Békesi László: visszanyalt a fagyi, mégiscsak elő kellene venni a régi közgazdasági tankönyveket
Az, hogy rosszabbul élünk, mint egy éve, nagyon megfelelő megfogalmazás, van egy két éve tartó nagyon erős infláció, ami konkrétan, erőteljesen csökkenti az elkölthető pénzt, a fizetéseket, a nyugdíjakat, a szociális járulékokat, a megtakarításokat, a vagyonokat – mondta a Klikk TV Mélyvíz című műsorában Békesi László közgazdász. A volt pénzügyminiszter így reagált a Publicus felmérésére, amely azt mutatja, hogy a munkaerőpiacon aktív magyarok 57 százaléka érzi úgy, hogy romlott – 24 százaléknak „jelentősen”, 33 százaléknak „kicsit” – az anyagi helyzete az elmúlt 12 hónapban. A Népszavának készített reprezentatív kutatás szerint a dolgozó magyarok 30 százalékának nem változott a jövedelme, mindössze 12 százaléké javult.
„Az infláció felzabálja a fizetőképes kereslet nagy részét”
Ennek az a következménye, hogy drasztikusan csökkent a fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom, az emberek kevesebbet vásárolnak, beruháznak – mondta Békesi László, aki szerint klasszikus csapdában vergődik a magyar gazdaság. „Azért a klasszikus jelző, mert ezt két évszázada ismeri a gazdaságpolitika és a közgazdaságtudomány, és ez úgy szól, hogy az inflációt egyidejűleg megfékezni, jelentősen csökkenteni és fenntartani egy erőteljes gazdaságot közgazdaságtani lehetetlenség.” Ez az a helyzet, amikor a fagyi visszanyal, és kiderült, hogy egyáltalán nem szabad kidobni a közgazdasági tankönyveket, azokat meg kell tanulni és alkalmazni, különösen egy kormánynak és annak vezetőjének – tette hozzá.
Úgy kell csökkenteni az inflációt, hogy az a legkisebb növekedési áldozattal járjon, de világossá kell tenni, hogy az infláció a legnagyobb károkozó, tehát annak csökkentése élvez abszolút prioritást – fogalmazott a közgazdász. „Nagy baj van, ha úgy tudjuk csak megelőzni a recessziót, ha azzal feláldozzuk az inflációcsökkentő gazdasági döntéseket, a megtakarításokat, a kamatok felemelését, a költségvetési kiadások csökkentését.”
„A kormány kettős játékot játszik”
A gazdaságpolitikát irányító három kulcsfigura, a fejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a jegybankelnök közül már csak az utóbbi képviseli elkötelezetten és következetesen az inflációellenes gazdaságpolitikát – mutatott rá Békesi László. A másik kettő inkább hajlik egy nagyobb gazdasági növekedés mellett megengedhető nagyobb inflációra – tette hozzá. „Politikai értelemben a kormány számára sokkal fontosabb a gazdaság növekedése, mint az infláció csökkentése. A növekedés lehetővé teszi a klientúra kiszolgálását, hiszen, ha növekedés van, akkor van beruházás, ha állami megrendelések vannak, akkor azok a vállalkozások, amelyek közel állnak a NER-hez, megrendelésekhez jutnak, de az emberek számára is jelent többletet, mert kevesebb cég megy csődbe, kevesebb munkahely szűnik meg, a bérek nem csökkenek olyan mértékben.”
„Ez nemcsak rövidtávú, hanem a jövőt felélő gondolkodás, amely nagyon veszélyes”
A különböző és egymástól nagyon eltérő vélemények mögött nemcsak egy gazdaságpolitikai megfontolás áll, hanem a felelősség áthárítása is – jelentette ki Békesi László. „Pontosan tudják a kulcsfigurák, de legalábbis a mögöttük álló szakapparátus, hogy az a gazdaságpolitika, amit erőteljesen, sőt, erőszakosan követett 12 éve az Orbán-kormány, az nem tartható fenn, ellenkezőleg, ez a beragadt, magas infláció, a magas adósság, a romló árfolyam, az eladósodás mutatja a rendkívül bizonytalan jövőbeli kilátásokat.”
„Egyértelmű és biztos, hogy nem lesz uniós pénz”
A magyar gazdaság egyik kritikus pontja éppen az, hogy sikerül-e valóban áthidalni a problémát az Európai Bizottság és a magyar kormány között – mondta Békesi László a bizottság által a pénzekért elvárt reformokról, amelyekben továbbra sincs egyetértés a két fél között. „Ha nem sikerül, akkor a magyar gazdaság végképp elesik a 2023-ra, az eredeti költségvetésben jóváhagyott uniós támogatások egy jelentős részétől, illetve a kedvezményes uniós hitelektől, amelyek az újraindítás feltételeit teremtették volna meg. Ha ez a végeredmény, akkor erre a piacok nagyon durván fognak reagálni, pillanatokon belül egy újabb, nagyon jelentős árfolyamromlás fog bekövetkezni. A piacok ezt árgus szemekkel várják, nem lehet ma már kijátszani az uniót.”
Békesi László szerint azért forszírozzák a kínai látogatásokat, tárgyalásokat, hogy megpróbálják kiváltani a minden bizonnyal elmaradó uniós támogatást. Elmondta, Kína finanszíroz nagyon sok országot, nagyon sok beruházást, de ezek kivétel nélkül olyanok, amelyeket vissza kell fizetni magas kamattal. A magyar kormány az elektromobilitás vezetője akar lenni, ezt bizonyítják az akkumulátorgyárak, csakhogy egyetlen olyan feltétellel sem rendelkezünk, amely ezeket a beruházásokat Magyarország számára kedvezőbbé tenné. „Sőt, innen nem lehet kitörni, bezárjuk magunkat, mert ha ezeket a kapacitásokat megépítik, azokat működtetni kell, ezekkel az újabb megállapodásokkal beleragadunk a közepes fejlettség csapdájába, az alacsony bércsapdába, és nem fogunk tudni hosszabb távon sem kitörni, mert ezektől a kapacitásoktól nem fogunk tudni megszabadulni.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
