Az ügyvédi kamara elnöke konzultálna a tárgyalások nyilvánosságáról

Május harmadik hetében volt 9 órakor egy devizaadós tárgyalása dr. Szepesházi Péternek, majd 10 órától következett ugyanabban a teremben ugyanannál a bírói tanácsnál Marczingós László kollégájáé is. Szepesházi tárgyalására jog szerint bárki bemehetett, aki befért a terembe, mert az ő eljárását csak nagyon közvetve érintette a C-705/21-es EU-bírósági döntés. Marczingósé viszont pont arról szólt, ugyanis az volt a luxemburgi EU-s bíróságnak a devizaadósok ügyében hozott döntésének hazai premierje. Akkor kellett a magyar Kúriának először úgy ítélkeznie, hogy ennek a döntésnek a hatását a magyar joggyakorlatban is használja. Ezért ez a tárgyalás regisztráció-köteles volt. Nagyon sokan jelezték is részvételi szándékukat. 

Mivel mindkét ügyvéd jóban van egymással, előző nap megbeszélték, hogy Marczingós is bemegy Szepesházi tárgyalására. Csakhogy nem engedték be. A rendőrök, akik elállták a Kúria bejáratát, azt mondták neki, hogy elrendelték: aznap a tárgyalásokon csak az jelenhet meg, aki az ügyben résztvevő, felperes, alperes, vagy pedig ügyvéd. Tették ezt úgy, hogy erről senkit nem értesítettek, nem is jelent meg a Kúria honlapján semmiféle regisztrációs kötelezettség. Nemcsak az ügyvédek, hanem nagyon sokan, akik regisztráltak a tárgyalására, fel voltak háborodva. Ezután készített exkluzív interjút a Hírklikk Szepesházi Péterrel.

Az ügyvéd szerint teljes mértékben jogellenes volt, hogy nem engedték be Marczingós Lászlót az ő tárgyalására, mint ahogyan a regisztrált hallgatóságot sem Marczingóséra. Ráadásul a rendőrök nem akarták megmondani, hogy ezt ki rendelte el. Arra hivatkozott az alezredes, hogy ez egy rendőrségi törvény szerinti parancsteljesítés. Viszont az őrzendő objektumnak, jelen esetben a Kúriának az elnökhelyettese hiába utasítaná, neki nem parancsolhat, nincs hozzá joga, a tájékoztatását pedig parancs nélkül nem szabad végrehajtania. 

Szepesházi Péter egyértelműnek vélte, nem akarták, hogy sokan hallják, hogy a magyar Kúria megint megtagadja-e az EU Bíróság döntését, és ezt milyen mértékben teszi. Varga Zs. András, a Kúria elnöke és elnökhelyettese eredetileg is maximum 18 embert engedett volna be regisztráltan a tárgyalásra, ugyanis abba a terembe, amiben az ő tárgyalása is zajlott, ennyien férnek be. Nyilván azzal függött össze, hogy már megint nem száz százalékban ismerik el az unió a devizaadósoknak kedvező döntését. Ugyanis akinek érvénytelen a szerződése, annál az elszámolás sokkal jobb, ezt elfogadják. Ennek a C-705/21-es luxemburgi bírósági ítéletnek az 1. pontját talán el fogják ismerni, viszont nem hajlandók azt kimondani, hogy a magyar jogszabályokat figyelmen kívül hagyva, minden devizaalapú hitel érvénytelen (ítélet 2. pontja). Ez pontosan így történt a Marczingós-tárgyaláson. Szepesházi Péter szerint nagy kérdés az is, hogy lép-e erre valamit az ügyvédi kamara és kikéri magának, vagy nem csinál semmit, mert jobban fél a rendszertől. 

A Hírklikk ezek után kérdezte meg a Magyar Ügyvédi Kamarát. Válaszában dr. Havasi Dezső elnök azt írta, hogy a lapunk által megírt cikkben szereplő események ténybeli és jogi hátterét nem ismeri, ezért a kamara képviseletében abban nem kíván állást foglalni. „A bírósági tárgyalások nyilvánossága alkotmányos és eljárási törvényekben biztosított jog, amely törvényben meghatározott esetekben a tanácsvezető bíró indokolt végzésével korlátozható. Az ügy kapcsán, általános jelleggel, konzultációt kezdeményezek a Kúria elnökénél, a tárgyalási nyilvánosság Kúriai gyakorlatáról.”