A státusztörvény miatt veszélybe kerülhetnek a pedagógusoknak szánt uniós források
Európai Bizottság feltételeket szabott a források folyósításával kapcsolatban, ezekkel most teljesen szembemegy a státusztörvény. Emiatt már nem csak az a veszély fenyegeti a kormányt, hogy több ezer tanár hagyja el a pályát, hanem az is, hogy az unió nem küldi el a megígért forrást a pedagógusokra.
A Belügyminisztérium március elején tette közzé az új státusztörvény tervezetét, mely a pedagógusok új besorolásáról szól. A törvényt több civil szervezet is kifogásolta, az aHang petíciót is indított, a törvény elfogadása ellen és március végén már kétezer tanár jelezte, hogy felmondana, ha elfogadásra kerülne a törvény.
De nemcsak az a veszély fenyegeti a kormányt, hogy több ezer pedagógus elhagyná a pályát, hanem az is, hogy az Európai Unió a törvény elfogadása miatt nem küldene pénzt a tanárok béremelésére, nyilatkozta egy brüsszeli forrás a Qubitnak. A státusztörvény szembemegy azokkal a feltételekkel, amelyeket az Európai Bizottság támasztott a magyar kormánnyal szemben a források folyósításával kapcsolatban.
„A kormány és a parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor” – idézi a lap az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű programcsomagjában írottakat.
Április 12-én tartott, a jelenlévők szerint meglehetősen egyoldalú „egyeztetésen” Kisfaludy László oktatásért felelős államtitkár-helyettes közölte a tanárszakszervezetek képviselőivel, hogy a kormány kitart a státusztörvény mellett.
Az EFOP Plusz program célkitűzései szerint a tanárok átlagbére 2025. január 1-re elérné a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és ez legalább 2030. december 31-ig így is maradna. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok esetében az éves béremelés 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező mértékű lenne.
„Most nézem a költségvetési törvény módosítását, és a tanári bérekről szóló rész bizony nem került bele. Megint átverte a kormány az Európai Bizottságot, mert megígérte, hogy nem fog a tanárok státuszán hátrányosan változtatni. Tulajdonképpen úgy szeretne bért emelni, hogy közben sokkal rosszabb helyzetbe hozza őket” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke a Qubitnek. A pedagógusbérek folyamatos növekedését garantáló jogszabályt a magyar kormánynak 2023. március 31-ig hatályba kellett volna léptetnie. És bár brüsszeli forrásaink szerint a jogszabály késlekedésének önmagában nem kellene fennakadást okoznia a pénzek lehívásában, az őket is aggasztja, hogy sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek. „Azt viszont látom a költségvetési törvény módosításából – mondta Totyik –, hogy az oktatás működésére szánt kiadásokat 4 milliárd forinttal még csökkentették is.”
Egy neve elhallgatását kérő forrás szerint a kormányon belül is volt feszültség a törvénytervezet körül, mert akadt olyan kormányzati képviselő, aki szólt, hogy „nem ezt ígértük az Európai Bizottságnak, és baj lesz így ebből a törvényből, de lehurrogták, hogy ezzel a mentalitással nem lesz sokáig kormánytag".
