A görögök nem fogják ráengedni Európára a menekülteket

NVZS 2020. március 10. 22:24 2020. márc. 10. 22:24

„Elég messze vagyunk attól, hogy menekülthullám érje el ismét Európát Törökországon keresztül, s hasonlóképpen attól is, hogy tömegesen jelenjenek meg a menekültek a magyar határon” – oszlatta el az esetleges aggodalmakat Siewert András, a Migration Aid operatív igazgatója. A terepet nagyon jól ismerő szakember azt is cáfolja, hogy komolyan megerősödött a nyomás Görögországon és Bulgárián a török határnyitás után, ugyanakkor azt az értesülését megosztotta velünk, miszerint egyre több, törökök által finanszírozott provokátor(csoport) igyekszik élezni a helyzetet a határmenti térségben.

Az elmúlt hetek – a koronavírus mellett – attól voltak hangosak, hogy Törökország megnyitotta a határait a menekültek előtt, akik neki is lódultak bejutni Európába, Görögországba és Bulgáriába. Szakértők hada szólalt meg a Hírklikknél is (lásd. itt és itt és itt például) a háttérről, s arról, hogy ki és mire próbálja kihasználni a fejleményeket, ám arról kevesebb szó esett, hogy van-e valóságalapja annak, hogy a görögök rázúdítanák a menekülteket Európa többi részére.

„Biztosan nem fog ez megtörténni” – szögezte le megkeresésünkre Siewert András, aki véleményét azzal indokolta, hogy már az elmúlt négy-öt évben is kialakult az a rendszer, amellyel Európa további országaiba kerültek a menekültek,  „most csak annyi változott, hogy a török határnyitás miatt, nagyobb a nyomás”. Felvetettük, hogy ennek a veszélyét fokozni látszanak azok a szaporodó hírek, miszerint a helyi görög lakosok – például Leszbosz szigetén – csoportokat szerveznek a menekültek kordában tartására. Az operatív igazgató azonban rámutatott, hogy már egy-két éve rendszeresek a menekülteket érő inzultusok a görög szigeteken, ahol ez az egész súlyos problémát jelent. Ebben nincs változás.

„A menekültek létszáma sem változott, egyetlen olyan nap volt, amikor igen, egyébként az átlag alatt érkeztek a szigetekre” –­ szögezte le. A szárazföldön némileg más ugyan a helyzet, inkább arrafelé indultak az elmúlt időszakban Törökországból. „De nincsenek információk arra nézve, hogy látványosan megszaporodott volna a táborokban lévők száma, különben is az elmúlt években kialakultak az ellátási és egyéb rendszerek”.

Mi lehet akkor az oka annak, hogy elterjed a félelem azzal kapcsolatban, hogy egy újabb menekülthullám érheti el Európa országait Törökország felől, Görögországon és Bulgárián át? – merül fel a kérdés. A szakértő szerint, ennek egyik oka a hosszú ideje fennálló görög-török ellenségeskedés, ami miatt kölcsönösen hergelik egymást.

Vannak olyan információk is, miszerint egyre több, törökök által finanszírozott provokátor(csoport) igyekszik tovább élezni a helyzetet a határ menti térségben. Amit látnak az az, hogy inkább jövés-menés van a török oldalon. Ennek köze lehet Erdogan politikai céljaihoz (Szíriában, ahogy azt arról pár napja megírtuk), s persze benne van a pénz is, hogy többet csikarjon ki az EU-ból a menekülthelyzet kezelésére („Kérdés persze, hogy mire költik a több pénzt”). „2015-16 óta hallani a törökök által emlegetett 3,6 milliós menekülti létszámról, s Erdogan most ezzel zsarolja az EU-t, kidomborítva, hogy milyen problémákat okoz az országa számára a helyzet”.

Mi várható Magyarországon? Vetnek-e bármilyen hullámot a török határokon történtek idehaza? – kérdeztük. Siewert leszögezte: „már nem nagyon tudják csűrni-csavarni a kérdést, inkább csak kommunikációs, PR-célokra igyekeznek kihasználni a helyzetet”. Példaként mondta, hogy Orbánék – a koronavírus járványra hivatkozva – lezárták  tranzitzónát, „de hát a 2019-es statisztika alapján, az elmúlt évben még az átlag egy főt sem érte el a zónába beengedettek száma”.