A Zeneakadémia egyelőre még élvezi nemzetközi elismertségét

Akár tetszik akár nem, a kultúrharc újabb színtere a Zeneakadémia rektorválasztása. Azért kell új rektort választani, mert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jelenlegi rektorának, Vigh Andreának október végén megszűnik a megbízatása, s mivel második ciklusát tölti a poszton, nem választható újra. A tét az, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) jelöltje, Keller András lesz-e az egyetem vezetője, és ez az intézmény is alapítványi fenntartásba kerül, vagy az egyetem jelöltje kerül az intézmény élére, aki ellenáll ennek a kormányzati szándéknak. 

Ahogy arról korábban a Hírklikk beszámolt, a pályázatot végül július 3-án írta ki a minisztérium, ám az a korábban egyeztetett szöveghez képest teljesen mást tartalmazott, kizárták zenetudósok, zeneszerzők egész sorát. Ez valóságos tiltakozási hullámot gerjesztett. Tiltakozását fejezte ki az egyetem szenátusa és tanszékvezető tanárai, az egyetem hallgatói önkormányzata, valamint zeneszerzők és jazz-zenészek is, „külső” támogatóként pedig a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya lépett fel. A tiltakozó oktatói nyilatkozatot több mint kétszázan írták alá, és Sebő Ferenc Kossuth díjas népzenekutató is megszólalt. 

Mindennek hatására, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter visszavonta az első pályázati kiírást, amit az ATV Egyenes beszéd című műsorában július 18-án jelentett be. Azt mondta, a pályázatot az egyetem szenátusa és számos oktatója, valamint több szervezet is diszkriminatívnak ítélte és miután visszavonását kérték, új pályázatot ír ki. 

Július 21-én meg is jelent az új pályázat, amibe a miniszter ugyan beengedte az előbb felsorolt kirekesztetteket, viszont beletett zárójelben egy új szempontot, ami tulajdonképpen még nagyobb szűkítést jelentett. Ez ugyanis azt tartalmazza, hogy a rektori posztra a jelentkezőnek „szakmai teljesítményének elismeréseként a 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendeletben szereplő valamely állami kitüntetéssel” kell rendelkeznie. A rendelet hatálya alá a Kossuth- és Széchenyi-díj, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja kitüntetések tartoznak. Az egyetemi tanári státusz követelménye természetes, de a nemzetközi mezőnyben is példa nélküli, hogy egy rektori pályázatot a legmagasabb állami díjakhoz kössenek. Ez a kitétel pedig kizárta, hogy indulhasson Kutnyánszky Csaba professzor, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának vezetője, rektorhelyettese, tanszékvezető egyetemi tanára – aki korábban már bejelentette ebbéli szándékát, és az egyetem őt tekintette a jelöltjének.

A zenei közvélemény úgy tudja, hogy a pályázati feltételeknek lényegében egyedül Keller András felel meg. Keller András Kossuth-, és Liszt Ferenc-díjas magyar hegedűművész, karmester, érdemes művész, a Keller Quartett alapítója, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Ő maga már bejelentette, hogy el akar indulni a posztért. Csakhogy korábban a Népszava írta meg, hogy a Keller András által teremtett mérgező légkör és a rendszeresen előforduló verbális bántalmazások miatt májusban felmondta munkaviszonyát a Concerto Budapest zenekar muzsikusa, Molnár Piroska. 

Csák János miniszter az új pályázati kiírással kapcsolatban mégis azt fejtegette – egyértelműen Kellerre utalva –, hogy „egy dologból nem tudunk engedni, abból, hogy ez az intézmény kerüljön fel abba a pozícióba, ahol nemzetközileg lennie kell. Ugyanakkor megjelent egy cikk a Híradó.hu-n, ami szerint az elmúlt időszakban sok kritika érte az egyetem vezetését, amiért a Zeneakadémia – a cikk állítása szerint – folyamatosan elveszítette korábbi előkelő pozícióját a nemzetközi szakegyetemek QS rangsorában. Zuhanásként azonban semmiképpen nem értékelhető, ha a 31. helyről az 50.-re kerül egy egyetem a világranglistán. Annyi bizonyos, hogy az Európai Konzervatóriumok Szövetsége (AEC) a 250 tagintézményből a legjobb 30 között tartja számon a Zeneakadémiát.

Azt csak találgatni lehet, mi, illetve ki állhatott a negatív hangulatkeltés mögött, mindenesetre a Zeneakadémia oktatói tájékoztatást adtak ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nemzetközi kapcsolatairól és rangjáról. 

Mint írják, „A tájékoztató kifejezetten a jelenre összpontosít, és az intézmény tevékenységi területeinek sokaságából egy-egy jellemző példa erejéig csupán néhányat emel ki.”

