A Kásler-Müller duó legújabb eligazítása az alkalmatlanságuk újabb bizonyítéka

NVZS 2021. július 28. 17:42 2021. júl. 28. 17:42

„Ez nem más, mint egy darabka WC-papír” – így minősítette Komáromi Zoltán háziorvos a harmadik Covid-oltásról eligazító hivatalos értesítést. „Kijött a Müller Cecília-Kásler Miklós duó által jegyzett papír, aminek megint csak kétséges a jogérvényessége, ráadásul hemzseg a szakmai hibáktól. Úgy hivatkozik szakirodalomra, hogy nem sorolja fel a tudományos és szakmai hivatkozásokat, s emellett nem változtattak a védőoltások alkalmazási előírásán” – sorolta a bírálatait, rámutatva: nem lehet véletlen, hogy még a dokumentumot előzetesen véleményezésre megkapott szakmai bírálók sem adták hozzá a nevüket, „nehogy kiröhögjék őket”. „Nemhogy a lóláb látszik ki, de az egész ló kibújik: nincs szakember, aki vezetné az egészségügyet és a járványügyet, akik ott vannak, alkalmatlanok a feladatra” – húzta alá. Ezt az iskolások oltási akciója is mutatja.

„Szakmai hibák tömkelege van a médiában is ismertté vált táblázatban, amelyből kiderül, hogy megint csak a kínai Sinopharmot nyomják” – adott gyors véleményt a miniszter és a tiszti főorvos által szignózott levél tartalmáról Komáromi Zoltán háziorvos. Mint kifejtette: továbbra is ellenkezik a gyártó ajánlásával, hogy az MRNS vakcina után a kínai oltóanyagot továbbra is adnák a hatvan éven felülieknek (megjegyzés.: a vizsgálatok kimutatták, hogy ebben a körben a Sinopharmmal beoltottak durván harmadánál nem alakult ki védettség.) De nem csak erről van szó – mondta, rámutatva: nincs arra bizonyíték, hogy a különféle variánsok – például a Delta – ellen a nem MRNS vakcinák hatékonyabbak lennének. De a legordítóbb szakmai hiba mégiscsak az, hogy a vektor alapú vakcinával beoltottak számára, harmadik adagként is vektor alapú oltóanyagot ajánlanak. Mint emlékeztetett, az adenovírusba van csomagolva a koronavírus „alkatrésze”, ami ellen védettséget hivatott az oltás biztosítani, de egyben az adenovírus elleni védelem is kialakul; ha tehát a harmadik adagot is megkapja a illető, akkor tökéletes védelem alakul ki a szervezetben az adenovírussal szemben, a koronavírussal szemben azonban nem.  

Nincs bizalom

„Azt nem tudom megítélni, hogy politikailag hogyan teljesítenek az egészségügyi, illetve a járványügyi vezetők a kormány felé, bár vélelmezem, hogy jól, de az biztos, hogy a szakma nem bízik bennük” – hányta az érintettek szemére, Kásler Miklóssal és Müller Cecíliával az élükön. Komáromi szerint ugyanis a védőoltásoknál nincs bizalmibb jellegű orvos-beteg kapcsolat, ugyanakkor egy orvos csak úgy adhat be oltást, ha azt jónak tartja, amihez azonban megfelelő  információkra és jogi támogatásra van szüksége. Ehelyett azonban Kásler és Müller másfél hónapja azt üzengeti az embereknek, hogy „a szuperman és szuperwoman háziorvosod majd megtalálja a számodra a megfelelő megoldást”. Ez azonban szakmailag hazugság.

A MOK-ra várva

Ebben a helyzetben mit tudnak tenni a háziorvosok? – kérdeztük. „A magam részéről a Magyar Orvosi Kamarára (MOK) várok, mint az egyetlen testületre, amelyik még lépni tud” – válaszolta. Mint kifejtette: a szakmai kollégiumok annyira elkötelezettek a minisztériumok felé, hogy láthatóan nem képesek szakmai konfrontációra, nem, hogy az orvosok, de még a  betegek érdekében sem. A háziorvosok kollégiumi vezetője pedig a nevét adta ehhez is, miként az önkéntes orvosok háziorvosokhoz történő kirendeléséhez. Ő sem nézi a háziorvos szakma érdekeit, csak a kormányzati érdekeket kommunikálja a háziorvosok felé. Hazug módon, a háziorvosok internetes fórumának alapítójaként mutatja be magát a tömegkommunikációban, ami ugyan igaz, de azt elfelejti megemlíteni, hogy mellesleg ő egyben állami alkalmazott is. Komáromi mindehhez még azt is hozzátette, hogy nincs érdekvédelmi szervezetük. 

És egyébként immár egy hete a MOK is nagyon csendben van, pedig a múlt héten jelent meg a vonatkozó kormányrendelet, most pedig az eligazítás. Komáromi szerint a MOK attól tarthat, hogy a kormányzati lebutított kommunikáció azt terjeszti majd róla, hogy oltásellenes, „pedig a szervezet betegségellenes és betegpárti.” 

