazdász elmondta, miért tartják a polgárok rendre magasabbnak a ténylegesnél az általános drágulást, és beszélt arról is, hogy ez a szubjektív szám a gazdaság mely szegmensére lehet jelentős hatással.

Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség korábbi elnöke a KlikkTV Mélyvíz című műsorában úgy fogalmazott, van jelentősége annak, hogy az infláció egy vagy két számjegyű, de ahogy lenni szokott, a Fidesz megint tematizált egy témát. Rámutatott, a gazdaság tartósan működésképtelen 9 vagy akár 8 százalékos infláció mellett is, csak akkor működik, ha inflációmenetes, ami azt jelenti, hogy 2-3 százaléknyi áremelkedést lehet érzékelni. „A közgazdászok szerint ekkor nincs infláció.” Mint mondta, „épp elég baj, hogy egy számjegyű, de nem 3 százalék.”

Elmagyarázta azt is, hogy az élelmiszeráraknak semmi közük nem lesz az egy számjegyű inflációhoz, „a kis  jövedelmű embereknek szükséges termékek ára messze-messze 8 százalék fölött fog emelkedni.”