Az orosz külügyminiszter a Magyar Nemzetben dicsérte Orbánt: értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját
Szergej Lavrov exkluzív interjút adott a Magyar Nemzetnek. A beszélgetést oroszul és angolul is közölték.
A kormánypárti lapnak az orosz külügyminiszter elmondta, hogy „fenntartható rendezés nem lehetséges a konfliktus kiváltó okainak elhárítása nélkül. Mindenekelőtt meg kell szüntetni Oroszországot a NATO bővítésével és Ukrajnának a NATO-ba történő bevonásával kapcsolatban érintő biztonsági fenyegetéseket”. Majd hozzátette: szükséges a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luganszki Népköztársaság, a Zaporozsjei és a Herszoni terület Oroszországba való befogadásával kialakult új területi realitások nemzetközi jogi elismerése.
Lavrov ezek után az emberi jogok tiszteletben tartásáról beszélt, és azok biztosításáról azokon a területeken, „amelyek a kijevi rezsim ellenőrzése alatt maradnak, mivel 2014 után az mindent elpusztít, ami Oroszországhoz, az oroszokhoz és az orosz ajkú emberekhez kapcsolódik – az orosz nyelvet, kultúrát, hagyományokat, a kanonikus ortodoxiát és az orosz nyelvű médiát”. Az ukrán emberi jogok tiszteletben tartása nem került szóba, ellenben az alábbi kérdez-felelek lezajlott:
Milyen alapon jelenti ki Oroszország saját szuverenitását a Krím és a négy nemrég elcsatolt régió felett?
Az „elcsatolás” kifejezés használata ebben a konkrét kontextusban nem helyénvaló és elfogadhatatlan. A nemzetközi joggal összhangban, népszavazásokat tartottak a Krímben, Szevasztopolban, a Luganszki Népköztársaságban, a Donyecki Népköztársaságban, a Zaporozsjei és a Herszoni területeken, amelyeken a résztvevők túlnyomó többsége, igen magas részvételi arány mellett, a történelmi hazájukkal, Oroszországgal való újraegyesítés mellett foglalt állást.
Azt viszont már sem Lavrov, sem a Magyar Nemzet nem említette meg, hogy vezető nyugati hatalmak közölték, hogy csakúgy, mint 2014-ben a Krím esetében, a népszavazást illegitimnek, az eredményét pedig érvénytelennek tekintik. Zelenszkij gépfegyverekkel kikényszerített népszavazásokról beszélt – írja az interjút szemléző 24.hu.
Az orosz külügyminiszter szerint Ukrajnának vissza kell térnie államiságának gyökereihez, és követnie kell fennállásának jogalapját megteremtő dokumentumok szellemét és betűjét.
Szeretnék emlékeztetni arra, hogy semleges, el nem kötelezett és nukleáris fegyvermentes státuszát Ukrajna az 1990. évi, állami szuverenitására vonatkozó nyilatkozatban nyilvánította ki. 1991 augusztusában a Legfelsőbb Tanács elfogadta Ukrajna függetlenségének kikiáltásáról szóló törvényt, amely megerősítette a nyilatkozat rendelkezéseinek rendíthetetlenségét. A Függetlenségi Kiáltvány Ukrajna jelenlegi alkotmányának preambulumában szerepel
– hangsúlyozta Lavrov, aki a magyar kormányt is megdicsérte.
Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére, pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban. Az oroszellenes szankciók ellenére, a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődnek.
