A hét grafikonjai – Bizonyítvány Magyarországról: a menekültek sem kérnek belőlünk
Amikor szemberobog a valóság – ezt szoktuk mondani olyan esetekben, amikor a szavakat megcáfolják a tények. Nos, a menekültkérdés egyike az ilyen történeteknek. Miközben a magyar kormány büszkén hirdeti, hogy milyen fantasztikusan kezeli és segíti a háború elől menekülő ukránok ügyét, az érintettek – ez is gyakran hallott magyar kifejezés – a lábukkal mondanak véleményt. Merthogy aki közülük csak teheti, az első adandó pillanatban továbbáll. Sokatmondó adat, hogy az ideiglenes védelemért nálunk folyamodó ukrán állampolgároknak a magyar lakosság számához viszonyított aránya mindösszesen 3,28 százalék – szemben az uniós 9,1 százalékos vagy a csehek 32,2 százalékos arányával. Vannak további érdekes számok is. Megmutatjuk.
„Az ukrán-magyar határszakaszon 8044-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 12 975-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek” – ezt a tájékoztatást adta az Országos Rendőr-főkapitányság az MTI-nek vasárnap. Szombaton is kiadtak ilyen közleményt, amelyben 8488, illetve 10 235 – közvetlenül, illetve közvetetten – Ukrajnából érkezett személy szerepelt. Az ORFK naponta állít össze és tesz közzé ilyen adatokat azóta, hogy 2022 február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az adatok azonban manipulatívak – ahogy arra már korábban a sajtó felhívta a figyelmet, ugyanis messze nem csak a tényleges menekülteket számítják bele a kiadott adatba, benne vannak a kishatárforgalomban, a piacozásra vagy a bevásárolni átjövők, a rokoni látogatásra vagy éppen dolgozni érkezők (és este visszamenők) stb. is.
Ahogy az Átlátszó kiszámolta, az ORFK napi jelentései alapján, brutális adat jönne ki: az, hogy a háború kezdete óta 5 193 639 menekült érkezett Magyarországra. Vagyis nemcsak, hogy másfélszeresére nőtt volna Magyarország lakossága, de a háború elől eddig elmenekült mintegy 8 millió ukrán többsége Magyarországra jött volna.
A 24.hu megpróbálta tisztázni helyzetet, s a rendőrséghez fordult. A rendőrség ugyan azt elismerte, hogy a naponta közzétett létszámadatokba beleszámolják a kishatárforgalmat, így például a bevásárlóturistákat, piacozókat is. Arra viszont nem reagáltak, mi lenne a helyzet, ha az Ukrajnába még aznap visszatérőkkel korrigálnák az összesítéseket.
S akkor lássuk a valós számokat! Megnéztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatbázisában, hogy valójában hányan érkeztek a háború kitörése óta az Ukrajnával közvetlen szomszéd négy uniós tagállamba. Mint alább látható: messze nem a magyar rendőrség által közzétett adatokból kiszámítható szám jön ki.
Forrás: UNHCR
Ez a mintegy 3,25 milliós szám persze még mindig tetemes, ami mögött emberek, emberi sorsok vannak. S habár már némileg csillapodott a helyzet, főként az első hónapok elképesztő hullámában azonnali segítségre szorulók érkeztek, mégpedig tömegesen. Nos, ezt a segítséget hosszú napokig gyakorlatilag csak a civilek biztosították a hozzánk érkező rémült embereknek, a kormány – szégyenteljes módon – csak később, és akkor is visszafogottan szervezte meg támogatásukat (s persze ennek fejében tartotta a markát az uniós és egyéb pénzekért).
Habár a kormánypropagandában nem teszik világossá, hogy mit is jelent az ukránok ezen tömegének belépése az országba (miért is tennék, hiszen Orbánék az első pillanattól kezdve nem hajlandók kiállni a háborúban Ukrajna és így az ukrán menekültek mellett), van arra is adat – mégpedig precíz –, hogy valójában hányan vannak azok, akik nem más országokba történő továbbutazási szándékkal, csak a logisztika miatt választották menekülési útvonalként Magyarországot, azaz, hány ukrán állampolgár kért ideiglenes védelmi státuszt Magyarországon.
|
Az ideglenes védelem Az ideiglenes védelem – az EU megfogalmazása szerint – egy rendkívüli intézkedés az EU-n kívüli országokból lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek és a származási országukba visszatérni nem tudó személyek azonnali és átmeneti védelme érdekében. Akkor alkalmazandó, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a normál menekültügyi rendszer nehezen tud megbirkózni a tömeges beáramlásból eredő igényekkel, ami negatív hatással lehet a kérelmek feldolgozására. |
Nos, az Eurostat adatai szerint az ideiglenes védelmi státuszban itt lévők száma a következőképpen alakult hónapról-hónapra az elmúlt háromnegyed évben:
Az Eurostat által a magunk mögött hagyott héten kiadott jelentésből az is kiderül, hogy eddig az Európai Unió tagországaiban összesen 4,07 millió, az orosz agresszió következtében Ukrajnából elmenekült nem-uniós állampolgár kapott ideiglenes védelmet. A három dobogós: a németek (1 133 420), a lengyelek (977 740;) és a csehek (349 140). Magyarország a szomszédok között is nagyon hátul kullog a sorban.
Forrás: Eurostat
Sokat elárul az az adat is, amely a lakosság arányában mutatja meg a kiadott dokumentumok számát: ebben a csehek állnak az élen (32,2 százalékkal), őket a lengyelek követik (26,6 százalék), majd a Bulgária jön a sorban (24,9 százalékkal). Az uniós átlag egyébként 9,1 százalék, s ami szégyen ránk, magyarokra nézve: szomszédos államként nálunk az átlagnak durván csak a harmadára jön ki a lakosságszámra vetített ideglenes menedéket kapó ukránok aránya (3,28 százalék).
S hogy ennek mi az oka? Ennek megválaszolására idézünk egy olyan, a családunk által hónapokra befogadott lvivi menekült fiatal nőt, aki nagyon megszerette Magyarországot, a magyarokat, s akivel a távozása óta is kapcsolatban állunk. Ő finoman, hogy meg ne sértsen minket csak annyit mondott, hogy a háborúval kapcsolatos hivatalos magyar álláspont és viselkedés rettenti el őt az országtól. Bár megszerette a magyarokat – akiktől, mint mondta csak jót kapott ittléte három hónapjában – mégis inkább Franciaországba ment tovább, dacára annak, hogy angolul, oroszul és ukránul ugyan beszél, de franciául nem. (A vele készült riportunkat itt olvashatja.)