Már megint a háziorvosokat  terhelik

Még egy szempontra felhívta a figyelmet Komáromi: mindenhol látható-hallható az a társadalmi célú hirdetés, amelyik arra buzdítja az embereket, hogy hívják fel a háziorvosukat és beszéljék meg vele a harmadik oltást. Azt sugallják, hogy „a háziorvosod megkapta a megfelelő információkat és majd ő megmondja, hogy mikor és hol vedd fel a harmadik oltást”. Ennek következtében, már megint nem lehet a rendelőket elérni. Az állandó telefoncsörgéstől nem lehet dolgozni, de a kagylót mellétenni életveszélyes megoldás. 

„Ha egy nap csak 50 betegnek jut az eszébe felhívni a háziorvosát, akkor a telefon folyamatosan foglalt, a háziorvos és az asszisztense nem tudnak dolgozni – vázolta a helyzetet. Amit az is nehezít, hogy a szabadságolások miatt mindenki két praxist visz (a háziorvosok fele szabadságon van, a másik fele helyettesít, majd pedig viszont). „A kormány egészen egyszerűen nem figyel arra, hogy működnie kellene az egészségügynek” – mondott éles kritikát a szakértő. 

Miként arra sincsenek figyelemmel, hogy a Sinopharm az egyetlen szólócsomagolásban forgalmazott vakcina, a többiből ampullánként 6-8-13 embert kell beoltani. Ez növeli a terhet, mivel komoly szervezési munkát is jelent, hiszen ha nincs elég ember, s hat órán belül nem tudják az ampulla teljes tartalmát maradéktalanul elhasználni, akkor kárba vész az oltóanyag egy része. 

9 ezer forint/oltás a háziorvosnak – no, nem idehaza

De nem csak, hogy hagyni kellene a háziorvosokat és asszisztenseiket dolgozni, rendesen meg is kellene fizetni a plusz munkájukat. Hiába kaptak a háziorvosok tíz nap plusz szabadságot az oltások beadásáért, „ezt kifizethetjük magunknak és az ápolónőnek”. De ha az ápolónők kapnának nettó 100-200 ezer forintot, vagy akár többet is, akkor Komáromi szerint a szabadságuk alatt valóban el tudnának utazni pihenni. Az ápolói fizetések nem emelkednek és nem adnak fedezetet arra, hogy a háziorvos tudjon valamit fizetni nekik – emlékeztetett. 

Amúgy pedig mindenütt állami pénzből honorálják, plusz pénzzel, az oltást lebonyolítók munkáját járványok idején – mutatott rá Komáromi, példaként hozva fel, hogy sok országban védőoltásonként átlagosan 24-25 eurót adnak az orvosoknak (megjegyzés.: egy euró jelenleg csaknem 360 forint, azaz egy oltásért durván 9 ezer forintot). A pénzt – például az ír háziorvosok – az oltás beadását követő következő havi finanszírozással együtt már meg is kapja az orvos az államtól.  

170 ezres telefonszámlák a sok szervezés miatt 

Ezzel szemben, nálunk egy fityinget sem kapnak pluszban, dacára annak, hogy mennyi időt elvesz egy-egy páciens beoltása, s annak lepapírozása. (A beteggel alá kell íratni a nyilatkozatot, a beoltása után három helyre adminisztrálni kell a beoltás tényét). Komáromi szerint ezért ezer forintot elkérni nem túlzás („sőt, mondhatjuk akár még megalázónak is”), de mondjuk ezer beteg beoltásából kapott egymillió forintból már tudnának a háziorvosok normális pénzt fizetni az ápolónőknek is, akik rengeteg pluszterhet vállalnak ezzel az egésszel. Ezt egyetlen kiragadott momentummal illusztrálta: normál időszakban 40-50 ezer forintos a praxisának a mobiltelefon-számlája, az elmúlt időszakban volt olyan hónap, amikor 170 ezerre is felment, mivel az ápolónők otthonról is az oltásokat szervezték.

Egy gimnázium tanulóit 300 óra alatt tudnák beoltani

Az egészségügyi és járványügyi irányítás alkalmatlanságának egy másik bizonyítéka Komáromi szerint a 12-18 éves korosztály oltási akciójának megszervezése. Egy-egy évjárat általában 100 ezer gyereket jelent, azaz 600 ezer gyereknek kell beadni az oltást, amit augusztus utolsó két napjára ütemeztek be hivatalosan. Egy oltásra általában öt-hat perc jut, azaz egy óra alatt 10-12 oltást lehet beadni – kezdte a számolgatást a szakember, aki szerint ennek alapján ki lehet számolni, hogy mennyi idő kell a teljes korosztály beoltására. 

Egy konkrét példát is említett: a budapesti Szent Margit Gimnáziumban 700 gyereket kell beoltani, könnyen kiszámítható (700x5), hogy 300 órára lenne ehhez szükség. Tehát, ha két napig megállás nélkül oltanak, akkor sem elég a két nap. Az segített volna – húzta alá –, ha megkérték volna az iskolaorvosokat, hogy vegyenek részt ebben az akcióban.

Az már csak hab a tortán, hogy az iskolaorvosi rendelők 90-95 százalékában nincs internetelérés, s nem áll rendelkezésre orvosi szoftver sem. Ugyanakkor az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) csak orvos írhat be, illetve az ő nevében lehet bejegyzéseket tenni. Azaz azt a sok százezer oltást az iskolaorvosok kénytelenek valahol másutt bejegyezni, vagy valakit megbízni ezzel, megadva hozzá a saját kódjukat – mutatott rá.