A felsorolásból kiderül, hogy az Európai Zeneakadémiák Szövetségének (AEC) 2023-ban közzétett álláspontja szerint a budapesti Zeneakadémia tartósan a legjobb 30 közé tartozik a mintegy 300 európai zenei felsőoktatási intézmény sorában. A sokat hivatkozott QS rangsor (Quacquarelli Symonds World University Rankings) külön szelektálja és értékeli a világ előadóművészeti (tánc-, színház- vagy zeneművészeti) profilú, illetve előadóművészeti karral is rendelkező felsőoktatási intézményeit. 2023-ban mindössze 119 intézmény került be ebbe a szakterületi rangsorba, köztük – egyetlenként az ilyen profillal rendelkező magyar egyetemek vagy egyetemi karok közül – a budapesti Zeneakadémia. A válogatás szigorúságát jelzi, hogy csupán zenei felsőoktatással foglalkozó intézményből több mint ezer működik világszerte. A QS rangsor átfogó értékelése a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet egy kategóriába sorolja olyan neves intézményekkel, mint a római Santa Cecilia Konzervatórium, a hamburgi Zene- és Táncművészeti Főiskola és az amerikai Cornell Egyetem. Az értékelés egyik fontos szempontja, az akadémiai reputáció alapján pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem e 119 tagból álló globális „válogatott” csapaton belül is a 20. helyen áll.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kiválóságát mutatja az egyik legutóbbi siker: 100-ból 96 pontot és mellé „nemzetközi jó gyakorlat” minősítést is kapott a bírálóktól a Zeneakadémia Kodály Intézete által vezetett, a zenei távoktatást segítő „Presto” uniós projekt, amely az Erasmus+ program keretében, nemzetközi együttműködésben valósult meg.

A világ vezető, mértékadó zeneakadémiái néhány hete levélben nyilvánították ki véleményüket a Zeneakadémián zajló oktatásról.

A Bécsi Zene- és Előadóművészeti Egyetem (Ausztria) azt írta: „A budapesti Zeneakadémia régi, fontos partnere egyetemünknek. Mint a terület egyik vezető intézménye, gondosan megválogatjuk, hogy mely intézményekkel alakítunk ki intenzív együttműködést. Reméljük, hogy a budapesti Zeneakadémiával a továbbiakban is folytatni tudjuk kiváló együttműködésünket.”

A Jeruzsálemi Zene- és Táncművészeti Akadémia (Izrael): „Reconnections programunkat minden évben megrendezzük, mivel nagyra értékeljük kapcsolatunkat az általunk tisztelt budapesti Zeneakadémiával. Az intézmény egyike azoknak a vezető zenei felsőoktatási intézményeknek, amelyek oktatási és művészi kiválósága nemzetközileg elismert, nem csak Európában, de világszerte is. Számos nemzetközi kapcsolatunk közül a Zeneakadémia egyike legértékesebb és legmegbízhatóbb partnereinknek.”

A Zheijang (Csöcsiang) Zeneakadémia (Kína): „A budapesti Zeneakadémia mindig nemzetközileg ismert és jegyzett zenei felsőoktatási intézmény volt. Kínában és – azt gondoljuk, az egész világban – úgy ismert, mint magas zenei színvonalat képviselő intézmény. A Zeneakadémia aktív és fontos résztvevője a 16 tagú Kína–Közép-Európa Zeneakadémiai Szövetségnek. Hallgatóink mindig nagyra értékelik a kiemelkedő színvonalú oktatást, amelyben a Zeneakadémián részesülnek. Mivel ez egy első rangú zenei egyetem, feltétlenül folytatni szeretnénk az együttműködésünket.”

A Moszkvai Gnyeszin Zeneakadémia (Oroszország): „Megtisztelő számunkra, hogy együtt dolgozhatunk és fejleszthetjük kapcsolatunkat a Zeneakadémiával. Az intézmény oktatása magas színvonalat képvisel, amelyet több alkalommal megtapasztaltunk. Az elmúlt években professzoraink többször látogattak a Zeneakadémiára, mely események a legprofesszionálisabb színvonalon voltak megszervezve. Nagyon értékes tapasztalatokat szereztünk és további együttműködési lehetőségekről beszéltünk.”

A Manhattan School of Music (Amerikai Egyesült Államok): „Már közel 150 éve, hogy Liszt Zeneakadémiája kivételesen jól ismert és nemzetközileg elismert zenei felsőoktatási intézmény. A legmagasabb színvonalat képviseli, amely egyenrangú nagyszerű európai társaival: London, Párizs, Bécs, Amszterdam, Koppenhága és a világ más zeneakadémiáival, például Moszkva, Sanghaj, New York intézményeivel. Várjuk kapcsolatunk folytatását a Zeneakadémiával, amely egyike a kevés partnereinknek a világon, akikkel együttműködünk az intézmény kiválósága és magas színvonala miatt.”

