Ágh Attila: az EU gondolkodik saját magáról, ezért „támadja” a miniszterelnök

Igényli-e Európa, hogy Magyarország gondolkodjon a jövőjéről? - kérdeztük Ágh Attilától. A politológus röviden azt felelte: ez abszurditás. Majd hozzátette, Magyarország az EU valamennyi tagállamának egy szélsőséges forma lett, amely valóban termékeny, ha azt nézzük, hogy mindig a szélsőséges esetek mutatják meg a legmélyebb problémákat, amelyekre választ kell találni. Az Unió pedig elkezdett már gondolkodni a jövőjéről – felelte Ágh Attila, akivel korábban már beszéltünk arról, hogy az Európai Unió a fennálló és főleg a magyar miniszterelnök által generált helyzetre válaszul, megpróbálja átstrukturálni magát. 

A 27 tagállamot kettéosztanák EU1-re és EU2-re. Azok az államok, amelyek nem akarnak tovább integrálódni, maradnak az EU2-ben. Azok pedig, amelyek már tovább léptek és ezután is fejlődni akarnak, bekerülnek az EU1-be. Itt már bizonyos döntéseket is hozhatnak, mint például az eurózóna tagjai, amelyek képesek dönteni anélkül, hogy a zónán kívüliek beleszólhatnának. Korábban azonban inkább úgy döntöttek, hogy nem ezt az utat választják, hanem egy jóval erősebb integrációs programot hoznak létre. Az Európai Parlamentben elhangzott, rendkívül lehangoló Magyarországról szóló jelentés mellett, az EU vállalta azt az uniószerte működő – a civil szervezetek által készített programot -, amely a magyar helyzettel kapcsolatban rendkívül erős konfrontációhoz vezetett. Nemcsak bírálták Magyarországot a már korábban meglévő jogállamisági feltételek be nem tartásáért, hanem újabb szigorításokat akartak elfogadni. A cél az volt, hogy az EU 27 tagállama együtt lépjen előre és további integrációt akarták előmozdítani a magyaroknak szóló figyelmeztetéssel. Ami viszont rendkívül kiélezi a helyzetet, hiszen az Orbán-rezsim nem hajlandó még a jogállamiság visszafogottabb követelményeit sem teljesíteni – magyarázta a politológus. 

Talán véletlen volt, de lényegében egybeesett az Európai Parlament soros tárgyalása a magyar helyzetről és Orbán Viktor beszéde a Fidesz pártkongresszusán. Ágh Attila szerint Az utóbbi jelentős mértékben az EP tárgyaláson elhangzottak visszautasításáról szólt. „Talán nem lett volna ennyire radikális és offenzív, ha ez az új elvárás nem fogalmazódik meg az EU-tól, és akkor nem mondott volna a többi között olyat sem, hogy nem kilépni akar az EU-ból, hanem az Uniót akarja megváltoztatni.” 

A politológus felidézte, hogy nemcsak a magyar miniszterelnök, hanem más uniós tagországok is évek óta szuverenistáknak nevezik magukat. A mostani szabályozások pedig előhoztak egy nagyon erős ellentétet az integráció hívei és a szuverenisták között. Még az is elhangzott, hogy Orbánt és a Fideszt meg kellene büntetni, mert mindazon bűnöket, amelyeket homályosan ugyan, de megfogalmaztak az EP-ben, a magyar kormány hosszú ideje elköveti. 

