Az oktatásban ugyan lemarad Magyarország, de a sportra több jut
Szomorú képet fest a magyar helyzetről az OECD, azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 38 fejlett ország oktatási helyzetét bemutató tavalyi évről szóló jelentése. Nem is csoda, hiszen a magyar kormány 2011 és 2022 között 4545 milliárd forintot költött sportra, ami 447 százalékkal haladja meg a 2011-es szintet. Sokan joggal kérdezik, mit várhatunk egy olyan országban, ahol a miniszterelnök nem az oktatást és nem az egészségügyet tekinti stratégiai ágazatnak, hanem a sportot? Mit várhatunk egy olyan országtól, ahol a miniszterelnök saját elképzelésének megfelelően osztja a költségvetésből a pénzt. Az eredmény: lemaradunk a világtól.
Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, az Education at a Glance jelentéséből kiderült, hogy amíg az OECD-országok átlagosan bruttó hazai termékük (GDP) 5,1 százalékát költötték alap- és felsőoktatási intézményekre, addig Magyarországon ez a részarány csak a GDP 3,7 százalékát tette ki.
Még két fontos adat: az oktatási költségek százalékos aránya a GDP-hez viszonyítva Magyarországon 4,7 százalék, ami az adattal rendelkező 27 OECD ország között hátulról a harmadik helyet jelenti számunkra, mögöttünk csak Luxemburg és Írország található. (Luxemburg valószínűleg azért, mert az egy főre jutó GDP-je hatalmas.) Az OECD-ben csak két ország volt, ahol az oktatásra fordított költségek GDP-hez viszonyított aránya 2016 és 2020 között csökkent. Az egyik Magyarország, a 2015. évi adatot 100 százaléknak véve 5 százalékpontos a csökkenés 2016. és 2020. között, a másik Mexikó, ott az adat: 15 százalékpont. Magyarországon ugyancsak 2016 és 2020 között a GDP 10 százalékponttal nőtt, Mexikóban 5 százalékponttal csökkent.
Az is elszomorító képet fest a magyar oktatási helyzetről, hogy a 25-64 éves korosztályban a még középfokú végzettséggel sem rendelkezők arányát tekintve a környezetünkben lévő, volt szocialista országok közül – elsősorban ezekkel szoktuk összehasonlítani az eredményeinket –, csak Bulgáriát előzzük meg. Ugyanitt jól látszik, hogy az egyik legkisebb a felsőfokú végzettségűek aránya is, és az OECD országok között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve hátulról a hatodikak vagyunk.
A munkavégzésre fordított költségekből a munkaerő továbbképzésére fordított költség Magyarországon 2010-ben 1,9 százalék volt, 2015-ben már csak 1,8 százalék, 2020-ban pedig 1,2 százalék. Ez utóbbival már az utolsók egyike voltunk az OECD-ben. A jelentésből az is kiderült, a pedagógusfizetésekre fordított kiadások egy tanulóra számított értéke alapján (összehasonlítható árakon) 2021-ben Magyarország az OECD országok között csak Szlovákiát és Chilét tudta megelőzni. Az adatunk nem éri el az Európai Unióban jellemző átlag felét.
A középfokon, nem szakképzésben tanító pedagógusok átlagkeresetének a diplomások átlagkeresetéhez viszonyított aránya az OECD országokat tekintve nálunk a legkisebb. A középfokon tanítók kezdőfizetése is az utolsó az OECD országok között. Minderről bővebben a Civil Közoktatási Platform oldalán olvashatnak.
Ezzel szemben 2011 óta bődületes pénzt fordított a sportra Orbán Viktor. Ráadásul ebbe az ágazatba látványosan több forrás ment, mint a jövőt megalapozó ágazatok, köztük az oktatás bizonyos területeire. Erről az Mfor írt.
A lap szerint míg 2011-ben az Orbán-kormány a költségvetésben 61,1 milliárd forintot fordított a sporttal kapcsolatos kiadásokra, ez 2022-re majdnem a hatszorosára, 411,2 milliárdra növekedett. Noha a növekedés egészen sokkoló, nem a 2022-es volt a rekordév, hiszen 2020-ban, a Covid-járvány kitörésének évében a 610 milliárd forintot is elérte a kiadás. És ebben még nincs benne az az összeg, ami a tao miatt nem folyik be a költségvetésbe. A vizsgált időszak első és utolsó évét tekintve 38,4 milliárd és 134,1 milliárd forintról beszélhetünk.
Összesítésük szerint 2011 és 2022 között közvetlenül a költségvetésből 3292 milliárd forint ment a sport területére, míg tao-támogatás címén ebben az időszakban 1253 milliárd forint került a sportszervezetekhez és ezzel együtt esett ki a büdzséből. Vagyis a kormány teljes sportköltése 4545 milliárd forintot tesz ki. Hogy érzékeljük az összeg nagyságát, ebből a pénzből – nem pazarló módon – akár négy olimpiát is meg lehetne rendezni. De beszédes az is, hogy minden dolgozó ember 965 393 forinttal gyarapította a kormány sportbüdzséjét.
