A hét grafikonja: tíz év alatt 60 százalékos drágulás Magyarországon
Nem csak tavaly, hanem 2014 és 2023 között összességében is a magyarok szenvedték el a legmagasabb áremelkedést az Európai Unióban. Abban az időszakban, amikor a Fidesz stabilan, kétharmaddal kormányozta az országot, s ő adta a jegybank elnökét is, azaz teljesen ura volt a fiskális és a monetáris politikának, egymaga alakította a gazdaságpolitikát. Ezen periódusban 60 százalékot meghaladó drágulási ütemet mértek, miközben az uniós átlag ennek a fele volt, a legjobban teljesítő Ciprusé pedig a negyede.
Érdekes jelentést tett közzé a napokban az Eurostat. Az EU statisztikai hivatala megnézte, hogyan alakult az elmúlt tíz évben az infláció a közösségben, annak tagországaiban. Habár az elmúlt időszakban azt már-már lakonikus nyugodtsággal, szinte már beletörődve nyugtáztuk, hogy rendre nálunk a legmagasabb a drágulás üteme az EU-n belül, s persze a saját bőrünkön szenvedtük az egekbe szökő árakat, mégis mellbevágó az, amit a jelentésben láttunk.
Merthogy hiába a „nyugat hanyatlik”, az „Európai Unió döglődik”, az „európai gazdaság lejtmenetben van” szlogenek (és annak változatos fajai), most bizony feketén-fehéren bebizonyosodott, hogy ezeket inkább a magyarok életkörülményeire, -színvonalára kellene mondogatni. 2010 és 2023 között ugyanis nálunk 60 százalékot meghaladó drágulási ütemet mértek, s ezzel nem is kevéssel előztük meg a szintén dobogós Észtországot (49,6 százalék) és Litvániát (48,5 százalék). Ahogy az alábbi grafikonban látható, a legjobban a ciprusiak jártak, a maguk 12,7 százalékos drágulásával.
(legmagasabb, illetve legalacsonyabb, plusz az EU átlaga, harmonizált)
Forrás: Eurostat
Miután egy egész évtizeden át tartó folyamat eredménye ez a 60,59 százalékos infláció, azért azt már nehezen lehet ráfogni arra, hogy balsors sújtja a magyarokat. Hiszen a koronavírus-járvány a többi tagországban is éppen annyira tombolt – igaz, kevesebb áldozatot szedve –, mint nálunk, miként az Orbánék által bűnbakként kikiáltott szankciós politika is éppen annyira érintette a többi tagállamot (pontosabban, a kizsarolt kivételek miatt itt-ott még jobban is), mint minket. Nem lehet háborús inflációzni már csak azért sem, mert a tavalyelőtt és tavaly is nálunk mérték a legmagasabb ütemet, 25, illetve 17 százalékosat.
Akkor ki a felelős azért, hogy ezen a területen is olyan rosszul teljesítünk a többi tagállamhoz, de még a korábbi önmagunkhoz képest is? Vajon „azelmúltnyócév” vagy az a miniszterelnök, aki immár 14 éve teljhatalmúan irányítja az országot? A kérdésre minden gondolkodó ember tudja a választ...
