A kormány erőből nyomná le az újbudaiak torkán a Déli Körvasutat
November 24.-én harmadszor is megkapta a környezetvédelmi engedély a Déli Körvasút néven elhíresült, sokat vitatott beruházás. Az eljárás október 12-én került át a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalhoz, s alig néhány héttel később már meg is lett az építkezés megkezdéséhez szükséges engedély.
A kormány augusztusban az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” hivatkozva egy rendeletben „honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé” nyilvánította a Déli Körvasutat, amelynek „az ország fegyveres védelmi terve szempontjából ténylegesen vagy potenciálisan kiemelt jelentősége van”. Mindez azt jelenti, hogy a jogerős bírósági engedély hiányában is meg lehet kezdeni a projekt végrehajtását.
A Déli Körvasút ügyét a Hírklikk a kezdetektől fogva figyelemmel kísérte, és rendszeresen beszámoltunk olvasóinknak a fejleményekről. (Például itt, itt, itt és itt.) A történet lényege, hogy a Ferencváros-Kelenföld közötti mintegy 5 kilométeres vasúti pályaszakaszt úgy kívánják bővíteni, hogy azon az elővárosi vasutak mellett a mostaninál jóval nagyobb számban tehervonatok közlekedjenek. Mindez a lakóingatlanoktól nem egészen 100 méterre, jelentős anyagi kárt okozva ezzel a környéken élő mintegy tízezer embernek, a környezeti károkról és az emberek életminőségének romlásáról nem is szólva.
A beruházás megvalósításához ugyanis az eddigi két sínpárt három, illetve helyenként négy sínpárra bővítenék, ehhez a parkos területen mintegy ezer fát kellene kivágni és az építés idejére a sétányból is elvennének egy jelentős területet.
Az eredeti kivitelező, az azóta Lázár János által megszüntetett Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. még 2020 elején egy lakossági közmeghallgatáson – akkor még kellett ilyeneket tartani, azóta csak online kötelező – ismertette a helyiekkel a tervezett beruházást, elhallgatva előlük, hogy az elővárosi közlekedés álcája mögött valójában a teherforgalom megsokszorozásának terve rejlik. Hamar kibukott azonban, hogy miről van szó, vagyis, hogy az ekkor már semmilyen funkcióban nem lévő Vitézy Dávid által felkarolt beruházás mögött valójában egészen más van, mint amit el akartak adni a helyieknek.
A botrányosra sikeredett közmeghallgatás után megalakult a helyi lakosokat képviselő civil egyesület, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért (POPÉK), amely jogi eljárást kezdeményezett a beruházás időközben meglehetős gyorsasággal kiadott környezetvédelmi engedélye ellen. (A perben az állam képviselője többek között arra hivatkozott, hogy a fák kivágása nem jelent visszafordíthatatlan környezetvédelmi kárt.) A pert a civilek megnyerték, a bíróság 98 oldalon sorolta a hiányosságokat és megsemmisítette a Pest megyei kormányhivatal által kiadott dokumentumot.
Nem sokkal ezután a beruházó újabb engedélyért folyamodott és nem meglepő módon a gyakorlatilag szinte változatlan projekthez gyorsan megkapták az engedélyt. Ismét per lett, amelyhez a civil egyesület mellé ekkor már az újbudai önkormányzat is felsorakozott. Ez a pert is megnyerték, ráadásul időközben Lázár János építésügyi miniszter egy sor fővárosi beruházást is felülvizsgált, a Déli Körvasúthoz pedig – a Telexhez eljuttatott feljegyzés szerint – egy kérdőjelet rajzolt és mellé még odaírta: Beszéljünk róla.
Közbevetőleg jegyeznénk meg, hogy a helyi lakosok, az őket képviselő civil szervezet, valamint az újbudai önkormányzat nem az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése ellen tiltakozik. Ez ugyanis a vád ellenük, ám ez nem fedi a valóságot: ők kifejezetten támogatják, hogy a városrészen keresztül az elővárosi vasúti közlekedés révén csökkenjen az autós forgalom. A – veszélyes anyagokat is szállító – tehervonatok számának növelése ellen azonban kifejezetten tiltakoznak. Erre nemcsak okuk, hanem megoldásuk is van: az úgynevezett V0-ás, Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű tervei ugyanis hosszú évek óta készen vannak, ám ezeket a terveket a kormány valamiért lesöpörte az asztalról és félretette. Pedig az első két perben eljáró bíróságok is felhívták a beruházó figyelmét a V0-ás körgyűrű megvalósíthatóságának vizsgálatára.
Ilyen előzmények után döntött úgy Orbán Viktor, hogy egy rendelettel katonai létesítménnyé nyilvánítja a lakóházak között futó vasúti szakaszt, s így került az építkezés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása a Pest Vármegyei Kormányhivatatól a szolnoki hivatalhoz. (A Magyar Honvédség környezetvédelmi engedélyezési ügyei egy ideje a szolnoki kormányhivatalhoz tartoznak.)
Ez a helyzet jelenleg, s a projekt kivitelezője, a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. a legújabb rendelkezés értelmében akár már holnap megkezdheti a terület munkaterületté nyilvánítását. A civilek és az újbudai önkormányzat ugyan ismét beperli az ott lakóknak jelentős károkat okozó és minden más fővárosi számára értelmetlen és fölösleges beruházást, ám a pernek, miután immár katonai létesítményről van szó, nincs halasztó hatálya, s a jogerős bírósági döntésig az építkezés megkezdésének nincs törvényi akadálya.
Hogy miért ragaszkodik ennyire a kormány ehhez a fölösleges és értelmetlen beruházáshoz, arról legföljebb sejtéseink lehetnek. Ami biztos: a Ferencváros-Kelenföld közötti mintegy 5 kilométeres szakasz munkálatai jelen állás szerint mintegy 350 milliárd (kilométerenként 70 milliárd) forintba kerülnek, amelyből Mészáros Lőrinc említett V-Híd Zrt. cégének előlegként 101 milliárd forintot már kiutaltak.