A két éve 100 forintot kóstáló élelmiszerért ma 179 forintot fizetünk
Tovább mérséklődött a saját élelmiszerkosarunk által mért infláció novemberben: az egy évvel ezelőttihez képest mért 14,5 százalékos ráta kifejezetten érdekesen áll össze: egyrészt az elmúlt hónapokhoz képest jóval több olyan termék került a kosarunkba, amelynek az ára – esetenként nem is kevéssel – csökkent, volt pár, amelynek az ára változatlan maradt, miközben azért egyes élelmiszerek igencsak megdrágultak. Habár ettől a 14,5 százalékos drágulási ütemtől első ránézésre kicsit fellélegezhetnénk, de sajnos ez már eleve nagyon magas árra rakódik rá, miután tavaly novemberben 50 százalék felett volt - a mi kosarunk alapján - a drágulási ütem, de a KSH élelmiszerinflációs rátája is közelítette az 50 százalékot.
Ismerik a magyar mondást: van egy rossz, és egy jó hírem, melyikkel kezdjem? Hétfő lévén (ami ugye eleve meglehetően nehéz napja a hétnek), kezdjük talán inkább a jóval. Nos, novemberben tovább mérséklődött a saját élelmiszerkosarunk alapján számított infláció (az, hogy ez mit fed, lásd a cikk végén). Az átlagos ráta ezúttal már „csak” 14,5 százalékosra jött ki, ami örvendetes fejlemény, hiszen azt jelenti, hogy októberhez képest ismét tovább mérséklődött a drágulás üteme.
Ugyancsak kedvező, hogy egyre több olyan terméket találunk, amelynek az ára vagy nem változott 2022. novemberéhez képest, vagy – ami még jobb – csökkent, mégpedig 3 és 35 százalék között. A retek, a tojás és a görög joghurt ára mérséklődött a leginkább; miközben a friss karalábé és a párizsi ára nem változott. A skála másik végén vannak a leginkább drágult termékek: a prímet a paradicsom viszi (79 százalékkal), a mélyhűtött kelbimbó (+63 százalék) és a krumpli (+45 százalék) követi a sorban. Megjegyzendő, hogy az árak itt-ott csalókák lehetnek, hiszen a kötelező akciózás miatt vannak termékek, amelyeket éppen most adnak olcsóbban ott, ahol mi vásárolunk.
Ugyanakkor nem nevezhető csalókának az alábbi grafikon által mutatott trendvonal : a 11 hónappal ezelőtti rekordmagas élelmiszerinfláció óta folyamatos a dinamika lassulása. S habár a rátában van eltérés a Központi Statisztikai Hivatal és a mi kosarunk alapján mért rátában (a KSH rendre alacsonyabbat mér, mint ami nekünk jön ki), a trendvonal szépen egybeesik a kettőnél.
És akkor jöjjön a bevezetőben emlegetett rossz hír. Ami az, hogy – s ezt nem árt eleget hangsúlyozni – hiába mérséklődik az infláció dinamikája, az árak továbbra is nőnek. Ráadásul egy nagyon magas bázisra rakódnak rá. Tehát ha két éve novemberben egy tétel 100 forintba került, akkor azért tavaly novemberben már 156 forintot kellett fizetnünk, most pedig az ára 179 forint.
Így mérünk mi
Mint a Hírklikk olvasói már megszokhatták, majdnem egy éve, hónapról hónapra mi is közzétesszük a saját virtuális bevásárlókosarunk árváltozását, hiszen lassan már két éve, hogy elszabadultak az árak Magyarországon. Az élelmiszer-kosarunk tartalma az adatfelvétel módja miatt technikai okkal magyarázhatóan nem egyezik meg a megelőző havi kosaraink tartalmával: a cikk szerzője által kedvelt online élelmiszer „ábécé” felületén mód van visszanézni az egy évvel korábbi saját vásárlási számlákat, így annak egyes tételeit össze lehet hasonlítani az egy évvel későbbi – esetünkben most éppen a novemberi – árakkal. Ám az egy évvel korábbi, éppen terítéken lévő hónapban nem feltétlenül ugyanazok a termékek kerültek a mi kosarunkba, mint most, így értelemszerűen a vásárlói kosaraink is eltérnek egymástól. Így a mi „inflációnk” nem reprezentatív (már csak azért sem, mert a saját fogyasztásunkat és nem az átlagosat képviseli), nem tudományos, de mindenképpen iránymutatónak mondható. És az biztos, hogy mi ennyivel fizettünk többet az idén novemberben ugyanazokért (márka, kiszerelés, besorolás) a termékekért, mint egy évvel korábban.