Az oktatók azt is közlik, hogy a Zeneakadémia szeptemberben megrendezésre kerülő Bartók Világversenyére 26 országból 97 fiatal hegedűművész nyújtott be pályázatot. A nemzetközi zsűri elnöke a Juilliard School hegedű professzora, Daniel Phillips lesz. A versenyhez kapcsolódó nemzetközi tudományos konferencián az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Romániából, Svájcból és Szerbiából érkező szakemberek vesznek majd részt, többek között olyan neves intézmények zenetudósai, mint a londoni Royal Holloway vagy a University of Cambridge. Az elmúlt évek zeneakadémiai zeneszerző versenyeinek zsűrielnökei a világ vezető zeneszerzői voltak: Thomas Adés, Eötvös Péter és John Corigliano. 

A Zeneakadémia hallgatói rendszeresen szerepelnek sikerrel rangos nemzetközi versenyeken. Egy zongora mesterszakos hallgató a Bécsi Nemzetközi Zenei Versenyen az idén első helyezést ért el. A Rendkívüli Tehetségek Képzőjének hallgatója a poznańi Telemann-versenyen szintén első díjat és közönségdíjat is nyert.

Az intézmény legkiválóbb hallgatóinak pályakezdése ugyancsak a nemzetközi színtéren zajlik. Egy oratórium és dal mesterszakon végzett hallgatót több ezer jelentkező közül válogattak be két éve a Berlini Állami Operaház stúdiójába – minden hangfajból egy, összesen négy fiatal nyerte el ezt a lehetőséget. A Zeneakadémia közelmúltbeli hallgatója ma már a berlini intézmény tagja, legutóbb Erda szerepében lépett fel. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem opera mesterszakán tavaly végzett egyik hallgatót pedig a párizsi operastúdióba vették fel, amihez a felvételi eljárásnál több ezer jelentkezőt kellett megelőznie: számára még egy évet felajánlottak, továbbra is a stúdióban dolgozhat.

A közép-európai felsőoktatási együttműködés, a CEEPUS keretében 2023. július 8. és 9. között Budapest, Graz, Ljubljana, Zágráb zeneakadémiáinak fúvós hallgatói vettek részt kurzusokon és adtak záróhangversenyt a Zeneakadémia Solti termében.

Japánnal kiemelkedően szoros a kapcsolata a Zeneakadémiának, a sapporói Otani Egyetemen, a tokiói Geidain, a tokiói College of Musicon és Gifu városában tartanak oktatóink rendszeresen mesterkurzusokat.

A Zeneakadémián, valamennyi képzési típust figyelembe véve, összesen 205 külföldi fiatal tanul, ami a képzéseken résztvevő diákság teljes létszámához, 904 főhöz viszonyítva magas arány, 23,6 százalék. Ez a körülmény a Zeneakadémia egyetemi polgárságát igazi nemzetközi közösséggé avatja.

A Magyarországra akkreditált külképviseletekkel kiemelkedően jó a Zeneakadémia munkakapcsolata, az így kialakuló kooperációk a magyar kulturális diplomácia szerves részét képezik. Ezzel összhangban, a világ 24 országában működő 26 külföldi magyar kulturális intézet munkáját is rendszeresen segíti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. 2023. március 3-án a budapesti Zeneakadémia, a zágrábi Liszt Intézet és a Zágrábi Zeneakadémia közös szervezésű hangversennyel emlékezett meg Dora Pejačević horvát–magyar grófnő és muzsikus halálának 100. évfordulójáról. Idén havi rendszerességgel adnak közös hangversenyt a budapesti Zeneakadémia és a római Santa Cecilia Konzervatórium hallgatói a Római Magyar Akadémia szervezésében. 2023. április 27-én, a Zeneakadémia Solti termében Törökország nagykövetségével közös szervezésben adtak jótékonysági hangversenyt a földrengés károsultjainak javára az egyetem török hallgatói.

Mindehhez még hozzá kell tennünk, hogy továbbra is súlyos belharc dúl a Magyar Művészeti Akadémiában a Zeneakadémia rektori pályázata miatt. Erről a hvg.hu cikke nyomán a Hírklikk is beszámolt. Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke nagyon ideges lett, amikor egy önleleplező levele kiszivárgott. A levélben azt próbálja megmagyarázni a Zeneművészeti Tagozat akadémikusainak, hogy miért nem vonta be őket a Zeneakadémia rektori pályázatának ügyében a Csák János kulturális és innovációs miniszterrel folytatott tárgyalásaiba, holott a köztestület dolga épp az volna, hogy kultúrpolitikai ügyekben segítse a kormányt. Vashegyi Keller Andrást, a Concerto Budapest művészeti vezetőjét akarja a Zeneakadémia rektori székébe segíteni, hogy majd az alapítványosított intézmény kuratóriumában folytassa.