De a probléma ennél is mélyebb – vélte az elemző. Az Orbán hadjárat ugyanis nem definiálja azt, hogy mit nevez külföldnek, miközben az egész általa felrajzolt irány arról szól, hogy védjük a szuverenitásunkat a külfölddel szemben. „Ez azért abszurd és nevetséges, mert az Európai Unió egy közösség, amelynek alapokmányokban rögzített közös ügyei vannak, amelyeket tárgyalnak és vitatnak meg a tagállamokon belül és egymás között. Tehát semmi értelme azt mondani, hogy ne befolyásolják egymást a véleményükkel, hiszen közös döntésre kell jutniuk”. Ezt egy aránylag politikamentes példával is szemléltette Ágh Attila: a vállalatok globális adójáról folyt egy nemzetközi vita, amit az USA vetett fel és amelyről az EU-nak is állást kellett foglalnia. Erről vitatkoztak az illetékesek, a magyarok is. Viszont akkor mindegyiküket le kellene tartóztatni, hiszen beleszóltak egymás dolgába és külföldiek. De ez nem külföldi, hanem uniós ügy volt. 

Tehát az ellentmondásosság abban van, hogy külföldnek minősítik az EU-t, amiben Magyarország benne van, tehát a része, illetve a döntések 70 százaléka egy unión belüli vitában és kölcsönös befolyásolással születik. És akkor felmerül a kérdés, mitől függ, hogy mikor veszek részt olyan nemzetközi vitákban, konferenciákon és egyéb rendezvényeken, amelyeken hatnak egymásra és mikor mondom azt, hogy a közösség sérti a szuverenitást? A válasz egyszerű, csak a Fidesznek szabad másokat befolyásolni - fejtegette a politológus.

Orbán Viktor azt is állította, hogy Magyarországon nincs liberális hegemónia, az EU-ban viszont igen, azért sem működik az unió – emlékeztetett Ágh Attila, aki szerint ez egyike a kormányzat által vállalt abszurditásoknak. Ez olyan, mint amikor azt mondják, hogy mi türkök és kipcsakok védelmezzük a keresztény és nyugati kultúrát a világban, majd felköszönti Orbán az azerbajdzsán elnököt és megdicséri, milyen jól rendet csinált azzal, hogy 150 ezer keresztény örményt elkergetett a hazájából. „Logikai ellentmondások tömegét hurcolják magukkal, ami abszolút nem zavarja őket.”

Majd azzal folytatta, hogy Magyarországon a becslések szerint 10 százaléknyi az olyan média, amely nem tartozik a NER alá, így csak csekély ellenvélemény vagy valamiféle vita kaphat teret, de erről már azt gondolja a miniszterelnök, hogy ezzel már „meg van engedve a fecsegés”, nem csak az van, amit a Fidesz és Orbán Viktor mond. Ez az, amit ő liberális hegemóniának tart. De majd tesznek róla, hogy ne legyen, hiszen az egyetemeken és a tudományos területeken is egyre jobban visszaszorítják, hogy bármiről is éles vita legyen, miközben így lehet elérni tudományos eredményeket, egyezményeket, vagy akár a magyar érdekeket képviselni az EU-ban. Ágh Attila iskolapéldának tartja a Fidesz pártkongresszust, amelyben Orbán eddigi leggyengébb és legzagyvább beszédét adta elő. Ez egy ösztönös kirohanás volt az Európai Unióval szemben, mert az unió egyre erőteljesebben és határozottabban készteti arra, hogy megfeleljen az eddig meglévő szabályoknak és jogállamisági követelményeknek. 

„Ő viszont inkább megtámadta az Európai Uniót, stratégiát váltott. Feladta az álságos alkalmazkodást, az apró egyezkedések, reménykedések taktikáját azért, hogy a töredék részét megkapjuk az uniós erőforrásoknak, ehelyett agresszív, erőteljes „támadást” indított. Ezzel ugyanis könnyebben mondhatja majd – amit Deutsch Tamás már el is kezdett -, hogy lám, az EU egyre erősebben támad bennünket, miközben mindig elmondtuk, hogy közöttünk csak politikai egyet nem értés van, amire válaszul az EU kitalálta a jogállamisági problémát, ami valójában nincs is, csak ürügyet keresnek arra, hogy támadják a szuverenista Magyarországot” – összegezte Ágh Attila.