A kormány végigviszi az igazságügyi reformot a bírók tiltakozása ellenére is
Laczó Adrienn, a Fővárosi Törvényszék távozó tanácsvezető büntetőbírója évek óta érzi azt, hogy olyan folyamatok mennek végbe az igazságszolgáltatásban, amikkel nehéz azonosulni. A KlikkTV Mélyvíz című műsorában azt is elmondta, addig, amíg látta a reményt, hogy ez a folyamat megfordul, addig igyekezett mindent megtenni, de most úgy véli, hogy erre belátható időn belül nincs remény.
A bírónő a napokban hozott utoljára ítéletet, 24 év után december 31-től megszűnik a munkaviszonya. Nagy valószínűséggel ügyvéd lesz, és elsősorban büntetőügyekkel szeretne foglalkozni. Úgy véli, szakmai felkészültség mellett az empátia, és a tárgyilagosság számít abban, hogy valaki jó bíró legyen. Már a szülei is bírók voltak, nagyon fiatalon eldöntötte, hogy ő is bíró lesz, mindig a büntetőjog nyűgözte le. „A szakma csúcsa, ha valaki bíró lesz.” Így valamelyest visszalépés lesz az ügyvédi munka, még szoknia kell a gondolatot.
Laczó Adrienn sok kollegájával együtt érezte, hogy azok az átalakítások, amelyek a bírói gyakorlatot meghatározzák, mind alkalmasak az egyes bírói döntések befolyásolására. „A lehetőség benne van a rendszerben, hogy olyan szempontok érvényesüljenek az ítéleteknél, amiknek nem szabadna érvényesülni.” Felhívta a figyelmet arra, amit kevesen tudnak, hogy a Kúria jogegységesítő tevékenysége olyan mértékben hat a bíróságokra, hogy tulajdonképpen elég a Kúriát megfelelő irányba terelni, vagy úgyis mondhatnánk, hogy elfoglalni.
„Most érződik az, hogy a bírói karban olyan feszültség van, ami eddig, ha volt is, azt mindenki elfojtotta magában, hiszen a bíró természeténél fogva semleges, nem nyilvánul meg a közéletben, ez is az elvárás feléjük. Egy jól működő rendszerben ez jól is van így.” Arról is beszélt, évek óta gyűlt a feszültség, sokan elégedetlenek voltak, ez csúcsosodik ki a mostani ellenállásban. A bírók nagyon kényesek a függetlenségükre, és ha veszélyben érzik, akkor felállnak és megmozdulnak. A bírák természetétől ez idegen, de most ez az eset kiváltotta az ellenállást.
A felháborodás sok bírót érint, de az látszik, hogy ennek a felháborodásnak megvannak a korlátai. Benyújtották és most tárgyalják ugyanis azt a jogszabálycsomagot, amely ellen a bírók kifejtették negatív véleményüket személyes kiállással, levélben, aláírással – mondta. „Nem volt lehetősége a szakmának véleményezni a javaslatcsomagot. Az Országos Bírói Tanács (OBT) biankócsekket adott a kormánynak, amit épp most váltanak be.” Az igazságügyi tárcának kötelessége lenne véleményezésre küldeni a javaslatokat a bírói tanácsnak, de ez itt nem történt meg. A parlamenti bizottság már tárgyalja a javaslatot, nincsenek tekintettel a tiltakozásra.
Pecsenye Csaba, az OBT új elnöke lesöpörte sokszáz bíró véleményét, rengeteg érvet. „Rendkívül sértő ez, nem kell, hogy egyetértsen, de legalább hallja meg az ellenérveket.” Laczó Adrienn szerint az igazságügyi reformot a bírók teljes kihagyásával végig fogják vinni és nagy valószínűséggel még az idén el is fogadják. Még mindig csak részleteket lehet ismerni – fejtette ki. A kormány egyik célja, hogy felhíguljon a bírói társadalom, kívülről is lehessen valaki bíró.
A távozásról hozott döntését a bírónő nem vitatta meg senkivel, csak miután bejelentette. Laczó Adrienn – mint mondta – az anyagi jólétről is lemondott a döntésével, de már ez sem számít, úgy érezte fel kell emelnie a hangját. Bíróként szót sem emelhetne, csak a kollégái előtt, nyilvánosan nem. Konkrét ítéletekre is hatással lehet, ha a bírók azt hiszik, hogy önkritikát kell gyakorolniuk.
