A kormány döntse el: elismeri, hogy átverték, vagy vállalja a felelősséget

NVZS 2021. július 21. 16:00 2021. júl. 21. 16:00

„Be kell mutatni, hogy ami nálunk van, az már nem demokrácia. Állampolgári felelősség, mindannyiunk felelőssége, hogy meddig hagyjuk, hogy ez így legyen” – mondta a Hírklikknek Kuncze Gábor, akit a Pegasusgate kapcsán kérdeztünk a többi között arról, hogy mit lehet és kell tenni a megfigyelési botrány kapcsán. „Próbálni kell használni a demokratikus eszközöket” szögezte le a korábbi belügyminiszter, kifejtve: „az is árulkodó, hogy ezt mennyire hagyják, mennyire engedik, hogy a Parlament ellenőrizze a végrehajtó hatalmat, mennyire tud működni a fékek és ellensúlyok rendszere, habár tudjuk, hogy ez már nem létezik, mert a Fidesz-szolgák örülnek és csak a füttyre várnak, hogy tegyék, amit mondanak nekik”. Kuncze szerint egyébként a kormánynak el kell döntenie: vagy nem veszi észre, hogy a tudta nélkül használják a kémprogramot, vagy vállalnia kell a felelősséget a használatért.

Mint a Hírklikk is folyamatosan beszámol róla, egyelőre falakba ütközik az ellenzék minden próbálkozása, hogy a társadalom válaszokat kapjon a Pegasus-botrány kapcsán felmerülő kérdésekre. Ugyanígy elutasításra talál a Fidesz részéről a Parlament nemzetbiztonsági bizottságának összehívási kísérlete. Pintér Sándor belügyminiszter volt a leginkább készséges (vagy talán álszent?) kormánytag, amikor azt mondta, hogy elmegy a bizottságba és ott válaszol a neki feltett kérdésekre.

Hogy látja, mi ebben az ügyben Pintér szerepe? – kérdeztük Kuncze Gábortól. – Hogy mi lehet a szerepe, azt nem tudni – reagált. Amúgy pedig nem tartja kizártnak, hogy a belügyminiszter tényleg elmegy a bizottságba és válaszol a kérdésekre, még akkor is, ha a testület – a fideszesek távolmaradása miatt – nem lesz határozatképes.

A kormány áttételesen beismerte az érintettségét

„Az azonban, hogy a testület munkájának megkezdését a fideszesek akadályozzák, számomra azt mutatja, hogy azt gondolják, érintettek a botrányban” – mondta portálunknak Kuncze Gábor. – Pedig alapos vizsgálat nélkül nem fogjuk megtudni, hogy mi ennek az ügynek a lényege – mutatott rá a korábbi szabaddemokrata belügyminiszter, aki tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy magyar állampolgárokat mindenféle törvényes indok nélkül lehallgathassanak Magyarországon.

„Az valóban nem nyilvános adat, hogy milyen technikai eszközöket szerez be a kormány, miként az is igaz, hogy arról a szolgálat dönthet, de az már a kabinet felelőssége, hogy ezeket mire használják, a kormány felel ugyanis a titkosszolgálatáért” – húzta alá, felidézve, hogy a kormányzati emberek sorra nyilatkozzák, hogy nem tudják, mit vettek, miközben azt hangoztatják, hogy amúgy egyébként minden törvényesen folyik. „Persze, elég csak a közbeszerzésekre gondolni, hogy lássuk, mennyire folynak törvényesen a dolgok nálunk” – jegyezte meg. Ez a másik, ami miatt kell szerinte a vizsgálat, nevezetesen, hogy lássuk, mit történt.

Tudott-e erről Orbán?

De felhozott egy harmadik szempontot is. „Egy pillanatra tételezzük fel, hogy Izraelből magánszemély/magánvállalkozás vásárolhatta meg és használta szabálytalanul Magyarországon a kémprogramot. Bár persze ebben az esetben az még magyarázatra szorul, hogy miért pont a kormánynak nem tetsző ellenzékieket, üzletembereket, újságírókat, közéleti személyeket, figyeltek. De ha ez történt, akkor a kormánynak kellene a vizsgálat élére állnia, mert az pláne tűrhetetlen, hogy – a kabinet, a szolgálatok tudta nélkül – bárki lehallgathat és „gépészkedhet” titkosszolgálati eszközökkel. A kormánynak el kell döntenie, vagy nem veszi észre ezt, vagy vállalnia kell a felelősséget”.

