A gyámhatóság nem utasíthat el örökbefogadást csak azért, mert a leendő szülő meleg
A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére – elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra, azaz a kérelmező szexuális irányultságára, és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.
A Háttér Társaság által képviselt kérelmező több, mint tíz éve ismerkedett meg azonos nemű párjával, hat éve bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek. Mivel a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy azonos nemű párként közösen fogadjanak örökbe gyermeket, 2023 februárjában egyedüli örökbefogadásra jelentkezett, de párja az eljárásban mindvégig részt vett. Példaszerűen alapos eljárásában a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (TEGYESZ) beszerezte a szükséges szakvéleményeket – háziorvosi, pszichológiai vizsgálat –, valamint környezettanulmányt készített, amely alapján a szakemberek támogatták az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítását. A TEGYESZ véleményét az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) továbbította Budapest Főváros Kormányhivatalának, és bár az OGYSZ vezetője kísérőlevelében maga is megállapította, hogy a TEGYESZ nem talált olyan körülményt, amely kizárná a kérelmező alkalmasságát, hangsúlyozta, hogy a „családi körülményei mérlegelendő kockázatot jelentenek” – írta a Háttér Társaság közleményében.
Lefordítva: az a tény, hogy a kérelmező azonos nemű párjával él együtt, az OGYSZ szerint sértheti a gyermek érdekét. A gyámhatóság ezek után 2024 januárjában megállapította, hogy a kérelmező nem alkalmas az örökbefogadásra. A határozat nem azonosít semmilyen olyan konkrét kizáró okot, amely indokolná az elutasítást. Az alkalmasság szempontjából kiemelt hangsúlyt kapott a kérelmező szexuális irányultsága: a gyámhatóság szerint kétséges, hogy melegsége miatt a gyermek „optimális lelki, erkölcsi, értelmi és érzelmi fejlődéséhez” megfelelő környezetet tudna-e biztosítani. Érvelése alátámasztásául a gyámhatóság az Alaptörvény korlátozó, a heteronormatív modellt előnyben részesítő családfogalmára hivatkozik, és külön megjegyzi: a kérelmező esetében „hiányozna az anyai minta”. Ezenkívül a gyermek szempontjából – álláspontja szerint – kockázatot jelent a társadalom reakciója a kérelmező szexuális irányultságára.
A bírósági felülvizsgálat során a felperest képviselő Háttér Társaság elsősorban azzal érvelt, hogy a gyámhatóság a szakmai következtetéseket mellőzve, kizárólag az OGYSZ véleményére alapította a döntésére, és csupán a szexuális irányultsága miatt zárta ki a kérelmezőt, ez pedig sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A gyámhatóság azzal próbált védekezni, hogy az eljárásban neki a gyermek érdekeit kell nézni, így rá nem vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye. A Fővárosi Törvényszék ezt visszautasította, és egyértelműen megállapította, hogy a gyámhatóság diszkriminatív módon járt el. Ráadásul a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek kell döntenie, hogy hozzájárul-e az alkalmasság gyámhatósági megállapításához, vagyis a döntést előre a gyámhatóság nem hozhatja meg. Elvi éllel állapította meg a bíróság azt is, hogy az alkalmasságról egyéniesített – a személy egyedi körülményeit és élethelyzetét figyelembe vevő – vizsgálat alapján lehet csak dönteni, általános és állítólagos veszélyek nem igazolhatják az elutasítást. A gyámhatóság nem mérlegelhet az alkalmasság vizsgálatán túli szempontokat, és a TEGYESZ javaslatát csak alkalmatlanság esetén írhatja felül. Minden más esetben valóban jogalkotóként jár el, ez pedig jogellenes.
„A Fővárosi Törvényszék ítélete több szempontból is jelentős: egyrészt behatárolta azon szempontok körét, amelyet az örökbefogadásra való alkalmasság során mérlegelni lehet, és kizárta a jogon túli, spekulatív érveket. Emellett egyértelműsítette, hogy az eljárásban milyen szerepe van a gyámhatóságnak és milyen a miniszternek. Nem lehet tehát mondvacsinált, hipotetikus indokokkal elgáncsolni az örökbefogadásra egyébként alkalmas személyek kérelmeit, és az eljárás egyetlen pontján sem lehet diszkriminatív módon eljárni. Ez alól a mérlegelés körében hozott döntések sem kivételek.” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi programjának vezetője.
Az örökbefogadás szabályai 2021 márciusában jelentősen megváltoztak. Azóta a nem házasságban élő örökbefogadásra jelentkezők csak külön miniszteri engedéllyel kaphatnak alkalmas minősítést, tehát nem a szakemberek, hanem egy politikus mondja ki a végső szót az alkalmasság kapcsán. A hatáskörrel rendelkező minisztérium tájékoztatása esetén eddig a miniszter valamennyi felterjesztett kérelmet jóváhagyott. A Háttér Társaság tapasztalatai szerint azonban az azonos nemű párkapcsolatban élők kérelmei el sem jutnak a miniszterhez, mert a helyi hatóságok lebeszélik az ilyen kérelmezőket a kérelem benyújtásáról, vagy – mint a jelen ügyben is történt – alkalmatlanságot megállapító döntést hoznak. A szervezet több, 2021 márciusa előtt és azt követően indult eljárásban nyújt jogi képviseletet, ezek közül a bíróság eddig minden esetben megállapította, hogy a gyámhatóság elutasító döntése jogellenes volt.
Az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17 százalék értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023 októberében ez az arány már 66 százalék volt. A magyarok 60 százaléka úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.