Ki tudhatott minderről? – kérdeztük Kunczét. Szerinte, ha igaz, hogy külföldre csak kormányoknak adják el a kémprogramot, akkor kormányzati szinten kellett letárgyalni a beszerzést. Ebben az esetben pedig valaki pontosan tudott mindenről, információkkal rendelkezett róla – szögezte le, megjegyezve: „azt persze nem tudom, hogy ’O’ betűvel kezdődik-e ennek az illetőnek a vezetékneve vagy sem”.

Kihez mentek a jelentések?

A titkos információgyűjtés szabályozása nagyon lazává vált – rótta fel, rámutatva: a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő célszemélyek elleni fellépés indoka kell hozzá, de ezt bárkire rá lehet fogni, „mondhatják például, hogy mi most éppen államellenes szervezkedést hajtunk végre, majd pedig utólag mondhatják, hogy mégsem volt az”.

Felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a normál ügymenet szerint az ilyen eszközök használata esetén be kell számolni arról – mégpedig a szigorúan titkos jelentések között –, hogy milyen következtetésekre jutottak az adott ügy(ek)ben. Azaz, jelentések készülnek, amiket a rend szerinti kör kap meg. De amikor üzletembert, újságírót, ügyvédet, polgármestert, stb. figyelnek meg, akkor erről biztosan nem tesznek be jelentést a körözendő szigorúan titkos jelentések csomagjába – állította, s mint rámutatott: „akkor felmerül kérdés: kihez mentek a jelentések, ki tartotta kézben a megfigyeléseket?”

Kuncze teljesen zavarosnak tartja, hogy melyik titkosszolgálat, mikor, hogyan végezte a titkos megfigyelést a Pegasus-botrány keretében. Közbevetésünkre, nem abszurd-e, hogy ma Magyarországon 10 (!) ilyen szolgálat működik, azt válaszolta: „Az sem normális, az meg különösen nem normális, hogy ezeknek nincs egységes felügyeletük”. Ezen túlmenően, azt is problémásnak tartja, hogy rendkívül lazává tették az engedélyezési eljárásokat, megjegyezve: „Lehet, hogy Varga Judit aláírt mindenféle lehallgatási engedélyeket, de lehet, hogy nem”.

A demokrácia próbája

Ki lehet-e bármikor bármit deríteni? S hogyan? – tettük fel a kérdést, amire a korábbi belügyminiszter csak annyit mondott, hogy „tudjuk, hogy amióta a Fidesz van hatalmon, azóta a parlamenti vizsgálóbizottságok csak akkor derítenek ki bármit, ha a Fidesz azt akarja. Itt meg nem akarja”. Ám ez nem szabad, hogy bárki kedvét szegje – derül ki abból, amikor azt fejtegette, hogy ezzel együtt is „szembesíteni kell a kormányt és a társadalmat az üggyel, meg kell mutatni az állampolgároknak, hogy kik kormányoznak ma Magyarországon, s hogy mire használják a hatalmukat”.

Hogy ő mit javasol lépni? „Azt kell tenni, amit a demokráciákban lehet” – szögezte le. Próbálni kell használni a demokratikus eszközöket. Már önmagában az is árulkodó, hogy ezek használatát mennyire hagyják, hogy mennyire engedik, hogy a Parlament ellenőrizze a végrehajtó hatalmat, mennyire tud működni a fékek és ellensúlyok rendszere, „habár tudjuk, hogy ez már nem létezik, mert a Fidesz-szolgák örülnek és csak a füttyre várnak, hogy tegyék, amit mondanak nekik”.

Úgy vélekedett, hogy be kell mutatni: ami nálunk van, az már nem demokrácia. „Az állampolgári felelősség, mindannyiunk felelőssége, hogy meddig hagyjuk, hogy ez így legyen” – üzente.